Háztartás vs család? avagy fizetnél-e a ruhamosásért-vasalásért? (beszélgetős fórum)

Amugy ettol fuggetlenul ugyes hogy ellatta a dolgokat amig korhazban voltal:)

Lehet hogy ha kis dolgot kersz tole azt hamarabb megteszi mintha 2-3 napos elohagyott dolgokat kell eltennie? Leheg hogy az lenne a kulcs hogy rogton szolj neki 1-1 dologert, mert az csak 1.

Latod, latod, azert alakulgat. Ferj kemeny dio de megmondhatod neki hogy az nem hazimunka ha levesz egy konyvet es visszateszi a helyere vagy ha a koszos edenyt nem az asztalon hagyja hanem odakesziti a mosogato melle. Sot nem hazimunka ha elteszi maga utan a pecas cuccokat, vagy apropo konyha, ha kivesz valamit a hutobol, visszateszi. Ezek mind mind egyik sem hazimunka de szamodra segitseg. Pl en este a konyhat rendbeteszem mielott lefekszem, nincs olyan hogy reggel ne tiszta konyha fogadjon es ebben nem kerek senkitol semmilyen segitseget, mosogatok, feltakaritok, elpakolom a szaraz edenyeket, beinditom a mosogatogepet ami benne van es nem kell kezzel mosni (bizonyos dolgokat mindig kezzel csinalom mert tisztabb vagy azt ami mar nem fert bele pont, hat nem fogom kinthagyni masnapig). Ezekben nem kerek semmi hozzajarulast. Csak abban hogy mindenki maga utan tegye el a cuccokat. Es ez legyen magatol ertetodo. Ezt nem nehez betartani masoknak sem, amit kiveszel/leveszel, mindig tedd vissza. Csak azt az egyet, igy nem lesz belole 100. Vagy ha olyan sok minden van elo akkor csak mindenki fogjon meg 10-et ami az ove es tegye el.

De amugy nalad kezdodik, hogy peldat mutass, vagy amikor az ominozus vacsira hazajott, esetleg vacsi utan azt mondani neki es a gyerekeknek, hogy: amig helyreteszem a konyhat addig elpakolnatok legyszi a jatekokat a nappalibol? Ritka nagy pofatlan ha valaki egy fini vacsi utan ilyen keresre nemmel valaszol

a rend szerencsére egész türhető már,már "csak" a dugikupimat kell majd megszüntetni de majdcsak a végére érek.....nem túl rég csináltam egy olyat hogy csütörtök este ért haza a párom pár nap távollét után és tényleg nagyon szép rendbe érkezett haza jókedvű gyerekekhez finom kajcsihoz stb aztán a másnap úgy esett hogy nem igazán volt idő pakolászni és köv nap pedig családilag mentünk pecázni....mikor hazaértünk pedig megmutattam hogy milyen rend volt mikor hazaért,és otthagytak ezt meg ezt meg ezt és nézzék meg ha ezeket eltették volna használat után nem lenne ez a káosz....mert az volt de nagyon.....ő megmondta hogy nem házimunkázik és kész....én ezt tudomásul is veszem ,csak azt szeretném-fogom,csakazértis:) elérni nála hogy ne is hátráltasson a dologban...(hozzáteszem nagyon finoman főz bármikor,abban szivesen segit illetve ha kell pl kórházban voltam két hétig háromgyereket háztartást mindent rendezett,szülésekkor pl kizárólag ő volt itthon a tesóval tesókkal,ő várt haza segitett míg tudott stb szóval ezzel kapcsolatban nem kérnék negativ kommenteket:D)

ez a ruháskosár a szobájukban jó ötlet egyébként hátha hamarabb belekerülne a szennyes,ki fogom próbálni....a szobájukat most variáltam át igyekeztem úgy hogy mindennek legyen helye most próbálják majd ki élesben:)

Igen, de volt olyan hsz is ami inkabb arra celzott hogy aki egyedul csinalja annak a gyereke "egyedul" no fel. En ugy gondolom, hogy ez nem allja meg a helyet mert nem kellenek orak a hazimunkahoz mint mondtam, ha jol meg van szervezve. Mas az, hogyha valakinek tele van a hocipoje a sajat gyerekeivel es azert is takarit pont akkor mikor ott vannak, hogy ne kelljen veluk jatszani, szerintem az ilyen akkor sem jatszana veluk ha lenne segitsege.

