Annie
A legtöbb cikk a kismamák tollából kerül ide fel, mégis én most teljesen másról szeretnék írni nektek. Sokatoknak talán nem lesz érdekes, hiszen más téma, de annyi szomorú dolgot lehet olvasni, talán ezzel megmutathatom a kételkedőknek, hogy minden ember tökéletes és gyönyörű a maga módján! :)
Mar régóta szeretnék írni egy betegről, akit az előző munkahelyemen volt szerencsém megismerni itt Hollandiában. Az ilyen emberek miatt mondom azt, hogy imádom, amit csinálok, a nehézségeivel együtt is.
Annie egy 80 év körüli, még fizikailag önálló demens beteg. Annie mindenkit boldogan, nyitottan fogad, bár nem tudja már felfogni hol van, kicsoda ő és mi történik körülötte. Mégis amiből Isten elvett, azzal sokat adott is neki. Három kis történetet szeretnék nektek elmesélni Annie-val kapcsolatban. Aki tudja milyen egy demens ember, az fogja igazán megérteni, milyen nagy dolog ez a pár történet.
1. Ez régebben történt, még akkor nem dolgoztam ott, így én is csak halottam róla. Ezután kezdtem el felfigyelni Annie-ra. Egy fiatal, ott dolgozó gondozó lányka és Annie között zajlott a sztori. A lány már napok óta feszült és ideges volt, de nem tudta senki mi a baj. Annie odasétált hozzá és a következőt mondta neki: "Kisfiút fogsz szülni."
Utóbb kiderült, a lány azért volt feszült, mert nem tudta, terhes-e. Ezek után csinált egy tesztet és kiderült, terhes. És pár hónap múlva kisfiút szült...
2. Annie lánya, Jaquelin minden este bemegy az otthonba és ő viszi ágyba édesanyját. A lánya egy borzasztó és nagyon csúnya váláson van túl. A történet a válás közepéről való. Jaquelin nem akarta beteg édesanyjára ezt a terhet róni, hisz betegsége miatt amúgy sem értené meg, ami vele történik, így magáról a válásról sem mondott neki soha semmit. A lánya nagyon feszült volt aznap, mert nem stimmeltek a papírjai, amik az ügyvédnél voltak, valami hiányzott még.
Este épp fektette Annie-t az ágyba, mikor Annie megfogta a kezét es így szólt "Ne aggódj, minden rendbe jön, az ügyvédnél van minden papír." Mint említettem, Annie semmiről sem tud már, ami körülötte zajlik!
3. Az utolsó sztori pedig velem történt. Pont akkor volt a nagy kiakadásom és a „Haza megyek Magyarországra!” időszakom. Nagyon bánatos voltam és haza akartam menni a családomhoz, el innen. Persze munkába mosolyogva érkeztem, hisz demensek között máshogy nem is lehet. Annie viszont egy pillanatban odalépett hozzám, megsimogatta az arcom "Nagyon hiányoznak neked és ez fájdalmat okoz. Látom, hogy nagyon fáj neked...."
Ezzel a cikkel el szerettem volna mondani, hogy Isten minden emberben elrejtett valami különleges csodát! Mindannyian gyönyörűek és hibáinkkal, betegségünkkel, bolondságainkkal is tökéletesek vagyunk, úgy ahogy vagyunk. Akkor is ha mások ebben megpróbálnak minket eltéríteni.
Hálás vagyok, hogy megismerhettem Annie-t.
Írta: Nevaeh, 2013. október 15. 13:08
Fórumozz a témáról: Annie fórum (eddig 14 hozzászólás)