Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Életed legnehezebb döntése fórum

Életed legnehezebb döntése (beszélgetős fórum)

1 2 3
2015. dec. 10. 06:37
elhagyni azt az orszagot amit annyira szerettem!
71. 123e772adb (válaszként erre: 70. - Idhikai)
2015. aug. 27. 21:26
Kikattan az agy! :S
70. Idhikai (válaszként erre: 69. - 123e772adb)
2015. aug. 27. 21:11
Igen... annak is értelme volt. De amikor az ember éppen halni készül, nehéz elképzelni.
69. 123e772adb (válaszként erre: 68. - Idhikai)
2015. aug. 27. 21:01
Sajnos ismerem az érzést. Ezeket az átmeneteket kellene valahogy elviselni. Nagyon nehéz. Főleg úgy, ha nincs melletted senki, aki támogat. Nekem ez hiányzik. Egy ölelés. Az idejét sem tudom mikor éltem át. Jólesne, nagyon. :( Remélem azóta jól vagy!
68. Idhikai (válaszként erre: 67. - 123e772adb)
2015. aug. 27. 20:54
Volt olyan fájdalmam, hogy 1,5 évig voltam az öngyilkosság határán... hogy úgy tettem be magam az ágyba, hogy reggel nem akarok felkelni... aztán egyszer beálltak a dolgok... az volt az átmenet, az a végtelen fájdalom... az nem az Élet... az mindig csak átmenet, felkészít, megmutat...
67. 123e772adb (válaszként erre: 65. - Idhikai)
2015. aug. 27. 20:21
Szerintem nem gyógyítja be. Csak enyhül a fájdalom. Nem szűnik meg. :(
66. 123e772adb (válaszként erre: 64. - Syria)
2015. aug. 27. 20:20

Azt hiszem, tudom miről beszélsz. Az én kiskutyám is mindig a kapuban vár. Egyem a szívét, imádom! :)

Mi történt a kutyáddal?

2015. aug. 27. 20:07
... nem emlékszem legnehezebbre... hm.. az idő minden sebet begyógít...
64. syria (válaszként erre: 61. - 123e772adb)
2015. aug. 27. 20:05

Bele nem őrültem, csak hetekig kezdett el folyni a könnyem, amikor a portámhoz közelítve tudtam: nem fog vidáman üdvözölni.

A cicával kapcsolatban már minden nap rettegek, amikor a hívásomra nem jön elő. Eddig mindig előkerült legkésőbb másnapra. Van egy másik cicám is, de ő máshogy egyéniség, mint Mamcic, aki egészen biztosan hiányozni fog neki is. Remélem, sok év múlva!

2015. aug. 26. 19:40
Hét evvel ezelőtt eladtam az uj épitésu kertes házamat,amit egyedul épitettem,nagyon szep kis modern volt(nem szocpolos),rengeteg munkam volt benne.Maig a siras környékez ha rágondolok...De olyanok voltak a körulmények az utcában,hogy eső utan volt hogy két napig a lábunkat se tudtuk kitenni...az önkormányzat csak igérgette,higy meg lesz csinálva az ut,ha beépul az egész utca,de persze még mai napig sincs megcsinálva..pedig városrol beszélek,nem falurol.
62. b6fb711c0e (válaszként erre: 59. - 123e772adb)
2015. aug. 26. 19:22
Feldolgozod,és kell,hidd el.
61. 123e772adb (válaszként erre: 60. - Syria)
2015. aug. 26. 19:01

Sajnàlom. 😢 Nekem ő az első kutyàm, és az egyetlen is marad. Hogyan tudtad feldolgozni? Nem őrültél bele? 😢

A cica is fàjós. Az utolsó macskuszom óta nem volt cicàm. Hetekig sîrtam utàna. Meghalt.

60. syria (válaszként erre: 59. - 123e772adb)
2015. aug. 26. 18:46

Én ezen már túl vagyok, és tartom is magamat hozzá: soha, soha többet nem kell kutya.


De mi lesz, ha a 16 éves cicám az égi vadászmezőn fogja hajkurászni az egereket, madarakat...???

2015. aug. 26. 18:27
A kutyàmról való lemondàs lesz. Istenem, ha azt valahogy fel tudom majd dolgozni, soha, soha többet nem kell kutya. 😢
58. b6fb711c0e (válaszként erre: 43. - 4d5610bcc4)
2015. aug. 26. 15:00
Ugyanez,csak születése után négy évig voltam a ....nel.
2015. aug. 26. 13:29
Elengedni.
2014. máj. 19. 07:41
mikor elhagytam ausztraliat.......
55. Maócska1981 (válaszként erre: 54. - Mafalda)
2013. máj. 3. 09:58
Tényleg kár, de én is úgy érzem, ez a fórum a végéhez ért :
2013. ápr. 30. 14:08

Talán már senki nem téved ide a hozzászólók közül,de azért elmondom:

nagyon szimpatikus volt ez a fórum.Olyan igazi beszélgetős,normális hangvételű,ahol a topik indító végig válaszolgatott,kérdezett és érdekelte a többiek hozzászólása.Hiszen ezért indította:))

Nem olvasok természetesen minden fórumot,de eddig kevés ilyennel találkoztam:)))

53. Maócska1981 (válaszként erre: 52. - Fe3d58d788)
2013. ápr. 20. 12:12
Szia! Nagyon köszönöm a képeket :) Tündéri csaj :)
52. fe3d58d788 (válaszként erre: 50. - Maócska1981)
2013. ápr. 20. 10:12
Tettem fel Annáról képeket. Nem időrendben vannak, csak válogattam a sok-sok kép közül. Szólj már vissza, ha megnézted, mert le fogom őket törölni. Nem akarom, hogy több kép legyen róla fenn, mint a kisfiamról, akire ugyanolyan büszke vagyok. Meg nem szeretem, ha interneten vannak képeink és mindenki hozzáférhet.
51. Maócska1981 (válaszként erre: 43. - 4d5610bcc4)
2013. ápr. 19. 15:19
ez sem lehetett móka és kacagás! Mesélsz?
50. Maócska1981 (válaszként erre: 47. - Fe3d58d788)
2013. ápr. 19. 15:18

A kislányod tényleg nagyon édi :) Ma is megnéztem már a képeteket, tehetnél még fel :)


Egyéb: Nem irigyellek egy cseppet sem, nem lehetett egyszerű.. Értem én, hogy a szívnek nem lehet parancsolni, de azt nem, hogy ő miért nem zárta le azt a kapcsolatát/házasságát, ahol nem érezte már jól magát..ez így annyira nem korrekt:(

49. Maócska1981 (válaszként erre: 44. - Lara1984)
2013. ápr. 19. 15:12

Szia megint :)


Valóban érdekesek az autisták, de számomra csak annyira, mint a többi beteg..Saját tapasztalatom azt mutataja, ha elfogadod a betegségével együtt, akkor kezelni is tudod. Persze nem egyszerű velük, de rosszabb lenne nélkülük :)

Mit szeretnél tudni róla? Befejezte a 8 osztályt, szakmát tanult, és pincérként dolgozik. Vele, és velük kapcsolatban csak annyit, tényleg sajátos kis világuk van, amelyet nem lehetetlen megnyitni..sok-sok szeretet, és türelem.

Tanulási szempontból könnyebb volt nálunk az autista fiúcskával, mint a down-szindrómás kislányokkal. Természetüket tekintve pedig az egy fiú kiteszi a két lányt :)

2013. ápr. 19. 11:30
...gimi után merre tovább...
47. fe3d58d788 (válaszként erre: 35. - Maócska1981)
2013. ápr. 19. 11:26

Bocs, de tegnap nem tudtam írni.

Először is köszönöm a lányommal kapcsolatos hozzászólásod.

A nős férfinak én is nemet mondtam, mert én sem tartom helyesnek. Aztán egész este bőgtem és egy szemet nem aludtam.És ez volt egész hétvégén.

Hétfőn úgy mentem dolgozni, mint egy zombi. A férfi is így nézett ki. Ő sem aludt. Akkor változtattam meg a válaszom.

A döntésem az is nagyban befolyásolta, hogy a házasságukat ismertem. Nem volt jó. Előttem és utánam is voltak nők a férfi életében. Hogy mégis miért nem váltak el nem tudom. Az egész családdal (feleség, gyerekek) elég jó viszonyban voltam. Tudták ki vagyok. A mai napig beszélő viszonyban vagyunk. Lehet, hogy nyitott házasságban élnek?!

Én nem tudtam megbocsátani neki, amit a felesége igen. Ezért hat évig éltünk se veled se nélküled kapcsolatban. Amikor jó volt, akkor viszont nagyon jó. Nagyon megviselt.

Utólag megbántam a dolgot. Próbálok csak a szép részére emlékezni.

46. fe3d58d788 (válaszként erre: 40. - Lara1984)
2013. ápr. 19. 11:02
Köszönöm.
45. 4f43a2fd4f (válaszként erre: 1. - Maócska1981)
2013. ápr. 19. 10:50

1. Mestervizsgázzak, vagy egyetemre menjek?

Azóta mindkettő megvan.

2. Építkezzek vagy ne?

Építkeztem, most fizetem a svájcifrank kölcsönt, viszont van egy szép házam.

3. Megvegyem-e az üzletrészt?

Nem vettem meg, most verem a fejem a falba.

44. Lara1984 (válaszként erre: 41. - Maócska1981)
2013. ápr. 19. 00:34

Látom, már elköszöntél...

Még csak annyit szeretnék mondani/írni, hogy az autizmust azért emeltem ki, mert ezeket a különös zseniket nevelö szülök sokszor nagyon szenvednek attól, hogy gyermeküktöl nemigen érkezik pozitív érzelem irányukba; ezek a gyerekek gyakran kiborulnak pusztán egy érintéstöl is. Kemény lehet velük élni, de csodálom is öket épp a másságukért.

Mesélnél az általad említett autista családtagról?


Jó éjt!

2013. ápr. 19. 00:33
Szinte két évet lehúzni egy kretén mellett, hogy legalább lássam akit szerettem... Ez volt a legsz@rabb lap a pakliban és én megjátszodtam.
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook