Autista a gyermekem! (beszélgetés)

Sziasztok!

3 éves kisfiamnál ,(fél évnyi idegölő várakozás, és megannyi vizsgálat után), a héten diagnosztizálták az autizmust. Tavaly októberben, a bölcsődei nevelők jelezték hogy valami nem stimmel a gyereknél. Hasonló "furcsaságokat" vetetk nála észre amik otthon nekem is szembe tűntek, ám hiába jeleztem a területi védőnő felé nem kaptam mást mint "majd kinövi" "csak játszik" "alkalmi süket" stb... Végül addig addig míg szülői kérelemre (ezzel levéve a felelősséget a védőnőről) kiharcoltam egy neurológiai vizsgálatot, elindítva ezzel a lavinát. Egy nagyon kedves és többek által dícsért professzorhoz kerültünk. Akkor jött először szóba az autizmus. A folyamatos időpont kérések, és a vizsgálatok közötti kényszeres várakozási időben , nem voltam lusta "beleásni" magam a témában. Minél többet olvastam magáról a betegségről, a "tünetekről" annál inkább tudatosult bennem hogy az én szememfénye valóban más mint a többi vele egykorú gyermek. Így hát ez a végleges diagnózis amit a napokban kaptunk meg,(bár azért reménykedtem hogy "hátha") nem ért váratlanul, sőt inkább cselekvésre sarkall. Éppen ezért vagyok itt. Magáról az autizmusról, már elég sok mindent tudok, folyamatosan tájékozódom, viszont a mindennapos dolgok, a reakciók, a lehetőségek , a szülői tapasztalatok, terén erősen hiányos a tudásom. Szeretnék hasonló helyzetben élő, nálam tapasztaltabb szülőkkel beszélni, mert hiszem hogy ebben a helyzetben , ha valaki akkor a szülő az aki a legtöbbet segíthet a gyereknek. Kérlek benneteket írjatok!!

Kedves Erika 74!

Az én kislányom 4 éves autista.Mi is Pécsen lakunk és ide is jár speciális oviba.

Megkérdezhetem melyik alapítványnál van a kisfiad?

Hol laktok?

Örülnék ha írnál a tapasztalataitokról.