Amikor a gyerek kárt tesz az iskola vagy egy másik személy tulajdonában... (beszélgetés)

Nem, nincs mindenkinek pedáns és jól nevelt gyereke, de az ilyen szülők nem szoktak az ilyen beszélgetésekben résztvenni. A szülőire is pont azok a szülők nem járnak, akik gyerekeivel gond van. Nálunk is ez volt, aztán teljesen meglepett a ballagáson, hogy mégis vannak szülei a problémás gyerekeknek is, sőt akkor már a szájuk is tudott járni.

Még egy sztori: A fiamat az egyik volt osztálytársa úgy 5. környékén rá akarta beszélni valami hülyeségre, az én fiam persze elmondta, hogy mire készülnek. Én megkerestem a gyereket és a szülőt is. A szülők vérig voltak sértődve, amiért beleszólók a gyerekük dolgaiba. Ezeknek még segíteni sem lehet. Természetesen a fiamat eltiltottam tőle, bár én roppant szerencsés vagyok, mert a gyerekem mindig kerüli a problémás embereket.

Tehát vannak gyerekek, akik elevenek, de azok szüleit nem érdekli.

A mi fiatalságunk alatt minden másként működött, akkor még a tanároknak volt tekintélyük, ha gond volt valakivel kiment a tanár lakásra, aztán a szülő büntetett (szobafogság, stb.). Sőt, abban az időben ciki volt intőt kapni, ha betörtünk egy ablakot véletlenül a szülők csinálták meg, vagy fizették ki a javítást. Akkor még azokat csúfoltuk, akik megbuktak, vagy rosszak voltak, valamint az évzárón, azt sorolták fel, hogy hány kitűnő volt, illetve példás magatartású, legjobb sportoló, stb. Manapság az évzárókon azt kell meghallgatni, hogy az évfolyamból hányan buktak 3, illetve valamennyi tantárgyból. Ja és akkor még a szülő is szégyenkezett a gyereke miatt, nem a mellkasát csapkodta, hogy milyen ügyes a gyerekem ezt is megmeri tenni!

jaja

kölcsönadni én is alig merek ilyeneket hogy cd,mert mindig összekarcolva kapom vissza. Bár sokszor a jószivűségem, naívságom, meg hogy mindenkiben megbízom, ezek miatt történnek olyan dolgok hogy, milliószor megfogadtam hogy senkinek semmit nem adok oda,legalábbis,nagyon megfontolom. Nagyon rosszulesik mikor mások tönkretesznek számomra szép, értékes vagy fontos dolgokat.

Hát tényleg érdekesen bírnak viselkedni a mai szülők.

Egyébként elkeserítő, de én tudok olyan felnőtt, 35 (!) éves nőről, aki szintén nem képes megbecsülni a kölcsöncuccot. Mondjuk lehet, hogy direkt rondított bele, mert utál (?!), de akkor meg milyen gyerekes már..?! :-S

Ha én valamit kölcsön kapok, arra úgy vigyázok, mint egy hímes tojásra, mint a szemem fényére. Legyen az könyv, lemez, bármi. Ezzel szemben én általában mindig úgy kaptam vissza mindent, hogy összegyűrve, eltépődve, összekarcolva, összeplecsnizve... :-(

:).

Igen valahogy én is azt látom a gyerekek megosztanák a dolgaikat(valószínű óviba, bölcsibe suliba is ezt tanítják nekik) aztán meg pár szülő ezen kiborul!Én kicsit hagynám, hogy összevitatkozzanak meg kakaskodjanak is, mert úgy látom ezt senki nem engedi-ezért nem tanulják meg hol a határ-és később durvábban verekszenek össze.

Általában az a rend a játszón, hogy megnézni mindenki odaadja a játékát cserébe én megkérem a sajátom ő is mutassa meg aztán meg ráveszem adja is vissza.De volt olyan szülő! aki megbeszélte a kislányával hogy a homok is az övé, és ha jönne másik gyerek kérje meg menjen onnan, ne adja oda!

Majd leesett az állam, hogy ilyen is van...mostanában ezért kevesebbet járunk játszózni...de szeptembertől óvi, én biztos nem viszek be neki semmit, max. ami nem pótolhatatlan vagy drága.De minek is, teli van az óvi játékokkal.

igen én is ezt tapasztalom hogy a jómódú suliban is a gyerekek imádják egymást, bármit megosztanak egymással, a szülők ölik csak egymást. Múltkor egy kis golyót hozott haza a fiam, és másnap az egyik anyuci letámadott hogy majd hozzam má el mert az kell nekik, hát egyből felforrt az agyvizem.

Viszont volt egy érdekes helyzet.

