Bizalmatlanság ára...? (beszélgetés)

Helyes, kitartást, nem hozzád való!

Nekem az is furcsa, hogy 2 év alatt sok vitátok, veszekedésetek volt, még távkapcsolatban is..

Ha megtalálod tényleg majd az igazit, a társadat, akkor fogod észrevenni a különbséget. És veszekedések sem lesznek, mert a másik véleménye, a harmónia fontosabb lesz..

Tudod az a személy (direkt nem embert írtam), aki maga is szülő és mégis azt várja el, követeli egy másik szülőtől, hogy dobja ki a gyerekét, na az nem ember!

Azt se szeretni, se tisztelni nem lehet, csak kidobni!

Ebben ez a fórum nem fog sokat segíteni. Mármint ha tényleg el akarod felejteni, nem értem, miért boncolgatod.

Tényleg menekülj, és akármit csinál, vissza ne engedd az életedbe. A beköltözése után néhány nap múlva ki akarja rakni a gyerekedet az otthonából? Nem szereti a lánygyerekeket, nem beszél a sajátjával??

Nem az a baj, hogy csetel a gyerek anyjával, teljesen természetes, hogy a nő tudni akarja, hogy mi van a fiával. A baj az, hogy hazudik, és még le is támad.

Azért azt érzed, hogy ilyen bal*@sz csak egy nő lehet.

Anyám ne sirass...

Sosem értettem ezeket a szerelmetes ostobaságokat. :D

Az asszonyka a fia anyja végül is, kár, hogy nem ezt mondta őszintén, és inkább több órán keresztül próbálta bebizonyítani a "rágalmat", pedig te "észrevetted", hogy csetelni akart vele.

De ezt hiszem, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, az utolsó csepp a pohárban.

Van itt sok egyéb gond is, ahogy globus írja, olvasd el kívülállóként.

Nem is tudom hol kezdjem el, túl frissek még az élmények, sérelmek, lezáratlan ügyek...

Kb 2 éve váltam el.Egy 20évig tartó házasságot rúgtam fel,mert folyamatos lelkiterrorban éltünk. A két lányommal pszichológushoz kellett járnunk,hogy tudjunk tovább lépni az életben.Fél év után a doki ajánlásával regisztráltam társkeresőre,több férfi is rám írt.S végül megismerkedtem egy akkor nagyon kedves,ragaszkodó,udvarias nagyon szimpatikus férfival.Nagyon sok levélváltás után kb egy hónap múlva személyesen is találkoztunk,ekkor még közelebb kerültünk egymáshoz a szimpátia még erősebb lett közöttünk.Úgy éreztük a lelkitársunkat véltük egymásban felfedezni.Néhány hét után ismét találkoztunk személyesen,gyönyörű nap volt,ha rágondolok most is könny szökik a szemembe.Ritkán tudtunk találkozni,mert majdnem 200km van közöttünk.De felvállaltuk,mert akkora volt a vonzalom kettőnk között.Rentget köszönhettem akkor neki,mert segített az újrakezdésben.Az első fél év zökkenő mentes volt,tudta van két kamaszlányom akik sajnos a szüleik széthúzása miatt rosszul lettek nevelve.Ha én valamire azt mondtam a házasságom alatt,hogy nem az apjuk azért is igent mondott.Erről ennyit!

Tehát az új kapcsolatom szépen indult,oly annyira hogy a lányok is támogatták,hogy a párom hozzánk költözzön.Ami akadály volt a barátomnak,hogy zavarta hogy a gyermekeim lányok,mert sajnos erősen fiúpárti.Neki van egy 23éves lánya az első házasságából,akivel nem beszél,mert olyan nagyon megromlott a viszonyuk.Tehát megegyeztünk hogy félév ismeretség után összeköltözünk,intéztem neki munkahelyet és amennyire csak tudtam segítettem a költözésben.Eljött a karácsony nagyon szép volt a szenteste jól sikerült minden.Másnap a nagylányommal kicsit összeszólalkoztak ami néhány nap alatt úgy elmérgesedett,hogy a párom követelte hogy dobjam ki a lányomat zavarjam el a lakásból,mert ő nem tűri el a viselkedését.Én megpróbáltam köztük ezt a vitát elrendezni,úgy hogy senki se sérüljön.De sajnos mind hiába a párom ezekután oly mértékben meggyülölte a lányom,hogy kijelentette,hogy nem fog egyfedél alatt meglenni vele.Még az újmunkahelyére be sem lépett már fel is mondott és hatalmas veszekedés után amit ismét a lányommal csinált kijelentette,hogy visszaköltözik.Mível láttam a helyzet menthetetlen ezért azt mondtam,hogy igen ez lesz a jó megoldás,gyorsan mindent visszacsináltunk és két hét után visszaköltözött az otthonában.Sajnos én mindvégig azt éreztem,hogy Ő nem is akarja igazán az együtt élést a mi városunkban,mert honvágya volt folyamatosan.Minden nap hallottam a szájából,hogy nem szeret városban élni és hiányzik a kisháza.műhelye.De visszament...

A kapcsolatunk nem szakadt meg,mert nagyon szeretem és borzasztóan ragaszkodom hozzá

A lányaim nagyon megharagudtak rá,mert ugye beengedtük az életünkbe ami még akkor is keserű volt és Ő akarta átvenni az irányítást Ő akarta a házirendet megszabni.Nagyon sokat sírtam utána,mert bíztam a szerelmünkben és bíztam,hogy lehetünk még boldog család hiszen ezt akarjuk mindannyian.

a visszaköltözése óta eltelt egy év,de a kapcsolatunk megmaradt.Ingáztunk egymás között,főleg én jártam hozzá,mert folyton azt mondta nem akar a darázsfészekbe visszajönni nem érzi jól magát nálunk.Felválaltam az ingázást is,mert ragaszkodtam hozzá.De így is egyre több konfliktusunk volt,s legtöbbször azért mert képtelen volt tovább lépni a történteken,folyton minden alkalommal szóba hozta és határozottan állította hogy a nagyobbik lányomat ki kellene dobjam,hogy megtanulja a tiszteletet,és ha össze is költözünk Ő nem jöhet velem.Én ezt a mai napig nem fogadom el.Egy anya nem dobhatja el a gyerekét akármilyen is s főleg nem azért,mert az új párja nem szereti a lány gyermekeket.Én mindig békítettem,mert hangsúlyozom Szeretem a mai napig.Több sikertelen kapcsolata volt az elmúlt 20évben neki ebből 2 házasság is,mindkettő csúnyán végződött.S van neki még egy 6 éves kisfia aki házasságon kívűl született, s ezen kivűl még sok sok próbálkozása volt,de mind mind kudarc s mindegyikben a nő volt aki miatt tönkre ment nem működött az elmondása szerint.Nem akarom bemocskolni az emlékeit,mert még mindig tisztelem és szeretem.Csak elmesélem amit Ő nekem.Volt egy közös nyaralásunk is ami szintén nem volt felhőtlen.Egy teljes nap oda utaztunk az nagyon szuper volt élveztük mind a ketten,másnap megbeszéltük,hogy ismét autóba ülünk és körbejárjuk a helyet.Én nagyon szeretek túrázni ezt tudta ő is s autókázás közben megkérdeztem,hogy a nyaralásunk alatt fogunk e túrázni? Ezt olyan rossz néven vette,hogy két napig hozzám se szólt,hozzám se nyúlt. Szerinte nem bíztam meg benne,hogy jó nyaralást biztosít nekem, és én annyira önző voltam,hogy csak a saját akaratomra figyeltem.Ezt az esetet a mai napig a szememre hányja,hogy akkor elégedetlen voltam.S ezek után folyamatosan csak abból volt a vita,hogy ki mertem mondani a véleményem bármiről és hogy lett volna nekem is némi akaratom.Ha csak kicsit is eltért a nézetünk ezekután folyton vita kezdődött.S mindig mindig felhozta a korábbi sérelmeit is s a megoldás szerinte csak az lehetett volna,hogy a lányomat zavarjam vissza az apjához,mert én túl engedékeny lágyszívű vagyok.A legutolsó vitánk néhány napja történt s az tudom,hogy az én hibám volt,mert bizalmatlan voltam vele,de sajnos ennek voltak lőzményei is.Néhány héttel korábban ismét egy újjabb konfliktus ami abból adódott,hogy egésznap nem volt kedve velem beszélgetni,nyűgős hisztis volt,mert érzékeny a hidegfrontra.Ezt én toleráltam,rendben pihenjen.Igen ám de este meg elment egy kocsmába ahol ő tartott egy ismerősének házibulit.Nagyon zokon vettem,egésznap rosszul van este meg jól???Lehet én vagyok a hisztis??? lehet....S a legutolsó vitánk az meg abból eredt,hogy eljött hozzánk egy hosszú hétvégére a kisfiával együtt akit szintén örömmel fogadtam,kényeztettük őket mindenbe a kedvébe jártam,de az utolsó este észrevettem,hogy a kisfia anyjával akart csetelni akit igazából gyülől,mert átverte annak idején.Tehát én szóvátettem,hogy a hátam mögött csetel az asszonykával,Ő ezt tagadta és beakarta több órán keresztűl bizonyítani,hogy ez csupán rágalom.Elfogadtam és nagyon de nagyon Őszintén bocsánatot kértem.Írtam egy hosszú őszinte bocsánatkérő levelet,elakartam menni hozzá hogy bizonyítsam megbántam és helyre akarom hozni a tévedésem,de minden minden hiába.Ő azt mondja végleg oda veszett a bizalma irántam s alig van esélye,hogy ez helyre jön.Már azt is eltervezte hogy a nyáron elköltözik egy másik városba ,mert ott jobb állása lesz több pénz,de a tervében már nem is szerepelek.

Én ezután a beszélgetés után úgy döntöttem én mondom ki,hogy vége,Őgyáva ehhez.De valójában ekkorát vétkeztem,hogy egyszer megbotlott a bizalmam benne???Ezt soha nem lehet megbocsájtani?? Vagy igazából mivel nem azt teszem em hagyom hogy az egész életem ő irányítsa ezért akar valójában szakítani,csak folyton ürügyet keres... Megszakadt a szívem ismét,nem tudom mikor fogok újra bízni valakiben....