Csak holnap sikerüljön (beszélgetés)

Olyan, akivel nemcsak közös programok vannak hanem egymás otthonaiban is voltunk már - az új kapcsolatok közt ezideig csak egy van, de nem is pont ez lenne a cél, inkább elmegyek a helyszínekre és csak úgy köztük vagyok, - nem akarok én átjáróházat csinálni a lakásomból. :-)

A lovaglásért én meg téged irigyellek, - még ha múlt idejű is már a dolog.

Nagyon tetszik nekem az a téma, a lovakat (meg a lovasokat, akik megértetik magukat vele) őszintén csodálom, - de igencsak félek tőlük. Na és te is írod, hogy van köztük tényleg nem épp jóindulatú jószág is. Én ezt valahogy mindig tudtam... Veszélyes, nagydarab állatok azok. De valami gyönyörűek.

De ez mostmár nekem biztosan kimarad. Elszaladt a paci. :-)

Ha társaságod az utóbbi idők eredménye, majdhogynem irigyellek érte

Ha csak emberek közt van az ember már jobb érzés

Megint visszautalok a lovaglásomra

Több ember volt ott aki vagy nem lovagolt vagy nem ismertem közelebbről, de ha valami történés volt egy húron pendültünk :)

Azok igen jó évek voltak!

Hagyjuk a dagadt ruhát mádrs, emlitsük meg a lovaglás szépségeit

Egy erősen kezdő nem tudja irányitani a lovat, az megy a többiek után. Lovardában ha vágta volt, alattam is elindult, ha ugetés, nem ment a vágta

Terepen ha a vezető "eldobta a szárat" akkor ment a többi is utána, nem volt megállás, lobogott a hajunk

Egyik lovardában volt egy ló amelyik nem csípte a képem. Ha tehette megharapott vagy megindult felém. A gazda szavára persze füle farkát behúzta

Csikó is volt ilyen aki mindenkit rugdosott, de még gyenge volt még a rugása. A gazda ilyenkor nyakonvégta, időben kell leszoktatni arról hogy a vendéget de bárkit támadjon

Mára ennyit a jóból, próbálok aludni a lábamtól

Jobbakat!

Azok a tornás, táncos, kirándulós körök az utóbbi egy-két év eredményei, igen. Különösen a táncos kör a barátkozós, meg persze a kirándulgatós, mert ezeken lehet többet is dumálni a többiekkel. A táncosban elvileg többnapos elutazós, meg ottalvós programok is vannak, amikből eddig kimaradtam ugyan, de mindig be lehet csatlakozni, de anélkül is eléggé mozgalmas egy téma.

Mostmár egyébként szinte bánom, hogy nem kezdtem el az ilyesmit korábban.

Bár relatív, hiszen ilyen-olyan tanfolyamokra, mindfullnessre stb. azért el- eljutottam, de így betáblázni magam mint ahogy mostanra sikerült - az már csak a legutóbbi időkre jött össze.

A társfüggőséged éppenséggel nem gond, - mert ha eléggé "szabad" a kapcsolatod, akkor nyugodtan ápolhatsz amellett egyéb baráti vagy bármilyeneket is, jöhetsz-mehetsz, - a lábadat valahogy majdcsak sikerül egyszer végre már "megoldani".

A zsibbadás kellemetlen lehet ugyan, de tényleg el lehet az ilyesmivel jutni nagyon komoly fájdalmakig is, - azt azért jó lenne megelőzni.

A mozgás-szabadság nagyon jó lenne, minden tekintetben. A mozgástér beszűkülés meg minden jó dolognak az ellenében hat.

Hátha az az áprilisi kontroll utáni kórház hoz mostmár valami érdemi változást az állapotodban.

Merthogy ez a láb mizzéria is van olyan tré, mint a pánik.

de szerintem a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek."

Próbáltál már vénemberként kialakítani valamiféle kapcsolati kört?

Azt írod

"Van kirándulós, tornázós, táncolós "köröm","

Ezt mostanság alakitottad ki?

GraDulálok :)

Mint írtam mellőlem kihaltak ezek az emberek

Pár mondattal próbáltam kapcsolódni , szóban vagy emilben, néhány emberrel. Jól indult, de nem ment, más volt az elképzelésünk

Azt is irtam már hogy haverok buli Fanta volt az életem és ezt nem a pánikszindróma törte kettőbe

Pánikosként kezdtem lovagolni és kerültem egy nagyon kellemes társaságba , minek következtében lett néhány kellemes kapcsolatom. Tehát leragadásom a b.nőm mellett nem magyarázható a pánikossággal

Áter az emlitett 3-4 találkozással semennyire sem fért a pszichémhez/lelkemhez, nem ismerte meg a gondomat és milyen ember vagyok

Ne boncolgassuk miért, de függő, társfüggő lettem

Hogy a b.nőm nem? Nem! Bár nem egyszer "elmesélte" hogy szeret a következő mondatnál meg ő volt vérig sértve egy ártatlan mondatomtól

Hagyjuk is, ez az én életem, ilyen lett cipelem a keresztemet, /ami nem is olyan nehéz csak vágja a vállamat/

A baj az hogy egyik napról a másikra leromlott a lábam. Zsibbadás szerű érzés van benne térdtöl lefelé

A másik, amikor elestem lehorzsoltam a lábam ujját és álmomból is felébreszt a fájdalom. Curiosa kenőccsel próbálom orvosolni

Április elején megyek kontrollra angiologia

Szerintem kórház és nem egyszerű érsebészkedést akarnak...

Másba meg nem egyezek bele. Azt is láttam amikor valaki szinte könyörgött hogy vágják le a lábfejét

Na akkor én megállok és remélem lesz erőm más utat választani

Van nekem egy kedves barátosném. Első barátnőm volt. MInden szülinapomon felhív és köszönt

A bátyja ugyanazt mondta mielött amputálták, de visszalépett , más miatt halt meg

Istenem, csak annyi erőt adj, hogy magam döntsek magamról!

Magam sem tudom

Hát nem tudom, lehet hogy a nők azok mások. Még az utcán állva, egymással beszélgetve is tudnak akár egész "mély" témákat is érinteni, - de a felületesebb beszélgetnivalók terén meg pláne könnyen találnak partnert, - na persze ehhez azért nem árt kimozdulni a négy fal közül...

Legalább a piacig elmenni, "átjárós" szomszédi kapcsolatokat fenntartani, vagy eljárogatni valami öreglányos megmozdulásokra, - de szerintem a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek.

Na és az az ismeretség, ami kezdetben csak felszínes szimpátia volt, idővel lehet annál sokkal több is.

Én eléggé zárkózott vagyok, de minekután engem is "itthagytak" a régi, kedves, évtizedes barátnői kapcsolataim, most igyekszem "gyűjteni" újabbakat, és érzékelem hogy a többiek is sokan keresgélnek... :-)

Van kirándulós, tornázós, táncolós "köröm", te is tudnál valamilyen kört kialakítani magadnak, erre egyébként némelyeknek még egy hosszasabb kórházi tartózkodás is megfelel... :-)

A motor téma - mint beszédtéma - szerintem pont igen népszerű lenne bármelyik szak fórumban, ott esetleg telefon kapcsolatot is lehet(ne) kezdeményezni, vagy bármi. Miért mondod, hogy ki a fenét érdekelne? Ahányszor még akár itt is megpendítettél valami ilyesmit, - többen is bekapcsolódtak.

A szomszédasszonyod kategórián kívüli. Szenilis egyénekkel nem igazán jó ötlet "barátkozni". :-)

A szamuráj meg folyton rettentően elfoglalt. Meg érdekember. Ahhoz képest, hogy egyszer valamikor még akár a pelenkázást is bevállalta volna, mostanában mintha rád se fütyülne...

