Anya az ilyen?! (beszélgetős fórum)
:)))))
És sikerült kikunyiznia?:)
Az elöbb írt a lányom egy sms-t,hogy töltsem fel a mobilját, ha tudom. Néha megteszem neki, azt remélve,akkor majd ő is többet fog hívni engem, de nem!!
Talán 1 hívás, és 1 sms.
Erre persze jó vagyok!!
Köszönöm tanácsod, ezt fogom tenni!!
Hívni fogom csak őket, és úgy érdekődöm felőlük. Úgy látszik ez most a legtöbb/legjobb, amit tehetek...
Talán idővel megváltozik irányomban a viselkedésük, és jut majd hely a szivükben nekem is.
( 23, 21, 19 évesek!!!)
Lassan tényleg igazán felnőttek lesznek,és saját maguk irányítják az életüket.
Normális szülő-gyerek kapcsolatban is ez az az időszak ,amikor elszakadnak,amikor nincs szükségük már egyik szülőjükre sem ,hanem elkezdenek önállósodni,kialakítják a saját különálló életüket.
Ne vedd magadra.Ez nem azt jelenti,hogy nem szeretnek.
Hagyd most őket.Éld az életedet,telefonálj érdeklődj felőlük ,de ne avval az elvárással,hogy látogassanak.
Úgy tűnik arra sincs szükségük ,hogy te látogasd őket.
....most épp ez a helyzet.Idővel majd megváltozik szerintem.
Neked annyi a dolgod ,hogy szeresd őket,hogy beszélj velük sokszor,hogy biztosítsd őket arról,hogy ha bármi bajuk van hozzád fordulhatnak....stb,minden elvárás és neheztelés nélkül......
A további dolgod pedig annyi,hogy jól érezd magad,és boldog légy:))
El kell hogy mondjam, most is a könnyeimet nyelem, ahogy olvaslak:(
Viszont be kell hogy lássam, igazad van: nincs szükségük rám, el kell hogy fogadjam ezt.
Nem erőltetem, hiszen értelme nem sok van!
Várakozó álláspontra helyezem magam, hátha megesik rajtam a szivük egyszer....
"nem bűnhődnék életem végéig azért mert egyszer rossz döntést hoztam, amit most szeretnék helyrehozni..."
Ezt szoktam én is mindig mondani nekik,de nem nagyon hatotta meg őket.
Lemondták????????????
Nézd..ez már a megalázkodás kategória, amit csinálsz...
Be kell valljuk..ami nem megy, ne erőltessük, ezt javasolnám Neked.Mivel már teljesen fel tudják mérni a helyzetet, az a gyanúm, hogy ezt a "lemondást" tőrdöfésnek szánták...mivel büntetni akarnak, megtehetik....ha hagyod!
Én nem hagynám...nem bűnhődnék életem végéig azért mert egyszer rossz döntést hoztam, amit most szeretnék helyrehozni...
Ha ők ki akarnak zárni az életükből, ám legyen...ne kopogtass többet.
Nyilván nagyon rossz érzés ez egy anyának, de mondd...mit tehetsz még ezen felül?
Volt egy idő, amikor majdnem 9 hónapig nem mentem...
Nem vagyok büszke magamra, de nem hozott semmi ereményt:(
Most kb. 2 hónapja nem voltam. Nem tudom, mi a helyes?!
Olyan is volt, hogy mentem volna hozzájuk, de az utolsó pillanatban lemondták...
Szerintem meg egyáltalán nem kötelességed(már) ezt megtenni...
A heleyedben nem mennék egy darabig..persze ez csak az én véleményem
Nem tudom manapság (hogymár felnőttek) megy-e még az ellenem hangolás...
Azt vizsont tudom, hogy évekig ment, és pont abban a korban, amikor a legfogékonyabbak:(
Kedvenc védekezésük a gyerkőcöknek, ha szóba merem hozni, hogy ők mikor látogatnak már meg?! :
Te hagytál el minket, neked kötelességed minket látogatni!!! Ilyenkor erre már nincs erőm válaszolni...
Persze, hogy nem bánom..majd figyelek:)
ha ellened neveleik Őket, akkor viszont kellene beszélni a nagyszülőkkel, hogy ez nem csak Neked rossz, hanem a gyerekek ellen is beszélnek. Met mi van, akkor, ha ne adj isten, a nagyszülők meghalnak...utána ki marad a gyerekeknek?
Fene se tudja...
Tudom, hogy haragszanak,de én is abban reménykedek, hogy elmúlik egyszer. Talán, majd ha ők is szülők lesznek...
Az ellenem neveléssel kapcsolatban igazad van. Ha nem bánod, időnként beszámolok a fejleményekről:)
Nem tudom..elég makacsnak tűnnek számomra..Hogy mit kellene tenned? Hát igen..van egy olyan mondás, hogy "hagyd őket egy kicsit éhezni és fázni"
Nyilván átvitt értelemben gondolom...Egyszer meg kell, hogy törjön a jég!
