Megőrjít már a mamám, mit csináljak? (beszélgetés)

Ezeket próbáld nem meghallani. Kérd meg, hogy ha már úgyis megy vegyen neked valamit, egy csokit, vagy akármit, délután felugrasz egy kávéra. Akkor már feladata van, "küldetése".

Egyébként meg bármennyire is fárasztó, tényleg örülj, hogy van és vezényel. Sokkal rosszabb lesz, amikor mennél, de nem lesz kihez.

Ha képes elmenni és önállóan vásárolni, akkor hagyjátok. Ő így próbálja megőrizni az önállóságát.

Amíg bír menni hagy menjen!

Nem tudom milyen nagy, forgalmas településen éltek.

Én nem mondtam ezt. Valahogy nem is törődtem hogy van a családban nagyon idős, hogy az előszobából nem talál be az ő szobájába, egyáltalán az öregség meg sem fordult a fejemben. Anyám panaszkodott hogy olyan fáradt mindig. Feküdj anyám, nézd a tv-t. Volt egy csatorna akkor

Fájt a lába nem is tudom hogy látta el magát. Én nem otthon laktam akkor, persze naponta, két naponta beugrottam mert útba esett

És a topiknyitó anyja szellemileg még ép!

A menetrend az, hogy egyik héten szombaton anyu viszi el boltba, a másik héten szombaton én.

És hetente 1x-1x mind a ketten(két különböző nap) felmegyünk délután.

Illetve ha a családban születésnap van, ünnep van, vagy csak úgy egy vasárnapi ebéd akkor is elvisszük.

Ennél többet sajnos nem tudunk összehozni.

Második gyerekkor....

Amikor kicsi voltál te sem voltál egyszerű eset...

Szeretne egy kis törődést.

Írjátok össze eggyütt hogy mit kell vásárolni.

Nincsen. Sehova nem akar menni,nyaralni is többször hívtuk de oda se akar.

Csak ugye ez napi szintű dolog. És nem tudunk vele délelőtt mászkálni sehova. De ő meg délután nem megy.

Szerintem nyűgnek érzi magát, szeretetre, törődésre vágyik 😞

Nem csodálom az alapján, ahogyan írsz róla.

Nincs társasága rajtatok kívül?

Először is nyugodj le!:)

Nézd a jobbik oldalát! Nem ágyban fekvő beteg aki 24 órás felügyeletet kíván.

Fogadd el, hogy ő már csak ilyen. Nem fog már változni, csak egyre jobban kívánja majd a jelenléteteket.

Türelem, elfogadás és szeretet amíg még köztetek lehet.

A mamám 80 éves, idős már. Viszont borzasztó személyiség.Folyamatosan mártírkodik, soha semmi nem jó neki.

Hetente egyszer elvisszük a boltba, vagy én vagy anya. De nem vásárol be rendesen és 2 nap múlva már megint mondja, hogy neki nincs otthon semmi. Mivel nem visszük el a boltba megsértődik. És ez folyamatosan így megy. Ő magában kitalálja, hogy mondjuk szombaton át megyünk de nincs megbeszélve meg semmi, és mikor kiderül, hogy nem megyünk szintén jön a sértődés.

Azt várná el, hogy mi minden nap ott üljünk, minden nap sétáljunk vele, kísérjük a boltba. Mikor egyedül elmegy akkor délután ha beszélünk telefonon akkor mindig elmondja, hogy ő rosszul lett és kérdezték, hogy mi van vele.

Naponta 5x hív. Ha nem vesszük fel a telefont akkor addig hív míg tud. Volt, hogy egy óra alatt 20 nem fogadott hívásom lett.

Nem akarom megbántani, többször beszéltünk már vele de nincs semmi változás.

Ne írjatok az idősek otthonát, meg az ilyen nyugdíjas dolgokat mert nem megy ilyen helyekre.

Nem is tudom, mit várok de nagyon sokszor megőrjit ez. Ha elutazunk akkor azon is megsértődik, hogy akkor vigyáz magára mert most nem halhat meg hogy nekünk haza kelljen jönni.