Magam reszerol szeretek veluk jatszani de mikor elkezd gagyisodni az egesz, otthagyom oket de nem hivatkozom semmilyen "muszaj ezt vagy azt megcsinalni", egyszeruen megmondom nekik hogy ehhez most nekem nincs kedvem vagy meguntam. Tudom, ez rosszul is eshet de gyerek is megmondja a masik gyereknek hogy nem mindig azt jatszunk amit te szeretnel vagy hogy nem mindig jatszom csak veled.

Kaphato vagyok tarsasozasra, playstationre, lasztizasra, kutyaval hulyeskedesre de my little ponyt nem szeretem fesulgetni...

Sot, leulok az "etterembe" is ha a lanyom "foz" de masik dolog amit nem csinalok, ha nintendoval odajon, hogy segitsek neki ezt vagy azt az ugrast/utest/mittudomenmit megcsinalni, minden problema nelkul megmondom neki, bocs, ehhez hulye vagyok, menj a batyadhoz keszpasszslussz.

Ilyenen marhara nem sertodhet meg, ha megis, hat nem allok tole a fejemre akkor sem.

Amugy a futkarozast, ugribugrit ok szoktak hamarabb megunni, talan ezt az egyet sajnalom, hogy nalam ebben lustabbak nem latom az utanpotlast de talan a picur:)

Nem úgy értettem a maszatolást. Hanem úgy, hogy pl van ismerősöm, akinek a 2 kicsi gyereke majszol mindenfelé az egész lakásban, kennek össze-vissza mindent amit érnek. Vagy, hordozzák az itatós üveget magukkal, és locsolják mindenfelé.

Nem lehetett egyszerű neked ilyen háttérrel tényleg. Játékosan pedig persze, hogy hozzá lehet szoktatni a gyerekeket is ahhoz, hogy nem a jótündér csinál rendet, hanem mi. Én egészen már a mászós pakolós koruk óta ezt tudatosan teszem. Amivel játszottunk, szépen visszatesszük a helyére ha már nem kell. Én ezt sosem éreztem problémának nálunk. És azt sem tudtam volna sosem elnézni, hogy mondjuk akár csak a délutáni alvás idejére csatatér legyen a szobájuk. Amíg annyira kicsik voltak közösen pakoltuk össze, most meg már jó ideje ők maguk. Nem hiszem, hogy ezek irreális elvárások lennének egy gyerektől. Ezt így csinálják a gyerekotthonokba is, és bármilyen közösségekben, óvodákban is. Meg szerintem természetesnek is kell lennie.

Látom te komolyan nem értetted meg a 94 hsz-t. :D

Nem kevertem bele a gyereknevelést a témába, hanem ott soroltam fel a saját igényeim között, hogy pl nekem ezekre a dolgokra olyan igényem van, hogy magam csináljam őket. Az otthonunk rendben tartásától, a családomról való gondoskodástól, a gyerekeink neveléséig bezárólag. Nem minősítettem vele senkit, előtte volt olyan minősítés lentebbi hsz-ban, hogy aki maga végzi a háztartási munkát, az így akar tökéletesnek látszani, vagy valami hasomló. Hát nem tudom, erre miből lehetne következtetni, szerintem itt nagyjából mindenki leírta, hogy hogy áll a témához, szívesen veszi, avagy nem, ha helyette végzik, meg aztán nem utolsó sorban, hogy van e rá ideje, vagy inkább megfizeti. Mindegyikünknek mások a lehetőségei, az időbeosztása, és a hozzáállása is erről. Mert mondjuk amíg én ezt minden gond nélkül el tudom végezni a munkám mellett is úgy, hogy van időm mellette a családomra is, addig te nem tudod, mert a hivatásod, a munkabeosztásod mellett ez megterhelő lenne. Érthető, de attól én még berzenkedhetek attól, hogy valakit ilyen módon az otthonomba engedjek.