Reménykedj, és még fáj is, fogd kicsit vissza magad..jelentkezzenek ők...
A fiúkról csak annyit, hogy valószínű, a lelkük mélyén még "haragszanak"..na de..."örökké nem eshet"
Fel a fejjel, és bízz abban, hogy ez meg fog változni!
Nem tudom, mennyire nevelik ellened őket, de ha ez így van, akkor ott nem csak a gyerekek hibásak..
Hát, köszönöm, ez most jólesett a lelkemnek!
Úgysem bírom ki nélkülük sokáig, de egyelőre én is ezt terveztem. Bár, nincsenek illúzióim: az elmúlt 6 évben egyszersem akartak jönni!!!
Ja, és nem köszöntenek fel, se névnapon se szülinapon, se semmikor.
De még csak fel sem hív a 2 fiú. Andi lányom hív néha, vagy inkább csak rámcsörög, hogy hívjam vissza:(
Az a baj, ha hónapokig nem megyek, ők sem jönnének, tudom!! Mikor nő már be a fejük lágya?!
Már épp elég időt elpazaroltunk...
Meddig akarják, hogy bünhődjek?!
Igen, Veled értek egyet, mert múlnak az évek...s nekik is rá kell jönniük, hogy nem csak Te lehetsz az, aki kezdeményezhet.
Egyébként én a helyedben rájuk bíznám, hogy mikor látogassanak. Ha úgy érzik, szükségük van Rád, akkor jelentkezzenek..azért megalázni nem kell magad előttük..Te nyitottál feléjük, s ők már fel tudják fogni, hogy mit tegyenek, vagy mit veszítenek..
Hagynám őket icsit lógva!-:)
Lányom mindig azt mondja. vegyem már észre, hogy felnőttek...
Mire én: Akkor viselkedjetek is úgy!!
Azt hittem, mást fogsz majd írni, örülök, ha ebben most épp mellettem állsz:)
Egyébként légvonalban nincs messze, kocsival: kb. 20 km.
Gondolhatod, én mennyire sajnálom:(
Messze laknak Tőled?
Véleményem szerint az az idő már elmúlt, hogy kizárólagosan csakis Te legyél az, aki Őket látogatja. Felnőtt emberek lettek..
Sajnálom, hogy így gondolkodnak..
De, nagyjából. Eddig mentem is, de ha valami közbe jön, mert melózom elromlik a kocsi, beteg a kicsi, vagy csak nem marad már rá energiám, akkor nem tudok menni. Kértem hogy akkor jöjjenek ők néha, de nem akarnak. Náha ezen kicsit "felhúzom" magam...
A múltkor tréfásan megjegyeztem, hogy még azt is elvárnák tőlem, hogy 80 évesen járókerettel is én menjek hozzájuk?!
Szia!
De nem azt írtad, hogy rendbejött minden?:(
Helyzetjelentés.
Még mindig azt vallják: nekem KELL!!! őket látogatnom, és ők nem jönnek, csak, ha elmegyek értük:( 23,21,19 évesek!!!
Ha azt akarod, hogy gyerekeidnek nyugodt életük legyen, hagyd őket egy kicsit éhezni és fázni.
Úgy tűnik,az én anyám nagggyon jó anya volt.:)
Köszönöm, ez rendes tőled:)
Szép estét, szia.
Szia!
Nem bántottalak meg remélem. Ami volt, elmúlt. Ez a vita (szerencsédre) már nem rólad szól.
Ettől függetlenül tök felesleges bárkit bántani.
Örülök, hogy rendeződtek a dolgaid! :-))
Csajok, nem kell vitatkozni, én már ezen túl léptem... Már ott tartok, hogy úgyis csak azt hallgatom meg, aki segítő szándékkal szól hozzám. A többi: egyik fülemen be, a másikon ki:) Egyébként, ha érdekel valakit, a helyzet mára rendeződött, telefonon heti szinten beszélünk (gyerekekkel), a talik meg kb. 2-3 hetente vannak:)
További szép estét mindenkinek!!
Sziasztok:):)
Hogy Ti ketten....mit tudtok:) Eddig is kedveltelek benneteket, de most igazán megmutatkozott, ki is az igazi barát!:)
S eddig is sokat tanultam tőletek, ezután még tovább fejlesztem az általtok átadott ismereteket!
Köszönöm:)
További ajánlott fórumok:
- Milyen nyelven szóljunk a gyermekhez, ha a szülőknek más-más az anyanyelvük?
- Milyen természetes anyagok vannak, amivel serkenthetem magam, hogy jobban menjen a tanulás?
- Szerinted van-e hivatásos anya? Létezik-e ilyen hivatás?
- Milyen gyakran láthatja az apa vagy akár az anya a tőle külön élő gyermekét?
- Miért ilyen anyagias a világ? Aki nem megy nyaralni, az nem ember?
- Milyen keresztneveket tartasz a legszebbnek? (Magyarországon anyakönyvezhetőekre gondoltam)