Hogy kell ezt lereagálni hatásosan? (beszélgetés)
Jól gondoltam, hogy párkapcsolatról van szó. Még mindig az a véleményem, hogy a visszaszólás nem változtat meg semmit. Egy ennyire önző férfival nem éri meg együtt lenni.
Ha ez a fennforgás, akkor a legokosabb kirúgni. Ez már messze nem az egészséges mértékű és formájú önzés, hanem az a fajta, amely a szeretettel nem egyeztethető össze!
Ilyen emberrel nem kell együtt maradni….
Köszönöm, ez hasznos válasz volt. Valami hasonlón gondolkodom, csak még nehéz, egyelőre.
Szóval ez egy egyoldalú párkapcsolat, a férfi csak kapni akar, mindig a nő alkalmazkodjon az ő igényeihez, semmibe veszi a párját. És még megbeszélni se hajlandó, a látszatát se kelti hogy érdekli ha a másiknak nem jó valami. Az a véleményem, hogy ezt a kapcsolatot nem szabad erőltetni (főleg ha még az elején vagytok, és nincs közös gyerek, közös lakás stb). Szóval az "Én ilyen vagyok"-ra azt válaszolnám hogy "Kár, mert én meg nem ilyet keresek. Itt a bőrönd, ott az ajtó."
Jó, akkor mondok egy konkrét példát. A férfi önző, csak magára gondol, ellentétben a nővel, aki mindig figyelembe veszi a másik fél érdekeit is, kompromisszumot keresve. Ezt "merészeli" időnként szóvá tenni a nő. És nem hurrogást kértem, hanem hasznos tanácsot.
Ez így nagyon kevés infó. Ki védekezett ezzel milyen bírálatra? Pl amikor engem cseszegetnek a kolleginák hogy sminkeljek, mert egy igazi nő sminkel... kb ugyanez lesz a válasz, és jogosan. De ha mondjuk megcsalt a párod, és lebukáskor ezzel védekezik, na az gáz.
Ez igaz.
Meg az is hogy valószínűleg egyikünk sem mentes ,,mert bizony kicsúszik az a vélemény.
Főleg akkor, ha a másik már túllépte azt a határt amikor úgy kezdem a mondanivalómat hogy :légyszíves.....
Amennyiben egy ismerős teszi, azzal nem kell törődni. Eleve egy ismerőst nem kell szembesítened a hibáival. Az az ő dolga. De van egy olyan érzésem, hogy ez egy kapcsolati játszma, ahol a nő meg akarja változtatni a férfit, és a férfi ezzel a válasszal pattintja le a nőt. Ebben az esetben nem egy jó replikán kell gondolkozni, hanem elgondolkozni azon, hogy a nő úgy fogadja-e el a férfit, ahogy az van, a hibáival együtt, vagy sem. Ha nem, akkor sem járható út a férfi megváltoztatása. Meg lehet próbálni, de a férfiak nem változnak. Maximum rossz irányba. Főleg nem lehet őket addig szekálni, amíg elhagyják a bosszantó tulajdonságaikat. Sajnos ez tény.
Ítélkezés nélkül kifejezheti a véleményét. De ha "lereagálni" akarja a hárító választ, akkor az már régen nem ítélkezésmentes. Arra meg senkinek sincs szüksége, hogy valaki kritizálja, és a fejére olvassa azokat a tulajdonságait, amik neki nem tetszenek.
Te bírálod? És miért? Ki vagy te? Ha ártott neked, jogod van hozzá. Ha nem, akkor foglalkozz a saját életeddel.
Láttál te már hiba nélküli embert?
Ugye, hogy nem?
Akkor milyen alapon várod el attól a másiktól, hogy ő tökéletes legyen?
Azt hiszem, az ember kifejezheti a véleményét tapintatosan, az ítélkezést kerülve is.
Szerintem is nagy művészet ezt úgy csinálni, hogy a másik ne érezze magát személyében bírálva, minősítve - pl. "nem igazán esett jól, hogy ezt-és-ezt mondtad, légy szíves, máskor ne ezen a hangon beszélj velem", vagy "nehéz helyzetbe kerültem, amikor ezt-és-ezt tetted anélkül, hogy előbb megbeszélted volna velem, legközelebb, légy szíves, ne állíts kész tények elé, hanem szólj előre". Ilyesmi.
Ötletem nincs,, helyzet függő a dolog.
De ha valaki már arra adja a fejét hogy bírál,ami nem túl kedves általában.
Akkor fogadja el ezt a szintén nem túl kedves választ is.
Semmit. Nem kell embereket bírálgatni és akkor nem kell ilyesmit hallgatni.
Főleg, ha a férfi mondja anőnek.
Ez szerintem egyszerű szellemi lustaság, önzés és erőszakos viselkedés. Ők aztán nem hajlandóak egy szalmaszálat sem keresztbe tenni, és kész.
"Te ennyire nem vagy jó fej, és kész? Még büszkélkedsz is vele?"
Ők aztán nem ereszkednek le odáig, hogy hajlandóak legyenek megváltozni. Holott annyi eszük láthatóan van, hogy megértsék, hogy a viselkedésük mások számára sérelmes.
Őket tessék elfogadni a kifogásolható magatartásukkal együtt, tőlük tessék lenyelni azt is, amit ők maguk sem nyelnének le valaki mástól. Nem értem, mit képzel egy ilyen személy magáról, sem azt, hogy a másik embert - aki előtt így védekezik - kinek nézi :/
Miért kellene bárhogy erre reagálni? Mindenki valamilyen.
Mostanában gyakran lehet ezt hallani emberektől: "Én ilyen vagyok, és kész." Így védekeznek egyes emberek, ha bírálják őket. Miket lehetne erre mondani, mondjatok ötleteket, legyetek szívesek!
További ajánlott fórumok: