A szeptember 7-i vihar alatt közvetlnül mellettünk csapott le a villám ( krtbn egy tuja mellett ), a nyitott ablakon becsapott a szobába. Nekem égnek állt a hajam ölemben volt a Picike az ő szőre is felállt. De nem menekült el a kezemből, inkább még jobban hozzámbújt.
Azóta még jobban szeret: Persze én is ösztönösen magamhoz szoritottam, mint egy babát.
Nem tapasztaltam még náluk. Az egyik amúgy minden zajtól fél. Ha csöngetnek, azt sem tudja, hová bújjon. Ha vendég van, szintén elbújik, és csak akkor jön elő, amikor már nem hall idegen hangot.