Ha hormon miatt fogy valaki akkor melyik hormon szinttel lehet gond? (tudásbázis)

Nekem a dokim azt mondta, hogy ha tehetem meg se mozduljak, mert még a végén elfogyok:)

Igaza volt.

Az első túlműködésemnél ugyan ezt csináltam mint te. Akkor még nem tudtam mi bajom van és nem is nézték a pm-em. 3 hét alatt lement 17 kiló. Kivizsgálások, de minden rendben volt. Ekkor is nagyon gebe voltam, mert ugye mindig a normál súlyomból adom le ezt a sokat. Megállapították, hogy semmi bajom, így megpróbáltam visszahizlalni magam. Kb. fél év kellett hozzá. Engem csak a 3. ilyen "rohamomnál" kezeltek, ami eredménye az lett, hogy nem kellett fél év a megfelelő súly eléréséhez. Elég volt 1 hónap.

Az, hogy tartottam a súlyom, tényleg csak annak volt köszönhető, hogy egész nap ettem, de ezt nyugodtan értsd szó szerint. Számolnom kellett volna, hogy ez kalóriában mérve mennyi lehetett, de biztos, hogy a napi 3-4 ezer kcal megvolt, ráadásul akkor sem voltam sportember, szóval mozgás nélkül ehettem meg büntetlenül kb. ennyit. Ami persze akkor volt hátrány, mikor elkezdtük a kezelést, és belassult az anyagcserém, viszont az étvágyam igen jó maradt, úgyhogy 2-3 hónap alatt drasztikusan felszaladtak a kilók. Nyilván jobb lett volna, ha azonnal elkezdek fogyózni, de bő 1 évet vártam vele.

Jobbulást Neked!

Én is megúsztam volna szívesen a műtétet, de nem lehetett. Hogy lehet az, hogy ilyen pulzussal nem fogytál? Nekem, ha tartósan 110-120 már ekkor fogyok.

Nekem a TSH-m mérhetetlenül alacsony volt az FT4 pedig 83,és emellett autoimmun is vagyok, bár ez a működést nem befolyásolja és semmi mást sem.

Naponta 3 óránként 2 tablettát kellett szednem és havonta csökkentettük az adagot. Volt, hogy alulműködő lettem a tablettától, akkor kihullott a hajam fele legalább, de jellemzően nem tudták a túlműködésemet tablettával kikezelni, ezért kellett a műtét, mert tönkre mehetett volna a szívemtől kezdve minden szervem.

Én túlműködésnél nem tudok kaja nélkül lenni, hiszen ez esetben energiám sem lett volna.

Örülök, hogy meggyógyultál! És nagyon bízom benne, hogy tényleg örökre megszabadultál ettől a betegségtől!

Megnagyobbodott mindkét lebeny, de nem volt olyan drasztikus, mint a tiéd, és ezek a csápok sem nőttek ki belőle. A pontos megnevezése a papíron: hyperthyreosis diffúz golyvával. A doki azért akart műteni, mert az összes hormonszintem a sokszorosával tért el a normál tartománytól, emlékszem valami 20-szoros értékre, a másikakról már nem tudom, mennyik voltak. Ráadásul az ellenhormont termelő mirigyem meg alultermelt. (Meg nem mondom már, hogy ennek mi a neve, én már szerencsére nem emlékszem ezekre). Egy szó, mint száz, a doki szerint ezek annyira szélsőséges értékek voltak, hogy nem is értette, miért nem fogytam egy dekát sem, hiába mondtam, hogy egész nap szó szerint zabáltam, mindig éhes voltam. A legerősebb gyógyszert írta fel, és a maximális dózisban szedtem végig, mégsem javult semmi, csak maradtak normális szinten az értékek, ezért mondta, hogy vagy megműt, vagy életem végéig szedhetem a gyógyszert.

Minimálisan volt csak látható kívülről, nyakkerületben ez talán 2 cm-t jelentett. Napjában 5-10-szer volt székletem, -10 fokban pólóban és nyitott kabátban is izzadtam, a pulzusom reggel nyugalmi állapotban 110, napközben 150-160 volt, a tenyereimen és a belső bokáimon ekcémák nőttek ki, folyton idegesnek éreztem magam, és veszettül hadartam is, alig lehetett érteni, mit mondok. De voltak még tünetek, mert annak idején már 1 éve szenvedtem ettől az egésztől, mire orvoshoz mentem, és a tünetek alapján én már fél éve tudtam, hogy mi a bajom, de csak akkor mentem orvoshoz - ráadásul egyből az ügyeletre -, amikor már a szívem nem bírta a gyors tempót, és azt hittem, hogy menten infarktust kapok.