Pároddal nem tudom, mit tegyél. Mikor végeztél a lomtalanítással egyszer, és sikerül szépen rendet tartani egyedül, akkor zavarban lesz, ha pl ledobja a sapkáját az asztalra, mert ha az asztal tök üres és szép rendben van minden, nem biztos, hogy gondolkodás nélkül ledobja. Ha mégis, akkor normálisan megkéred: ne haragudj, felakasztanád a sapkádat a helyére, mert látod milyen szép rend van, ez az egyetlen dolog, ami belezavar? Az egyetlen hamis hangjegy:)

Erre nem hiszem, hogy megsértődik. De ha még nincs totál rend máshol, vagy legalább elfogadható, akkor ezt a kártyát nem játszhatod meg, mert mindjárt jönne a válasz, hogy ááá kedves, itt akkora disznóól van, hogy ez a sapek már nem oszt nem szoroz...

Másrészt a dugi-kupi az sokkal veszélyesebb mindennél, mert nem kell vele szembenézned nap mint nap, mert berakod valahova, betuszkolod. Amikor viszont meg kell találni valamit a dugikupiban, az elképesztően nyomasztó. Én volt olyan, hogy mikor kaja után elpakoltam mindent és kint hagytam egy koszos papírzsepit, és hívtam a fiamat, hogy szerinted, találd ki, mi az ami nincs a helyén??Erre elnevette magát, hogy igen, ő hagyta ott és kidobta. Legközelebb csak elég volt szólni neki mielőtt elment, hogy bocsi, nem felejtettél el valamit?

köszönöm a választ és a segítő szándékot,próbálkozok:)

Az alap az sajnos elsőkörben hogy én magam lomos vagyok....ezen nagyon igyekszem változtatni végre lett lelkierőm és egy kis időm amikor egyedül vagyok otthon hogy folyamatosan szelektáljak és helyet találjak mindennek.Tisztában vagyok azzal hogy ha mindennek meg van a helye akkor sokkal egyszerűbb oda tenni,csak a saját magam által felhalmozott dolgok nem tűnnek el azonnal varázsütésre és több gyerek+a velük kapcsolatos teendők stb közepette nincs lehetőség nekivágni és eltüntetni mindent csak folyamatosan tudok haladgatni némileg...hozzáteszem nem kosz van "csak" lom,szem előtt már nem igazán inkább itt ott mindenhol dugiban....tudom hogy emiatt a gyerekekkel is több dolgom van míg oda érnek hogy természetes lesz nekik a helyére tenni a dolgokat....letörni szerencsére senki lelkesedését nem szoktam tehát soha nem volt olyan hogy megcsinálnak valamit és nem vagyok elégedett láthatóan mert tudom hogy nekem is milyen rosszul esik....

a kicsilányom szerencsére nagyon ügyes ő igazával azokkal a dolgokkal szembesül inkább amit megcsinálok és amiket együtt csinálunk tehát ő imád hajtogatni rendet rakni söprögetni stb....

Amit kérek lépésenként szoktam mondani mert a középső gyerekem nem tud követni ha egyszerre két dolgot mondok,bár hajlamos vagyok rá de igyekszem figyelni....a példán igyekszem,a többiben pedig próbálok szintén kitartó lenni:)

már csak azt nem tudom a párommal mit tegyek?:)))

Számold össze, hányan vagytok, és ha mindenki naponta csak egyetlen dolgot nem tesz a helyére amit levett, akkor 2 hét alatt ez hány tárgyat jelent?

Ezt mondd el nekik is! De amúgy valakinek el kell kezdenie, szóval ha pl. valaki nem teszi a mosásba a cuccát akkor attól még valaki másnak oda kell mennie és eltenni utána, mert összeadva már kész lenne a káosz, ha te is otthagyod. Másrészt nem lehet általánosítva mondani egy feladatot a gyereknek, hogy tedd rendbe a szobád, mert szerencsétlen azt sem tudja, hogy hol kezdődik! Egy-egy lépést megtanítani nekik, és amikor kérsz valamit, ne mártírképpel, ne is szigorúan, kedvesen kérd meg rá. Lehet, hogy 10-ből csak 1x hallgat rád így, de előbb utóbb lesz az 10 is, sőt, előbb utóbb kérés nélkül is eszébe jut.

Lényeg, hogy több hónapon át folyamatosan, kitartóan kell ezt nekik mondogatni, máskülönben, ha te is elfelejted egyik nap, másik nap, akkor megszakad a szokáshoz vezető út, nem lesz belőle megszokás, csak olyan, hogy anyu kérte.

