Gyermekvállalás - fiatalon pénztelenül vagy 30 felett tehetősen (beszélgetés)

Mindig is azt gondoltam, mindenki annyi gyereket szüljön, amennyit el is tud tartani.

Ha egy országban nem tudják/akarják biztosítani a megélhetési lehetőségeket, akkor az az ország fogyjon is el! :(

Igen, ez igy van, csokken a nepesseg, de azert meg akadnak babak :)

Koszonom!

Gratulálok!

Tudom, hogy születnek azért,csak kevés. Az, hogy időszakosan többen, az még nem jelent semmit.

A kisebb unokám is most ötödik hónapos :D

Mégis fogy a népesség.

Nem családbarát a mi országunk...:(

Nincs az a magas polc, ahonnan ne lehetne leesni.

Marad az ember kitartása, élni- és küzdeni akarása.

"Vagyis anyagi biztonság és stabil párkapcsolat elengedhetetlenek, egyformán fontosak."

Teljesen igazad van.

Csak az a bibi, hogy egyik sem biztos!

Semelyikre sem lehet számítani.

Nem véletlen, hogy kevés gyerek születik! :(

Igen, pontosan. Az anyagiak egy fontos tényezô, de ha a többi nem (vagy a többi sem) klappol, nem fogják megmenteni csak az anyagiak.

Mert ha teszem azt, nekiállnak majd azon veszekedni éjjelente, hogy ki keljen fel a babához, és más dolgokon is elmérgesedik a viszony, akkor teljesen mindegy lesz, hogy megvolt rá minden vagy sem. Vagyis anyagi biztonság és stabil párkapcsolat elengedhetetlenek, egyformán fontosak

Igen, ezért írtam, hogy irányadó legyen, ha téged az anyagi része stresszel inkább. Amikor meglesz már a lakásotok, felteheted magadnak a kérdést: van rá 6 ezer euróm, hogy legyen egy gyerekem? Nincs? Akkor várok, hogy összegyûljön. Van? Akkor figyelembe veszek még pár nem anyagi tényezôt (párkapcsolat, stb), és ha minden oké, jöhet.

Ne ess ugyanabba a hibába, amit az a barátnôd tett, hogy csak ô akarta a gyereket és most szerinted ki tudja, mi lesz velük nemsokára.

Mert ha te is megléped ugyanezt, majd rólatok is ugyanígy fognak pletykálni. Nem írtad, hogy a barátod mit akar? Gondolom, ô sem akar még, tehát felesleges ezen annyit izgulni.

Mindenesetre ezt a számot (6ezer €) jól vésd be magadnak, ha ti nulláról indultok gyerek szempontjából, és nem akarod, hogy az elsö év anyagilag megingasson. Ha ez megvan, nagyjából legalább a pénz része nem aggaszt, a többi egy pici baba mellett úgyis változik.

Es akkor mi bajod lenne ha akkor vallalnatok a babat, amikor osszejon a lakasravalo? Miert kell mindenaron Magyarorszagon szulni? Ha kulfoldon van munkaviszonyod, ott szulsz (vagy onnet mesz GYED-re vagy akarmire), akkor az ottani fizetes utan kapod a penzt, nem a magyar ehber utan. Terhesseg alatt raertek lakast keresgelni (munka mellett nyilvan). Szules utan meg bekoltoztok. Es nyertel 1-2 evet, ami a magyar kotelezo munkaviszony lenne szules elott.

" tuti elmúlok 30, mire jöhet az első baba"

Ezen mar csak rohogok :DDD Vilagvege, tenyleg.

Ezt nem is fogod megtudni most. Felállíthatsz különféle teóriákat, senki nem tudja melyik fog bejönni. Én az eszemmel azt mondom, előbb a biztos anyagi bázis, aztán a gyerek. De az élet mindenfélére mutat példát. Arra is, hogy a baránőm 25 évesen egyedül maradt a 6 hónapos gyerekével, egyik bérelt lakásból a másikba, bár az exe anyagilag segítette, és a család is, barátok is beálltak bébiszittyónak. Elmúlt negyven, mire beiratkozott egyetemre, 44 évesen lett saját lakása.

Láttunk már olyat is, hogy tényleg minden meglett, biztos anyagiak, jött a gyerek, pár év múlva vége lett a házasságnak.

