Ha már komoly dologról van szó: a férfiaknak miért "fogy" el a felelősségtudata? (beszélgetés)
ha 2 ember elhidegul egymastol es elvalnak ez igy sokkal jobb a gyerekeknek,mintha a szuleik egyutt maradnanak es allandoan veszekednenek.en is elvaltam nagyon hosszu hazassag utan es azota ratalaltam akire mindig vartam,a nagy o-re,s boldog kapcsolatban elek.
Tudja a fene! Én el tudom képzelni.
Ha el tud fogyni,akkor nem is volt igazán soha.
Hinnye a kutyafáját! Egy pasi már genetikailag rosszabb mint egy nő? Ezt a felismerést terjeszteni kellene minél szélesebb körben, hogy ne menjenek férjhez a nők, mert a pasik nem tudnak felelősséget vállalni!
Nem akarom magam dícsérni, mert én sem vagyok tökély, de írtam már egyéb helyeken is életünk problémáiról és nem egyszer visszakérdeztek, hogy miért nem szakítok a feleségemmel. Azért nem mert igaz, hogy a nehézségek meg is mérgezhetnek egy kapcsolatot, szar hangulat lesz, kibirhatatlanok lesznek a felek egymás számára, de azt mondom, amíg lehet, kűzdjön az ember a nehézségek ellen, hátha jönnek még jobb idők és akkor rendbe jöhetnek a dolgok. Persze amikor már nem csak a nehézségek vannak, hanem már szemétségek is, akkor már lehet a váláson gondolkodni.
Ez jó nagyon..
És az utolsó mondat..!! - nagyon!
Az is általános, hogy az emberek különösebb érzelmi kötődés nélkül mennek bele kapcsolatokba, csak hagyják sodorni magukat az árral, aztán mire "szorul a hurok", egyszerűbbnek látják továbbállni, mert ők valójában nem családot, életre szóló kapcsolatot akartak, csak egy nőt (férfit) maguk mellé hosszabb-rövidebb időre, általában addig, amíg nem jön egy "jobb". Tehát nagyon résen kell lenni, kivel vállal az ember gyereket, mert rengeteg a valóban felelőtlen férfi, de sokszor sajna még így sem sikerül kiszűrni a kóklereket.
És teljesen más az az eset, amikor a férfi bizonytalankodik, ahogy itt valaki előttem írta, "sokkal lazábban fogja fel a dolgokat", és más az, amikor látszólag vállal egy köteléket, valójában pedig az első pillanattól azon agyal, hogyan tudna kibújni alóla. Az első esetben a nőnek van választási lehetősége, amásodik esetben viszont egy felelőtlen, önző kisfiú játékszere. sajnos.
Én is ismerek ilyen nőt.Más kérdés,h a pasi előtte kidolgozta a belét is,h jussanak egyről a kettőre,a nő könyörgött neki,h vegyen vissza,mert neki is szüksége van rá.A pasi nem tette,a nő meg nem bírta,és lelépett.no,ez nem menti fel az alól,h otthagyta a gyerekeit is.
Tehát nem csak a férfiakban tud elfogyni.
Lehet, hogy nem ezt kérdeztétek, de nQben is láttam elfogyni... sQt a Gyermekeket a Pasi nevelte, neveli. Feléjük sem néz. Elment külföldre az új pasival
Lehet,hogy az asszony azért kap dührohamot az ex említésétől,mert még mindig nagyon szereti és ezzel leplezi.Talán a másikat okolja a rendkívül nagy szerelmük megromlásáért.
az igazi kérdésben én alapból nem hiszek.
Hm,nem hiszem,hogy ez mindig így van,mert kérdés,hogy mi maradt a szerelemből? Ha maradt a tisztelet,megbecsülés akkor ez így mehet ahogy leírod,de pl ismerek olyat,aki nagy szerelem hevében szült,1 éves volt a gyerek amikor elváltak és a zasszony a mai napig dührohamot kap már akkoris ha csak meghallja az exférj nevét. Bár szerintem ez is intelligencia kérdése.
ez igaz,ronthat-javíthat. A valódi-nem valódit nem vitatom. De most felmerült bennem a kérdés,hány igazi lehet? És lehet e az igazi,ami befuccsol mondjuk ilyen esetekben? (összeköltözés,gyerek stb) Női részről biztos,de a férfi részéről?
anyukám öccse és a felesége elváltak 7 éves volt akkor kislány,szeretik egymást is de nem ment csinálnak közös programokat,a nagybátyámnál van a gyerek!És szinte semmit nem vesz észre mert szépen váltak el!Ezért nem értem h aki valaha szerette igazán a másikat,az a szive mélyén örökre szereti!Azt meg el kell fogadni hogy nem megy!