Ha véletlenül valaki spontán besegít, soha nem szabad kritizálni mert elmegy tőle a kedve, szóval lehet, hogy volt már olyan, hogy valaki meg akart csinálni a családból egy feladatot spontán, de te azt mondtad (bocs, csak találgatok), hogy, úristen, inkább neki se álltál volna, nézd ezt nem így kell, inkább ne segíts! Ha volt már ilyen, na ez teljesen leblokkolja őket, tedd félre az ilyesmit.

Az első hónapban mikor a lánykám elkezdett beágyazni, hát mit mondjak, nagy volt a késztetés, hogy megigazítsam!:D Tényleg úgy nézett ki, hogy egy hányás, és a pizsama összehajtogatása az úgy nézett ki, hogy négyzet alakra "gyűrte", addig gyűrte, míg négyzet nem lett felül:DDDD De gondoltam, jó, inkább hagyom és megdicsértem és semmit nem mondtam, hogy lesz ez még jobb, hagytam így, csúnyán, de majd idővel lesz kézügyessége és szép lesz, a szokás már megvan és kész. Másik, szennyestartó a gyerekszobában, úgy végződött, hogy naponta 4x átöltözött, szóval 4 váltás cucc a koszosban landolt. Ezt is fokozatosan kell leépíteni, elsőre örülni kell, hogy nem a földre dobálta, hanem a különbejáratú szennyestartójába:)

Enyemek maszatolnak de a csap elott ott van a samli es feleri a kozepso is, kezet mos, turit visszateszi nem gyurve hanem akasztva.

De minden lehet jatekos formaban, szoval nem hiszem, hogy csak az a gyerek szorakozik jol aki ilyeneket nem csinal, masreszt en nagyon megszenvedtem vele mert elottem nem volt ilyen modell, nem tudtam, hogy hogy vegyem ra oket a kozremukodesre mert a mi csaladunkban csak buntetes szinten volt gyerek-munka es anyam martirkeppel csinalta az ovet, ha csinalta. Valahogy csak rajottem mi a nyitja, hogy nekik hogy "adjam be", hogy ne kinszenvedes legyen. Mondjuk most konnyen beszelek mert van 3 "tesztalanyom", a picur meg nem annyi idos de mar latja a tobbiektol:))))

Szerintem ahol 3 gyereknel olyan nagy kupit lattal hat lehet, hogy elottuk is az volt (marmint rendetlenseg csak kevesbe volt feltuno 2 embere mint 5-e)

A gyerek utanoz mindenben, de mindenben! Ha latja hogy anyu konnyeden es gyorsan csinalja meg a hazimunkat, eltanulja ezt is.

Most iskolakezdes elott a fiam tette el a dolgait a taskajaba, mondtam neki, hogy figyu, mi lenne ha gyors ebed elott kilomtalanitanal egy kicsit tavalyi sulis cuccaidbol? Ebedelni ugy jott hogy hozta a teli papirkosarjat, ez komoly!:))))

Es o picinek egy remenytelen eset volt elso latasra...

Kitalaltam meg egy olyat, ezt is a sulikezdesre es nagyon orult neki, hogy mar szupergyorsan megtalal mindent, vignettakat ragasztgattam a szobajaban a fiokokra, es szekrenyajtokra :hittanos cucc, focis cucc, regi rajzok, tavalyi konyvek, toll/cerka/radir/cellux extra, szamitogepes cuccok, kabelek/toltok

Es azt mondta hogy ez tok jo mert legalabb nem kell gondolkoznia sem hogy mi hova megy csak elolvasni:)))))

A 4 evesemnek pedig tablazatai vannak, a kedvenc rajzfilmhoseivel es minden felirat mellett rajz mert o nem tud olvasni meg, de tetszik neki hogy olyan csajos az egesz

abszolút egyetértek, én amúgy is falra mászom a KERESGÉLÉStől. eskü nem tudnál olyat mondani, amire ne vágám rá kapásból, hogy hol van.

számomra iszonyú könnyebség, hogy mindennek helye van. ha három gyerekkel is meg lehet ezt csinálni, akkor van remény :D