A suliban egy kisfiútól, a fiam barátjától a tanítónéni elvette a játékot,mert ebéd közben is nála volt a játék. A tanárnéni az íróasztalára rakta,nem adta vissza a kisfiúnak, és a kisfiú sírt. Szünetben mindenki kiment a teremből,csak a fiam volt bent mert hetes volt, és ellopta a játékot a tanítónéni íróasztaláról. A fiam hazahozta, mondtam hogy oké, holnap visszavisszük. Reggel összefutottam a tanítónénivel és persze kizárásos alapon, mivel előző nap csak a fiam volt fent a teremben tudta hogy ki lopta el, elmondta a tanító néni hogy mi is történt,mert nekem a fiam azt mondta hogy találta a folyosón. És ahogy így hármasban beszélgettünk kiderült hogy a fiam azért vette el, mert megsajnálta a barátját,hogy sírt,és ellopta az asztalról hogy visszaadhassa a kisfiúnak.

Persze megbeszéltük a dolgokat, hogy ilyet nem szabad, végülis sem előtte, sem azóta nem csinált ilyet.

:) ez nagyon jó!Biztos nagyon jó tanárok vannak!

az én ismerőseim(tanárok) csak próbálják megtanítani nekik ne rongáljanak, sajnos ehhez elég ha szünet van és épp nincsenek a gyerek mellett.És az én játszótéri élményeimben is látszik azért mernek rongálni, még ha más szülők is ott vannak mert senki nem szól rájuk(én nem bírom megállni),így nem zavartatják magukat...

A játékos dologhoz, a játszótéren is érdekesen alakul ,mert sok játékot levisznek a gyerekkel néha nagyon drága játékokat is a gyerekek még odaadnák egymásnak(a többség ezt tanítja a gyerekének, hogy mutassa meg másnak is)de a szülők sokszor örködnek a játékokon és csak kiállítást tartanak...az én kisfiamra már többször rászóltak ne vegyen el semmit, vagy hogy menjen el a qvad-traktor csoda mellől és lehetőleg ne nyúljon hozzá...de olyan is volt hogy a makkokat kellett visszaadnom egy anyukának, mert ő szedte a kislányának de közben a két gyerek megosztozott békésen rajta, elfelezték és mikor mentek haza az anyuka elkérte tőlem ,mert hogy az ő lánya otton sírni fog a makkokért! hát akkor majdnem sírógörcsöt kaptam,és a kétévesem is elkezdett sírni, mert a markából csavartam ki a makkokat ráadásul olyan stílusban adta elő hogy csak na!

Nekem az elsős fiam olyan iskolába jár ahová válogatás, felvételi alapján kerülnek be a gyerekek. A ebbe az iskolába eléggé jómódú szülők gyerekei járnak. Természetesen mindenki visz egy tucat játékot a suliba magával, namost, röhej milyen vita alakul ki délután a szülők közt az elcserélgetett játékok visszaszerzéséért.

Én a fiamnak megtiltottam hogy játékot fogadjon el bárkitől, megmondtam hogy soha ne fogadjon el senkitől semmi játékot, mert én nem akarok botrányt hogy rajtunk is számonkérjék a gyerekek szülei.

Másrészt szerintem ez a rongálás dolog, meg az hogy kárt tesznek az értékekben a gyerekek, erről is kellemes tapasztalatom van.

Itt a suliban a serlegek nyeremények a folyosón nincsenek elzárva de egy gyereknek se jut eszébe megrongálni. Továbbá az a szokás hogy minden évszakhoz igazodva,vagy ünnephez, pl. farsang,húsvét együtt a gyerekekkel a tanárok és a szülők kidíszítik a folyosókat, a faliújságokat, a főbejáratnál az aulát, gyönyörűen néz ki egész évben és senki nem piszkálja, nem rongálja, hisz az az ő munkájuk is.

Itt eléggé példásan betartják a gyerkőcök a házirendet. Valahányszor bemegyek a suliba, amkor nincs óra, kint van a sok gyerek az elsőstől a nyolcadikosokig, és azt látom hogy nyugisak, nem rohangálnak, nem másznak a falra, csövekre, nem ugrálnak a lépcsőről.

Továbbá a suli büszkesége a szabadidő terem. Ez nyitot,bármelyik gyerek bemehet,használhatja a dolgokat, csocsó, biliárd, számíógép, könyvek, társasjáték, sakk, kártya ping-pong,stb és nem rongálják meg.

Persze ez tudom hogy ritka példa, de sok múlik a gyerekeken is de a pedagógusokon is hogy milyen módon próbálják megétetni a gyerekekkek a házirend szabályait.

Remélem senkit nem haragítottam azért most magamra, mert nem az volt a szándékom,hogy megbántsak valakit.

mi sem adunk kölcsön semmit de én se szeretek kölcsönkérni, mert soha nem lehet tudni, mikor romlik el vagy véletlen dolog is közbe jöhet.

A rongálásról annyit, a szülő anyagilag is felel, ha a gyerek az óviban iskolában szándékosan rongaál meg valamit.

És az iskolások már szándékosan is képesek rongálni.

Én tegnap akadtam össze 10 iskolás fiúval a játszótéren, várták a buszt és bejöttek kicsit tombolni a kicsik játszóterére.Belepréselődtek a kishintába, ugráltak a legkisebb csuszdán és letörtek egy 4-5 méteres gallyat amit beakasztottak a csúzdába, próbálták vele széttörni-rajtam kívűl senki nem szólt nekik...de most legalább visszaszólás nélkül abbahagyták...bár féltem esetleg hozzám vágják a gallyat!és közben mobillal vették a rongálást, mindegyiknél ott volt, szóval biztos nem olyan a család, csak mielőtt hazamennek kitombolják agukat!De én is a végtelenségig tudnám sorolni, mert 3 tanár ismerősöm is van,mindig hallom a legújabb sztorikat...a legújabb mikor az iskola wc-jét a lányok összekenték a saját kakijukkal, még a plafonra is feldobták a wckefe volt az ecset...ezt se otthonról hozták...

Én nem szeretem, ha a gyerekem kölcsönkér valamit, pont amiatt, hogy tönkre ne menjen. Próbáltam úgy nevelni, hogy ne kérjen kölcsön, sajnos nem sikerült teljesen.

Én azt gondolom, hogy ha valakitől elkérek valamit és elromlik, kutya kötelességem megjavítani, illetve kártalanítani a kölcsönadót. Sajnos sok ember nem így gondolkodik, sokan arra sem képesek, hogy elnézést kérjenek, nemhogy javításig eljussanak.

Mind két esetre van tapasztalatom. Egyszer pont a gyerekemnél romlott el egy számítógép bekapcsolás közben, én megjavíttattam.

A másik eset: A fiam kölcsön adta egy barátjának a ps 1 játékát, kb. 1 év múlva úgy került haza, hogy rossz volt. Én felhívtam a figyelmüket arra, hogy illik megjavíttatni, de ennyiben maradtunk:-)

Büntetés: a fiam és unokatesója egyszer úgy gondolták, hogy összefirkálnak pár dolgot a házban, ahol laktunk (bejárati ajtót, liftet, stb.). Rájöttem, hogy ők voltak, így mind a két gyerek kapott egy szivacsot és súrolószert, és le kellett mosniuk. Többet nem csináltak ilyet.

A legjobb azzal visszavágni a gyerekeknek, amit ők csináltak, akkor rájönnek, hogy nem jó dolog.

Az iskolásokat szerintem lehet büntetni, rongálás miatt. Esetleg a szülőkön keresztül anyagilag is.

Az ovi már nehezebb kérdés. Nekem most lesz 5 éves a kisfiam. Azt, hogy ne tegyék, tönkre egymás játékát az ovi úgy próbálja megelőzni, hogy TILOS bevinni bármilyen játékok. Kivéve az alvóst;) Ha valaki mégis bevisz valamit, akkor semmilyen felelősséget nem vállalnak érte.

Ők még direkt nem rongálnak - legalábbis így érzem - inkább abból adódnak balesetek, hogy összevesznek valamin, és birkóznak érte;)

Én azt igyekszem belesulykolni a gyerekbe, hogy a máséra ugyanúgy kell vigyázni- sőt- mintha a sajátja lenne! Eddig nem volt gond:)

Én arra volnék kíváncsi, hogy ki hogyan áll ehhez a kérdéshez? Hogyan nevelitek otthon a gyerkőcöket, vagy ha már megtörténik a baj, hogyan büntetitek meg őket? Mi történt pontosan? Mi lett a következménye? (Otthon, az ismerősnél, illetve az iskolában.)

Azért merült fel bennem ez a kérdés, mert én jelenleg egy iskolában dolgozom, és sikerült összeakadnom néhány nagyon szemtelen delikvenssel, akik előszeretettel teszik tönkre a hirdetőtáblá(ma)t, de ha szólok érte, csak szemtelenül visszavágnak. Gondoltam, hogy ezt az évet már megvárom, de ha jövőre is ilyen kis "tenyérbemászóak" lesznek, szólni fogok valakinek ez ügyben.

Egyébként vannak személyes tapasztalataim is, de a károsult oldaláról. Anno sok mindent adtam jóhiszeműen kölcsön barátoknak, ismerősöknek. És arra kellett rádöbbennem, hogy a legtöbbük magasról tesz rá, hogy nem az Ő tulajdonuk és egyáltalán nem vigyáznak rá. Ebből okulva ma már 5x meggondolom, hogy kölcsönadok-e valamit, azt meg még 5x, hogy kinek...

Ha esetleg van már ilyen téma, akkor bocsánat, de nem találtam, pedig azért kipróbáltam pár verziót a keresőben... :-)