Azért azt lássuk be,hogy semmi sem biztos. Gondolhatják ők ezt teljesen komolyan,de a dolgok változhatnak. Itt már csak azon múlik mennyire intelligens két ember adott esetben a váláshoz,mert én személy szerint azt sem pártolom,ha két ember "csak" a gyerek miatt marad együtt és végig vegetálnak -rosszabb esetben- háborúznak egy életet.
erre meg én mondom, hogy nem olyan egyszerű, rengeteg külső körülmény is befolyásolhatja egy kapcsolat létét, jövőjét, elég ha arra gondlsz, hogy például kevés időt tölthetnek együtt, vagy valamelyikük nagyon beteg lesz...az erre adot reakciók minősége ami javíthat, vagy ronthat egy kapcsolaton, sok esetben nem lehet csak a "valódi nem valódi" szareteten mérni.
elég szomoru számomra hogy két ember aki állitólag valaha annyira szerették egymást h gyermeket vállaltak KÖZÖSEN,gondolom megbeszélték,azoknak a dolga hogy fajulhat idáig,s nem veszik észre h szegény picurka issza meg mindennek a levét!Néha ezen sirni tudnék!
valóban nem egyértelmű, igérgetés helyett ezért jobb ha cselekedeteken mérünk.
ha ebből a szempontból nézzük akkor felelősség teljes döntést hoznak: lelépnek. Szvsz mindenki labilis kissé,nincs az az ember aki mindig mindenben holtbiztos.
De egy szó mint száz,kezdem azt gondolni,hogy csupán érzelmileg nem érettek komoly dolgokra,ezáltal nem tudnak érte felelősséget vállalni. Így viszont igen-igen megkérdőjeleződik a valódi szeretet...
Vannak szemét nök is!A párom exxe azért vállalta a közös gyereket mert a párom akkor válallkozó volt,és biztos pénzforrásnak tünt a gyerek!Azóta kisemmizte még a munkás autóját is el kellett adni!Csoda ha még a városbólis el menekült??A nö meg abban a szobában cigizik amelyikben a kicsi alszik!Szal.ne általánositsunk hogy csak a pasik felelötlenek!!
Azért nem ennyire egyértelműek az erőviszonyok. Ígérni lehet,bármit,bármikor,de nagyon sok helyen tapasztalom,hogy ha ott van a konkrét lépés -pl összeköltözésnél- akkor kereket oldanak.
Viszont amiben nagyon egyetértek: közös vágyak,közös célok,közös jövőkép. (de még így is lehet bukta) bár nyilván attól függ,hogy érzelmileg mennyire érett két ember.
nem érdekes!Hanem akkor annyira csak nem vagy labilis!Az labilis aki szinte döntésképtelen is,mert hezitál mindenen,aki felelöségeljes döntéseket hoz az nem az!!
egy kapcsolatnak igen erős alapja, hogy a jövőbeni vágyak közösek-e, ez elég hamar kiderül, ha nem közösek kár éveket vesztegeln, hogy megváltozzon olyan dologért, amit soha nem is igért.
Lehet benne valami. De az is igaz,hogy ilyen helyzetekben azért lépnek le,mert nem tudnak/akarnak felelősséget vállalni.
Bár már magamon is tapasztalom ezeket a jeleket...
anya-apa gyerekről, többnyire.
:)
mi a kérdés?
Uhh,az ilyen pasiért viszont nem kár!!!
miért nálad a cslád fogalom az miről szól?
én ezt nem tapasztaltam, inkább nők részéről a görcsös társadalmi normához való igazodást, amit a legtöbb férfi jóval lazábban kezel...a nők pedig felelőtlenségre fogják fel.
mondom: ilyenek: nem kíván, mert nagy a combom: ez együtt jár azzal, hogy egy ideje nem foglalkozik velem, de minden mással igen. én meg ezért nem szeretnék együtt maradni, mert egy idegen is többet ad, mint ő.
egyszóval: önző!!!!
Sajnálom :(
Volt valami magyarázat is vagy csak úgy lelépett? Ő is akarta a gyereket?
Hát én is eléggé labilis természet vagyok,de azt azért még el tudom dönteni,hogy szeretem e a másikat,akarok e vele élni ill. akarok e neki gyereket szülni...:) érdekes...
További ajánlott fórumok: