Vallomások

Sokat agyalok és túlgondolok mindent.

Ma nagyon meglepődtem. Egy kedves rokon segítséget ajánlott, ha bármilyen formában kell szóljak. Ő az utolsó, akitől erre számítottam, meglepődtem kellemesen. Nincs szükségem segítségre, de maga a gesztus is őszintén hálával töltött el.

Túlsúlyos embertől nem fogadok el fogyókúrás tanácsokat. Mozgásformában és edzésben se adjon ötletet, mert láthatóan neki sem működött semmi.

Megint átvertek. Kezdem elveszteni a szerelembe vetett hitem.

Megittam az összes uborkalevét az üvegből!

Egyáltalán nem az elképzelésem szerint halad, á, de semmi.

Meghalok a grízes tésztáért, holnap meg is csinálom. :)

Nem merem felhívni a pasit, akivel pár hete találkozgatok, de tegnap ghostingolt. Félek, hogy mit mondana.

Abszolút nem az én korosztályom, de kedvelem Dua Lipa dalait. ☺️🎵🎶

Nagyon tetszenek a dóm, habkupola és kupola házak. Lehet ez lesz a jövő?

Rengeteg segítséget kaptam itt a Hoxán, köszönöm :)

Remélem már holnap nyugodt napom lesz! Bízom, nyugodt napok kezdődnek, és visszaáll minden a régi kerékvágásba!

Hosszú idő után végre nem rémálmom volt az éjjel. Egy igazi medvebocs feküdt az ágyon, játszottam vele, ölelgettem. Nagyon aranyos volt, álmomban “éreztem is” a testét.

A fiamat az első szerelmemről neveztem el, de ezt senki nem tudja.

Új munkám van, de már utálom... Nem értem hogy dolgozhat ennyi elkényeztetett "cicamica" egy helyen.

Vannak napok, amikor még a telefont is nehezemre esik felemelni, hogy elintézzek valamit. Máskor meg olyan vagyok mint egy buldózer... Kényelmesebb lenne egy köztes állapot.

Úgy érzem, csúnya vége lenne, ha minden nap be kellene járnom az irodába. Szerencsére már csak 2 napot kell kibírni, elég volt ez a 3 hét.

20 év után találkoztam az egyik régi ismerősömmel. Kiült a csodálkozás az arcomra, ugyanis a közösségi oldalakon 20 éve kb. ugyanolyanra photoshopolja magát. 🫢😅

Apám 14 éves koromban beszélt velem utoljára.

Még soha nem szexeltem, nem is csókolóztam, de a BDSM-et kipróbáltam.

Majdnem elaludtam angolórán mert annyira unalmas volt. Plusz régen kész voltam a feladatokkal.

Eskü nem kerestem semmi illetlenségre, mégis tele a Google nagycsöcsös csajokkal.

Idegesít, mikor a rajz meg az énektanár stresszeli a gyerekeket. Vissza kell fognom magam a szülőin.

Megtanultam beosztással élni, komoly lemondások árán.

Átjött a szomszéd, hogy nem-e tudnám kisegíteni egy kis étellel. Annyira meglepődtem a kérésén, hogy összekapkodtam ezt-azt a kamrából, pedig elég smucig vagyok.

Jó lenne valami Meseautó-szerű sztoriba keveredni a valóságban. 🥰

Ahogy idősödöm, egyre kevésbé ítélkezek!

Nem tudok dolgozni, mert lassú a rendszer az adminisztráció szerint. Mondjuk azt, hogy kidobál és nem működik én nem lassulásnak hívnám. Baromira idegesít.

Nem tudok elaludni plüssállat, valami más nyunyóka vagy kispárna nélkül. Valamit kell ölelnem.

Ha az idegeimen ugrálnak a gyerekek vagy a macskák, néha énekelni meg táncikálni kezdek kiabálás helyett, attól meglepődnek... :D