Én gyereket sem akartam, férjhez menni sem. Most házas vagyok, van két brigantim, egy munkám, amit akkor is boldogan csinálnák, ha nem fizetnének érte, és nagyon, nagyon kerek a világ :)

Az írásaid alapján szerintem ha nem is bánnád meg, de sokáig ostoroznád magad, ha nem alapznád meg anyagilag a gyerek előtt.

Tudod, az alapvető problémánk az, hogy mi szeretnénk 3-4 éven belül visszaköltözni Magyaro-ra, éppen azért jöttünk ki, hogy összedobjunk egy lakásra valót. Szóval az anyagiak nálam azért is fontosak, mert ha babát vállalok, akkor valószínűleg jóval kevesebbet vagy semmit nem tudunk félrerakni a következő időszakban, tehát a lakásnak mondhatni lőttek. Visszamegyünk és ugyanúgy albérletezhetünk tovább, ami 60-70 ezer forint pluszkiadás két kisgyerek mellett.

Ha várok most, akkor viszont míg hazaköltözünk, munkát találok és legalább 1-2 évet dolgozok, hogy legyen hova visszamennem és GYED-et kapjak, ne gyest, tuti elmúlok 30, mire jöhet az első baba.

Most úgy érzem, hogy a kettő közül egyik helyzet sem túl nyerő :)

Én 26 vagyok, épp babát várok, de már 27 leszek, mire megszületik. Gimis osztálytársaim közül 1-nek született eddig gyereke (tavaly). Én leszek a második. Szóval egyetértek veled, nem olyan gyakori ma már az, hogy 25 év alatt szül valaki.

Általános iskolás osztálytársaim közül már van 6-7-nek gyereke, de az összes pont az a fajta volt, akik még a középiskolát sem járták ki, inkább szültek...inkább nem részletezem. Én nem őket tartom a követendő példának.

Egyébként az anyagi vonzata az első gyereknek az első évben kb 6 ezer euro, ha mindent beleveszünk egy olyan párnál, akinek még nincs gyereke. Minden további gyerek kevesebbe kerül mert lehet újrahasznosítani egy csomó dolgot, meg ha bébiszitter van, az nem kerül 2 gyereknél a duplájába mint 1 gyereknél, hanem ha szerencsés az ember, akkor ugyanannyiba, ha kevésbé szerencsés, akkor egy köztes összeg.

Szóval nulláról számolva kb 6 ezer euro, ami a további években kevesebb, és ez az összeg magába foglalja:

-babakocsi, kiságy, kiskád, etetőszék egyebek, használati tárgyak, ha az ember a nulláról indul és újat kell vennie és nem szeretne használtat

-pelenkák, tápszer, bébiételek

-bébiszitter, esetleg magándokinál rendelés vagy sima rendelésre járva is ugye gyógyszerek, oltások, krémek stb.

-fizetéskiesés (na, ezt sokan elfelejtik beleszámolni, hogy ugye ha 1 fizetés kiesik, az is egy költség úgymond)

-pici rezsi többlet.

-játékok, rugik, nem különösen extrák de a picik az első évben nőnek a legtöbbet ezért többször kell új rugikat venni.

Ki lehet sakkozni, hogy kevesebb legyen de nem mindenkinél vannak nagyszülők, nem mindenki szoptat, nem mindenki főzőcskézik (még ha úgy is szerette volna, útközben megváltozott erről a véleménye és bébiételt vesz idő hiányában), nem mindenki akarja kipróbálni a mosható pelust, aki ezt használ, nyilván kevesebbet költ erre. Nem mindenki akar használt rugdalózókat venni. Egy minimál gyerekszobába is kell valami bútor, ez nem olcsó.

Minden további gyerek kevesebb kiadás, meg ott van a köztes időszak 6-14 éves korig, amikor végülis MÁR nincs olyan költség kajára (tápszer) meg ugye nem hord pelust, de nem is beteges annyit mint egy ovis, viszont MÉG nem divatbolond vagy nem kér százezres játékokat, stb.

A 14 évesek nálunk szinte mind motorral járnak, és ehhez is kell ugye a jogsi (400€), egy használt kis scooter 1500€. 11-12 éves kortól vannak az iskoláknak a külföldi tanulmányi kirándulások, évente egy ezres ez is.