Dehát nem is várhatod el, hogy a sült galamb a szádba repüljön, ott helyben legyen meg neked az összes szükséges "kapcsolat", potenciális segítség. Kellene neked is egy-két lépést tenni.

Hogy hová lépjél arrébb? Bárhová. Rendelj magadnak napi egy órára szociális gondozót. Kezdj el levelezni egy társkeresőn. Menj el naponta ebédelni valami közeli beülős helyre. Létezik már olyan, hogy senior ülő rehabilitációs torna, tudtad? Ha egy olyat tudnál lőni ott valahol a közelben, oda el is tudnál autózni, -nna az pl. a potenciális baráti kapcsolatok tárháza lehetne. :-) Stb.

Nem hagyatkozhatsz mostmár a társasági igényeiddel kapcsolatban pusztán csak a b.nődre. Szegényke nem alkalmas már rá.

nem csak egy "szabályos" partneri kapcsolatban lehet ilyen dolgokról szót ejteni."

Pontosan nem értem csak gyanítom mire gondolsz

Tudod engem itt hagytak! Itt hagytak azok az emberek akikkel hasonló dolgokat meg tudtam beszélni és félszóból megértettük egymást

Én egész életemben "haldokoltam", gondolok itt a pánikomra, közben meg temetésre jártam vagy hírt kaptam X barátom temetéséről

Ki afrancot érdekelne a motorom baja egy bármilyen , de friss ismerettségben

Hány olyan téma van itt hogy barátot keresek?! Naív ember az ilyen. Barátságok fiatal korban alakulnak ki és az idő igazolja, vagynem

Ezekröl szól a ragaszkodásom, ami lehet beteges már, a b.nőmhöz, de ez van, nem tehetek róla

Látom a szomszéd mennyire kiborult amikor kirúgta a felesége

Neki az már a második volt és ki tudja hány barátnő és mégis kikészült. És látom mekkora energiája életkedve van hogy újra összejött valakivel, régivel, akárkivel

" ha ez a jelenség két ember közt gyakori és ráadásul egyoldalú, akkor ott gondok vannak a kapcsolattal."

Gyakori, mert a betegsége nem visszafordítható és idegelek miatta

Igaz lehet, ez a kapcsolat már csak ismerettség

Ő ilyen, nem osztja meg a gondjait max a fiával ami természetes. Én meg igen sértve vagyok hogy bármi segitséget ajánlok elutasít

Nőnap jön

Hajaj akkor bál lesz ugye, kérdeztem Dehogy lesz minek az már nem olyan, monndta

Akkor semmi ne legyen?

Hogy én milyen vagyok és belekötök stb.stb telefon lenyomva

Mi büdös fenéért nem lépek arrébb?

Tessék mondani , hova lépjek?

Egyedüli tapasztalatom a szomszédasszony. Gondolod hogy a következő percben nem a századik akárkijének az esetét meséli és nem is emlékszik miért hívtam

Felhívtam hogy itthon vagyok annak ellenére hogy az autó nem áll a telkemen. Arról tudja hogy vagyok vagy nem, ha kellene neki valami

Namindegy is!

"Elvileg" bizony úgy van. Egy dolog az az xy esemény ami történik, és egy másik az hogy én azt hogyan reagálom le.

Vannak olyan szituációk, amikor "muszáj" nyugodt maradni, bármilyen fajsúlyú dolog történt is, mert különben esetleg nem tudnál segíteni pedig életmentésről lenne szó, leblokkolnál amikor cselekedni kell... stb.

És igen, vannak különböző technikák arra nézvést is, hogy miként függetlenítsük magunkat a különféle negatív befolyásoktól, rossz ízű megjegyzésektől, - de persze tudom hogy ez nem egy mindennapos gyakorlat.