Egyébként besaccolom, hogy nálam is a stressz váltotta ki ezt az egészet. De miután én akkoriban még bőven széplelkű voltam, és a világ baját is én akartam hordani a vállamon, így esély nem volt rá, hogy a hozzáállásomon változtatva beleszarjak a dolgokba.

Ez a koplalás meg csak úgy a semmiből jött, belső kényszert éreztem, hogy leszadizzam a testem, hátha észhez tér.

Miért kellett volna téged műteni? Meg volt nagyobbodva a pm-ed? Mi okozta a túlműködésedet? Mi a betegséged neve?

Nekem a pm-em 3x nagyobb volt, mint kellett volna. Ez kifelé nem igen látszódott, mert befelé nőtt. Nyomta a légcsövemet, a nyelőcsövemet és a csápjai benőttek a mellkasom alá, ami mint tudjuk komoly gondokat okozhatnak a nem mellékes túlműködésen túl. Na egy ilyen, pusztán az étkezéssel nem hozható helyre.

Ha kiéheztetted magad, akkor te attól fogytál, én viszont úgy, hogy saját magamhoz képest legalább 5x annyit ettem.

Én nem hiszek pm-el kapcsolatban az alternatív kezelésben, de ha tényleg ez volt a bajod és tényleg így gyógyultál meg, akkor írhatnál részletesen a betegségedről és arról, hogy mit tettél.

Engem se a gyógyszer tett helyre. Konkrétan úgy gyógyultam meg, hogy kikoplaltam magam. Nem tudom, miért csináltam, de úgy éreztem, hogy ez kell a szervezetemnek. Szinte semmit nem ettem 2 és fél hónapig, és az a semmi is csak fehérjéből és zöldségből állt, minden káros dolgot letettem, a gyógyszerektől a cigin át a piáig. Mozgás nélkül lement 15 kiló, és a produkció végére úgy jártam, mint Te, alig tudtam menni, mert semmi erőm nem maradt. De olyan érzésem volt mégis, mintha reboot-olna a szervezetem. Aztán jött a kontroll hibátlan vérképpel. A doki akkor is csak azt mondogatta, hogy áruljam el, milyen gyógyszerrel kúráltam ki magam, mert továbbra is tartotta magát ahhoz, hogy ilyen fokú túltermelésből nem lehet meggyógyulni, csak műtéttel. (Maximális dózisban nyomta belém a bogyót, és így állt be a hormonszintem, és nem tudta csökkenteni a másfél év alatt)

Egyébként pár évvel később láttam egy dokumentumfilmet, amiben rákos betegeket mutattak, akik rommá éheztették magukat, ráadásul ők is elkerülték a szénhidrátot, a végén pedig csontsoványan mérlegelve megállapították, hogy meggyógyultak.

Szóval én hiszem, hogyha valaki ismeri a testét, az érzi, hogy mi jó neki.

Én kb. 10 évig el tudtam kerülni a műtétet, de aztán még sem. Ez a betegség nem olyan, ami ellen tudunk tenni. Ha jönni akar, akkor jön. Nekem az utolsó pl. a stressz miatt alakult ki és ekkor igen csak kemény tünetekkel. A fogyás semmi volt a többihez képest.

6 hét alatt 23 kg és persze normál súlyból. Úgy néztem ki mint egy anorexiás, pedig többet ettem, mint a fiúk. Lehet több is lement, de már nem mértem magam, csak elővettem a még kisebb ruháimat. Volt gyengeség, de olyan szinten, hogy ellenőriznie kellett a férjemnek, hogy nem zárták e el nagyon a vízcsapot, mert akkor nem tudtam inni, ha legugoltam, akkor nem tudtam felállni, a buszra csak úgy tudtam felszállni, ha segítettem a kezemmel, kéz és lábremegés és még sorolhatnám. Én is próbáltam a gyógyszert abba hagyni, de újra kezdődött minden elölről, így megműtöttek.

Az első rohamoknál nekem is elég volt 1 hónap gyógyszerezés és rendbe jöttem évekre, de minden egyes kiújulásnál erőteljesebbek voltak a tünetek.

Hát ez így azért nem igaz.

Nem járkálunk egész nap a wc-re,de a pulzusunk valóban nagyon magas, mintha egész nap futnánk, így nem csoda, ha elfáradunk és fogyunk.

Volt már jó párszor benne részem.

Ja, és nem biztos, hogy van más tünet is. A legtöbb "rohamomnál" csak a fogyás volt a tünetem. Pl. 3 hét alatt 17 kg. 1 hét alatt 5 kg, stb. Az utolsónál 6 hét alatt 23 kg-ot fogytam, ekkor volt más tünetem is, de előtte semmi csak fogyás, sok evés.

olyankor a pajzsmiriggyel szokott gond lenni.

szerintem nézesd meg.