Összességében mégis úgy látom, hogy az első gyerek első 1 évében voltak nekünk is a legnagyobb kiadások, utána mindig kevesebb. Szakköröket is beleértve. És 14-15 éves korban van várható megint egy emelkedés.

A nyaralásoknál is sok helyen 3 éves korig a gyerek ingyen mehet a szállodákban, 3-10 éves korig pedig 50%os kedvezmény van sok helyen.

Tudom, hogy sokan úgy is vállalnak gyereket, hogy nincs meg minden, amit felsoroltam vagy nincsenek meg a körülmények, most inkább azokra vonatkozik, akik egy bizonyos anyagi helyzet alatt nem vállalnak, de mondjuk szeretnék tudni, hogy mi az a szint, ahol már gondolkozhatnak rajta illetve a jövőben ez milyen hatással lesz az életükre.

Nyilván nem mindenki járatja szakkörökre a gyerekét, más meg inkább másodállást vállal, de kardinális pontnak tartja ezt a gyereke fejlődésében.

Az anyagi része csak egy dolog. Ha lenne pénzed rá, akkor meg azon pörögnél, hogy tudsz-e majd utána is eleget aludni vagy későig kimaradni, stb. stb.

Gyerek után is lehet tanulni, dolgozni. Vagy te úgy gondolod, hogy a gyerek születésével foszilizálódsz? Szerintem nem, sőt, annál inkább hajt valami, mert immár másért is felelős vagy, tehát normális esetben az ember fejlődni akar utána is, felnőni a feladathoz.

Nekem pl az első gyerek után jobbkereső állásom lett.

"Azt nem tudom eldönteni, vajon megbánnám-e később, ha emiatt kerülnék anyagilag problémás helyzetbe?"

Számomra létezik egy mondatrészlet, amit jó ideje hallani sem akarok, éppen ezért igyekszem úgy alakítani a dolgaimat, hogy ne kelljen kimondanom, ez pedig a "Mi lett volna, ha...".

Még csak példát sem tudnék emiatt felhozni, hogy esetleg megbántam valamit, mert ha már valamit eldöntöttem-megcsináltam, akkor azért vállalom a felelősséget, és nem gyötröm magam azzal, hogy jaj, vajon mi lett volna, ha nem így, hanem amúgy csinálok valamit.

De ez én vagyok, te pedig te vagy.

Ne haragudj, nem kellett volna belebeszélnem, nem kérhetem rajtad számon, hogyan gondolkodsz...!

Szép, elégedett életet kívánok neked!

Mérlegeld hogy önmagaddal szemben mennyire tudsz felelősséget vállalni, anyagilag, lelkileg, szellemileg. Ez az alap. Csak ekkor tudsz más életekért felelősséget vállalni. Az embernek először magával kell rendben lennie, magában kell biztosan megállnia, hogy ne inogjon meg, hogy támasza lehessen másoknak, bárki is legyen az. Ha valami nyögvenyelősen megy, az azt jelenti, hogy ott valami erősödni való van, arra rá kell gyúrni.

Ha nincs biztonság (mind anyagi, mind lelki, mind szellemi értelemben) azt a gyermek megérzi, és úgy éli meg hogy a léte, ősbizalma, egzisztenciális valósága veszélyben van. Így lesz belőle szorongó kamasz, aki később visszaadja a kapott dolgokat (sokszor ezt a szülők nem értik), és általában a mintát is viszi magával, ha nem elég erős hozzá, hogy túllépjen rajtuk.

Igen, azon pörgetem, de félreértesz. Tudom, hogy a gyerek anyagilag lemondás lesz, most is, később is, mindig az életszínvonal csökkenésével fog járni.

Azt nem tudom eldönteni, vajon megbánnám-e később, ha emiatt kerülnék anyagilag problémás helyzetbe?

Mindig ugyanazon pörgeted az agyad.

Anyagilag nem éri meg gyereket vállalni.

Nem, tényleg nem éri meg. Csak érzelmileg.

25 vagy. Fiatal vagy. Úgy érzed, nem mersz most(anában) bevállalni egy babát.

Gyűjteni szeretnél, hogy megadhass a majdani gyermeke(i)dnek mindent? Tedd azt!

Vagy azért szeretnél több pénzt félretenni, hogy magadat nagyobb anyagi biztonságban tudhasd? De akkor ne keverd bele szerintem a gyereket, mert ő most is, és 5 év múlva is sok pénzbe fog kerülni. Az igények is változnak, az emberek is. Minden változik.

Mindenféle véleményt olvashattál már itt, dönteni mindenki saját maga dönt. A párod álláspontjára nem emlékszem.

Azért fokozza az ember "irigységét", hogy mostanában egyszerűen minden velem egykorú szül vagy terhes lesz. Volt osztálytársak, barátok, ismerősök, az elmúlt két hétben 3 baba született és 2-en jelentették be a várandósságukat.

Ebben van mindenféle helyzetből érkező: ebből egy olyan van, akinek családi vállalkozás révén megvan már mindene, ház, munkahely, biztos anyagiak. A többiekről tudom, hogy nem, van, aki a szülők telkén lévő szoba-konyhásba vállalt gyereket, van aki külföldön úgy, hogy szimpla betanított munkások, van aki itthon bolti eladó minimálbérért a szakmunkás párjával és egy kis családi házban nyomorognak a szülőkkel és testvérekkel...

Az egyik pár esete gondolkodtat el legjobban, akik a családi telken élnek. Nincs semmi speciális képesítésük, simán pultosként/büfében/kajáldákban és ilyenekben dolgoztak. Ők maguk mondták nekem, hogy a srác nem szeretne gyereket, mert mégiscsak egy szoba-konyhásuk van, kiakar menni külföldre először, hogy gyűjtsenek egy kis pénzt saját lakáshoz, mert egyébként nem tudják, hogyan fognak valaha elköltözni, a lány viszont mindenképpen szeretett volna babát. És akkor elgondolkodom rajta, hogy most ők szúrják el az egészet vagy én komplikálom túl a dolgot?

Ha az eszemre hallgatok, azt mondom, hogy nem látom értelmét annak, hogy valaki a huszas évei elején "feladja" a jobb élet lehetőségét, még simán tanulhatnának, kimehetnének dolgozni, gyűjthetnének és 5 év múlva is 30 alatt lennének, viszont valószínűleg jobb lehetőségekkel, így viszont valószínűleg önerőből sosem lesz lakásuk, házuk, jól fizető munkahelyük, az meg olyan zsákbamacska, hogy hátha segítenek a szülők, hátha nyernek a lottón, hátha szerencséjük lesz - mert mi van, ha nem? Másrészt végül is boldogok, megvan jelenleg mindenük, mások is kezdték kis lakásban, mások is bevállalták, hogy "majd lesz valahogy"...

Nem tudom, vajon megbánják-e 10 év múlva, hogy nem vártak még pár évet a gyermekvállalással, amikor elmúlik a babás korszak és ott marad az, hogy még mindig a szülőkkel egy telken laknak, netán még mindig egy szobában, netán végzettség híján nem találnak munkát, netán már X éve nem futotta egy belföldi nyaralásra sem...?

Az én bajom speciel az, hogy az ismerősi körömön úgy látom, ha megvan a gyerek, onnantól kezdve már iszonyatosan nehéz előrébb jutni és elérni valamit, hiába szorgalmas az ember. Mert több pénz megy el, a munkaadók is máshogy állnak hozzájuk ésatöbbi....

A nagyobb egyetemek indítanak online képzéseket, az is jó lehetőség, ha valaki fejlődni akar. persze általában angol kell hozzá, de ez nem szokott gond lenni.

A fiadnak a későbbiekben lehet érdekes lesz: [link]

Most egyébként az a tendencia, hogy pályakezdőket is szívesen alkalmaznak, mert 26 éves korig nem kell utánuk adózni, illetve aki ennél idősebb, azután sem kell egy ideig adózni. Próbaidő alatt szintén nem kell. Szóval ez nem akadály általában. Nyilván ha ekkora a lyuk, akkor nem kell nekik a legprofibb, hanem megelégszenek a tapasztalatlannal is, vagy kevésbé profival csak legyen megcsinálva, mert így még mindig be tudják tartani a határidőket stb.

Valami mozdulni készül amúgy, mert az apple az egyik "bázisához" egy nápolyi egyetemet szemelt ki, ahol a tanulókkal szeretnének fejleszteni (olcsó:D), és képzéseket tartani.