Az viszont igencsak mindennapos, hogy nagyonis idegeskedik valaki a "másik" miatt, nem jött haza időben, nem telefonált, nem ad hírt magáról és nem lehet elérni - viszont ha ez a jelenség két ember közt gyakori és ráadásul egyoldalú, akkor ott gondok vannak a kapcsolattal. Mondjuk a ti esetetekben ez nem is kérdés.

A te aggodalmad szegény beteg barátnőd iránt persze jogos.

De a mértéken felüli, fölösleges idegeskedés, két sikertelen hívás után már xanax kapkodás, kéz-láb remegés stb. - az nem "jogos".

Az ilyesmi az már bőven csak a te kompetenciád, - mennyire merülsz el a negatív gondolatokban, drámai feltételezésekben.

Nincs kivel megbeszélned az apró-cseprő, meg nagyobb dolgokat. Tudom hogy nincs, de már nagyon rég mondtam hogy ezen igen könnyen lehetne segíteni, nem csak egy "szabályos" partneri kapcsolatban lehet ilyen dolgokról szót ejteni.

miért vagy te őmiatta folyton hótt ideg"

Nem cak miatta, én már mindenért hót ideg vagyok

Szerelő ma elvitte az autómat bizonyos időszaki alkatrész cserére. Hétfőn vagy kedden hozza vissza, tehát viszi-hozza, úri kiszolgálás

Autó nélkül ideges vagyok mert bár nem megyek sehova, de ....

Keresett egy trávoli vidékröl valaki hogy érdekli a motorom, ma eljönne megnézni. OK.

Tegnap este viccböl próbáltam elinditani. Orrán száján folyt a benzin és persze nem indult

Lemondtam a találkozót

Azért vagyok ezért is ideg , mert már százszor indult két három rugásra. Álló helyzetben egy álló alkatrész nem úgy működik mint elötte. Komolynak tűnő érdeklődő volt és nem kis pénz.

A mással való "kibeszélés" ami ilyenkor a feszültséget levezeti. Az élet velejárója az esetleges napi idegesség, feszültség. Ha nem tudod a terhet "megosztani" valakivel belegárgyulsz

Nem egy téma van itt a Hoxán is hogy magányos vagyok , egyedül vagyok stb

Mert az ember csoportos lény. Ha nem igy van akkor gubanc.

Legszívesebben el-zsolozmáznám ..."

Ne tedd mert nem úgy van. Mások nagyon jól el tudják szúrni bárki/ismerős/családtag hangulatát és nem tehetsz ellene semmit

Egyfelöl, igencsak épül lefelé és nem tudom félvállról venni

"miért vagy te őmiatta folyton hótt ideg, - de lassan már mi sem fogjuk."

38 év nem tűnik el nyomtalanul az ember lelkéből.

Másfelől, ha nincs kivel megbeszélned az apró-cseprő, vagy éppen nagy dolgokat, beléd szorul, rágódsz rajta és tönkretesz

Regina, hát mindig ez a vége... Ő nem érti, miért vagy te őmiatta folyton hótt ideg, - de lassan már mi sem fogjuk.

Legszívesebben el-zsolozmáznám azt a közismert szlogent, hogy "soha" ne tedd a saját hangulatodat függővé mások tetteitől vagy mulasztásaitól, mert nem az okozza az idegeskedést hogy mi történik, hanem csak a te reakciód.

Tudod ezt te is.

Miért, ha azt mondom hogy "de igen, én is", akkor azzal teneked mennyivel jobb? Nem énrólam van szó.

