Eltévedve - Ha voltál/vagy úgy, hogy nem tudod merre és hogyan haladj tovább az életben (beszélgetés)

merre laksz?

milyen munkakörbe próbálkozol, és milyenbe szeretnél elhelyezkedni?

Sziasztok!

Én is elvoltam tévedve...talán még most is, de akkora erőre tettem szert, hogy "Zsike szavaival élve" hegyet tudnék megmozgatni. Rá vagyok szorulva 23 évesen a testvéreimre, a szüleimre és a páromra, akivel 3éve vagyunk együtt.

Két hete költöztem fel Pestre (150kmről) és még nem találtam semmilyen munkát. Annak örülök, hogy legalább eltudok menni interjúkra, mert ahol laktam, ott még arra sem volt lehetőség. Van egy állás, amit sajnos csak másodként tudok végezni egyenlőre, de mikor elmegyek egy órás összejövetelre a felsővonalaimmal és az új tagokkal, olyan erőt kapok tőlük, hogy kitudnék szaladni a világból. Olyan boldoggá tesznek, hogy még attól sem ijedek meg, hogy nem 8h-tól 4-ig van a munkaidőm, hanem ha kell este 8-10h-ig foglalkozok vele...és élvezettel csinálom.

Szerencsére a párom is benne van, szóval közösen dolgozunk (neki is másod állás ez, de van főállása is).

Eddig én is olyan reménytelennek hittem mindent, és talán egy másik "álom" állást is kapok ma...majd 17h-kor kiderül :-)

Tudjátok mi hajt a legjobban? A pénz...de miért? Azért, mert végre szeretném mindenkinek visszaadni azt, amit kaptam. Fantasztikus családom van...rengeteget segítenek, hogy én is a lábamra tudjak végre állni...

Nem jól fogalmaztad a mondatod!

"Nekivágok, és megcsinálom!"

OK?!!!

Sok sikert Neked!

Szia

Nehogy ilyen fiatalon feladd! Szomorú, hogy így érzel, nincs aki bíztasson!? Képzeld, én 30 körül voltam mikor, számítógépkezelőit elvégeztem, és utána még elvégeztem egy boltveztői tanfolyamot, és mai napig ezzel tudok elhelyezkedni!! Most beteg vagyok itthon gyógyulok egész nap, jövedelmem nincs, rászorulok másokra, (46 évesen)és ez még kb fél évig így fog menni, deee nem vagyok elkeseredve, akkora erőt érzek magamban, hogy a "hegyet arrébb tudnám tolni"! Céljaim vannak! Te is tűzzél ki célokat magad elé, másként nem megy hidd el!

Fel a fejjel és indulj neki mégegyszer! (bármi is legyen az)

Szia

Nagyon köszönöm a válaszod, ilyen aranyosak vagytok itt ezen a fórumon, örülök nagyon!

Milyen édi Kiafiad van! Nagy öröm lehet! Nekem is van egy töprengő törpe unokám, 6 hónapos, kisfiú, Lévinek hívják. Van egy könyöklős képe, fel teszem az adatlapomra, érdemes megnézni.

További szép napot! Menjen mindenki sétálni, itt Baján gyönyörű az idő!Remélem máshol is!

Szia!

Bocsánat, csak most olvastam, amit írtál.

Ha tavaly is ugyanezt érezted a pároddal kapcsolatban, és most sem változott a helyzet, akkor azt hiszem, már tudod, mit kell tenned.

Kívánok neked erőt a döntésedhez, és gyógyulj meg mihamarabb!

Szia!

Köszi a választ, nem sokan méltattak rá!

Nemrég regisztráltam, nem is nagyon tudok itt lenni sokat, hamar elfáradok. Most nagyon jól vagyok, de visszatérve a témára, tavaly is egészségesen ugyan ezt éreztem a párommal kapcsolatban mint most. Az a baj hogy már nem szeretem, nem úgy ahogy kellene egy ilyen férfi-nő kapcsolatban. Ez a gyökere mindennek, tudod!? Már kitaláltam hogy hogy teszek, csak végig kell csinálni, ennek így semmi értelme. Így nem fogok meggyógyulni.

Neked jól megy minden?

További szép napot mindenkinek!

Imádom az ilyen őszi napokat!

Ugyan már, semmi gond. :-)))

Nem mindig van konkrét dolog, de általában igen. Ha nincs, akkor tévelygek.

Bocs, én csak azért kérdeztem, mert gondoltam, hátha van valami konkrét.

Majd azért belenézek a naplódba, ha ráérek, meg a sötétebbnél sötétebb gondolataidra.:-)

Min töprengek?

Az életemen, mások tettein, ennek okain, a múltamon, a jelenemen, az érzéseimen, a hozzáállásomon, a tehetetlenségemen... folytassam?

Akkor inkább ne olvass bele a naplómba, ijesztő gondolatokat találsz benne. :-)

A tévelygésen, annak mibenlétén és végcélján, valamint okán nem lehet töprengeni? :-)))

Lányok, szerintem érezzük a hidegfrontot, én is algi aludtam valamit. Toprengo, te min töprengsz?

Mert a tévelygésen kívül én nem látom, mi a konkrétum.

Helló lányok!

Gondoltam bekukkantok hozzátok bár olvasni mindig olvaslak titeket!

Örülök, hogy vannak akiknél javult a helyzet és remélem a lelki támogatások által ez másokra is átragad ☺

És hogy sikerült megoldanod?

Egyedül vagy vki segített?

Benned volt a probléma vagy a körülményekben?

Szerintem, kevés ember mondhatja el magáról, hogy nem volt még ilyen helyzetben.

Én is voltam már elég sokszor!

Sziasztok!

Én is szenvedek a magam poklában, keresem a kiutat, de sokszor már ahhoz is túl fáradt vagyok.

Szerintem elég iható, olyan, mint a zöldtea, semmi fanyarság, semmi izé.

Én tudok aludni tőle, meg nem eszem meg azt az embert sem, akivel amúgy rosszban lennék. Én egy picit a kirobbanós típusba tartozom, nyelek, azután egyszer csak leüvöltöm valaki haját, na ezt tök jól megelőzi, ha valamilyen okból mégsem lehet üvölteni.

Ha nem adatott meg az a jóság, hogy anyukád a tenyerén hordoz, meg kényeztet, akkor nehezebb az élet. Én ebben nagyon szerencsés vagyok, de egyébként van egy barátnőm, akivel meg tudom beszélni a női szellemi dolgokat, és van a férjem, akivel más, de a pasik agyműködése sokszor olyan világossá tesz mindent, hogy egy hímnemű barát is nagyon jó a háznál.

És ciki nem ciki, levelezek egy pótapa jellegű volt munkatársammal, aki tényleg olyan mint egy jóságos nagybácsi, vagy nem tudom, de imádom, és nagyon fel tud dobni. Ebből a választékból sincs senki a környéken?

Igen, igazad van, de azért jó, ha az ember tisztában van az okokkal. Akkor talán könnyebben segíthetünk a problémákon, ha tudjuk, honnan erednek.

A bajom az, hogy most sem számíthatok rá, de akkor meg kihez forduljon az ember?