Dehogy! Megszállottan imádom nem is a vihart, hanem a zivatart. Már gyerekként is megragadtam minden alkalmat, hogy szinte az összes érzékszervemmel felfoghassam a zivatart, és örömöm annál nagyobb volt, és az ma is, minél szaporábbak a villámok & brutálisabb dörgés kíséri.
Amikor az amcsi viharvadászok munkáját nézem, elfog az írígység, olyan szívesen lennék velük!
Én a szélvihartól félek nagyon, be tudnék bújni olyankor az egérlyukba is. A dörgéstől-villámlástól nem félek annyira, bár az sem tartozik a kedvenceim közé.
Azt nem mondanám, hogy félek, viszont nincs jó érzésem, ha dörög, de leginkább éjszaka zavar, akkor azért bebújok a paplan alá. A villámok viszont egyenesen tetszenek :)