Nekem nincs momentán ilyen kis mindenről folyton megfeledkezős társam. De ha lenne, valahogyan már valószínűleg felvérteztem volna magam a folytonos incidensek ellen, hát nem lehet állandóan idegileg kiakadva lenni... Ja, és tuti nem kapkodnék xanax után. :-)

Háromszor már , mire visszahivott Természetesen nem értette miért vagyok ideg

Durvát mondok, de le kell épülnöm róla vslshogy

Nehéz , mert egyszer kedves máskor és leginkább fenn hordja az orrát

Gusztustalan hosszú már a reklám idő. Tényleg, kb. 20 percenként beüt a reklám, - és nem rövid. Lassan emiatt szokunk már le a tv film nézésről. Vagy folyton belealszunk, - mint ahogy én. :-)

Na látod, most is nyomod azt a nyüves xanaxot, holott ha de. 10-kor jól volt a b.nőd, orvos is látta, akkor este tényleg valószínűleg csak bealudt, vagy szokás szerint fáradt (nade tényleg) és nincs kedve, energiája telefonálni, - meggondolta magát, vagy alszik.

Ne rágd már magad folyton feleslegesen.

A reklámok"

A 80-as évek végén voltam az NSZK-ban a barátomnál

Mentek a filmek a tv-ben és már nem tudtam hol tartunk, mert "észrevétlenúl" a reklám ment

Na jól lecikiztem a fejlett nyugatot:) Aztán most nálunk film van két hirdetés között :)

Nem sokat tv-zek, max késő este valami tudományos/történelmi filmet

Tiszta ideg vagyok

B.nőm tegnap volt felülvizsgálaton

Reggel 10 tájban felhívott, jó hanggal, hogy túl van, majd este hív. Nem hívott. Gondoltam fáradt a szokatlan mozgástól

Most pár perccel este 8 elött rácsöröogtem és nem veszi fel nem hív vissza

Remeg kezem lábam és hiába eszem a Xanaxot

Na az randa egy szisztéma. Amikor tudván tudják, hogy egy indián az minden, csak nem katolikus...

Dehát nyilván szándékosan akarták átnevelni őket. Ami szintúgy balfogás.

Na tessék. A te saját "rezervátumodban" van munkalehetőség, de te nem élsz vele... :-) Jó, ez csak hüle vicc, a derékfájás az viszont nem viccel.

Szerintem láttam a gyilkos nyomon-t, de olyan kevés emlékem van belőle, hogy vélhetőleg bele-belealudtam. Majd ha adják megint, újra nekifutok. Kész lexikon az a film ezek szerint az indiánokról.

Az addig rendben is van, hogy az alapfokú iskolát nyilván meg tudják oldani valahogy helyben. A középsulit meg akárhol, - ők bizonyára kapnak kollégiumi elhelyezést, ha kérnek. Vagy valami közelebbi tanintézménybe be is tudnak járni. Bár ez a "közeli" elég relatív fogalom, mert ott valami irdatlan távolságok vannak...

A fiúk általában drogoznak... na, hát itt már mindjárt felmerül a jövedelem kérdése, hogy honnan a túróból lehet egy rezervátumban jövedelemhez jutni?

Azok a keretek, amikbe belekényszerítik őket, nem is adnak lehetőséget az indiánoknak másra mint az egészségtelen bolti cuccokra, - nameg persze alkoholra, drogra... Én azt nem tudom, hogy mi a fenéből van jövedelmük, hát nem mindenütt van kaszinó. Kijárnak a rezervátumból dolgozni? Vagy van valami munkalehetőség ott helyben? Nekem ez bizony nagyon ismeretlen téma.

Na és itt mi, az európai indiánok, szintén tényleg a szupermarket kajára fanyalodunk, nekem sincs már meg a szüleim kerti terménye, bár én azért elég sűrűn járok piacra.

Igen, én is láttam a Jamie attrakciót, az egyikben olyan spárgát használt ami egy irányban volt gyönyörűen felslichtolva a zacskóban, és úgy pucolta meg hogy a zacsiból ki sem vette - mert akkor szétesett volna - hanem csak picit kihúzva levágta a végét, - kész. :-) Na így azért könnyebb betartani a húsz percet. Valójában a sokféle zöldség használata az már az előkészítési szakban is megvan húsz perc. De be lehet az időt hozni a bélszínnel. :-) Azt "ángolosan" nagyon rövid ideig kell sütni. :-)