Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » A válságban lévő házasság hatásai fórum

A válságban lévő házasság hatásai (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A válságban lévő házasság hatásai

1 2 3 4
2012. okt. 9. 06:52
Szerintem, ha már oly mértékben elidegenedtek egymástól, hogy mindkét fél inkább kifele tekinget új kapcsolat után, az már nevezhető annak a bizonyos határnak. Onnan már ritkán van visszaút.
99. erdei galóca (válaszként erre: 98. - Rozália)
2012. okt. 8. 20:25
Véleményed szerint ,hol az a "bizonyos határ"?
2012. okt. 8. 07:02
Igen, ez a könyv valóban segíthet, ha a probléma még nem lépte túl "azt a bizonyos" határt. De időben kell kezelni a problémákat és akkor még lehet rajtuk segíteni.
97. erdei galóca (válaszként erre: 95. - Júliusi)
2012. szept. 27. 18:19

Igen , nagyon jó ötlet.

De ehhez a partnernek is akarni kell!


Mégegyszer köszönöm!

2012. szept. 27. 12:58

Gary Chapman: Egymásra hangolva - Öt szeretetnyelv a házasságban

Ez a könyv címe pontosan,így keressétek, fent van a neten is, le lehet tölteni.

95. júliusi (válaszként erre: 94. - Erdei galóca)
2012. szept. 27. 11:46

Örülök a jó hírnek!

A Könyv jó ötlet volt.

2012. szept. 27. 11:16

Sziasztok!

Csak egy ötlet ,ha a párotok is benne van :


Olvassátok ki együtt a Szeretetnyelv c.könyvet


Mi a férjemmel minden bennünket érintett témánál megálltunk felolvasás közben , és teljes őszinteséggel kibeszéltük mi lehet ,lehetett a baj velünk.


Nekünk úgy tűnik segített./nem akarom elkiabálni ,még elég friss a dolog /

2012. szept. 27. 07:28
Én itt vagyok...:)
92. niebo
2012. szept. 26. 10:28
sziasztok van itt még valaki??
91. Rozália (válaszként erre: 90. - Bnedora)
2011. nov. 5. 17:03
Köszönöm, Dórám. Bizony nem könnyű. Tanácsot adni is csak óvatosan, megfontoltan lehet. Messzebbre kell tekinteni, mint hogy a pillanatnyi gondolat mit mond.
90. bnedora (válaszként erre: 89. - Rozália)
2011. nov. 4. 08:35

Szia, Drága Barátnőm!

Csak most találtam rá erre a cikkedre, nem is tudom, miért kerülte el eddig a figyelmemet. Nagyon szépen megírt, lényegre törőnek találom mondanivalódat, és a hozzászólásokat is. Lehet belőle tanulni!

Bizony, nehéz dönteni ilyen esetekben, akár fiatal, akár idősebb a házaspár.

Sok fórumban olvastam, hogy "menj külön", "válj el", "majd jön egy másik", stb., mintha az olyan könnyű lenne, legalábbis nem mindenkinél. Én, mivel házasságpárti vagyok, nehezen tudnám feldolgozni a saját v. gyermekeim válását. Igaz, szüleim is elváltak, de az nem viselt meg annyira, mivel én éppen akkor mentem férjhez, így szinte észre sem vettem szüleim problémáit. Bár az is igaz, akkoriban ez még a gyerekek felé tabu téma volt. Ők is akkor léptek, amikor már a gyerekek kiléptek a nagybetűs életbe.

Számomra a nyitott házasság elképzelhetetlen, de mint látjuk valakinél (bár szerintem kis számban) ez is működik. Sajnálom azokat, akik ilyen helyzetbe kerülnek, és a kiutat nem tudják.

2011. nov. 4. 06:31
Tovább romlott:(
88. Lysiantus (válaszként erre: 87. - Álomharcos)
2011. okt. 15. 11:26
Pedig biztosan sokanak van ilyen jellegű problémájuk...........
2011. jan. 6. 11:58
Nem sokan jártok erre a fórumra
86. Frontember (válaszként erre: 9. - Spinneli)
2010. dec. 11. 08:22
....így van....(SAJNOS)
85. Rozália (válaszként erre: 84. - Álomharcos)
2010. dec. 11. 08:18
Helyes!:)
2010. dec. 6. 10:19
Sziasztok csak olvasok és próbálok,majd okos döntést hozni,esetleg tanulok mások hibáibol.
2010. aug. 17. 05:18
Sőt, tovább romlik?
2009. nov. 15. 06:23
És ha csak nem javul a helyzet?
81. Rozália (válaszként erre: 80. - Katácskák)
2009. ápr. 1. 10:55
És mit tesz a Gyámhivatal ilyen esetben? Mármint, ha az óvónő jelzi, hogy valami nincs rendben ennél a családnál?
2009. ápr. 1. 09:43
Jelentési kötelezettsége van elviekben a GyámHivatal felé... azt tehetné.
2009. márc. 18. 09:00
A gyerekek az óvónőnek elmondják, hogy mi történik otthon? Mit tehet az óvónő?
2009. febr. 23. 15:37
Ha pedig telt-múlt az idő és egyáltalán nem úgy néz ki, hogy együtt tudnának, akarnának élni...?
77. Rozália (válaszként erre: 69. - F4ca57e54f)
2008. okt. 20. 08:36

Most hallottam viszont arról a lehetőségről, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat segítségére van a feleknek abban, hogy úgy tudják megélni a válásukat, hogy a gyerekeket a lehető legkevesebb érzelmi sérülés érje.

Igen. Azt hiszem, ennek lehet értelme.

2008. okt. 11. 14:43
Köszönöm igazán figyelmes vagy... És erre mondják, hogy találjad (mármint én) meg az életben azokat a dolgokat, aminek örülni lehet, hogy tudjál gyógyulni... Igen.
2008. okt. 11. 10:11
Egyébként most megnéztem az adatlapod. Szegény! Jól összejöttek a bajok neked is! Hát...sok sikert kívánok, ha újabb műtétre kerülne sor. :(
2008. okt. 11. 10:11

Semmi baj... Egy biztos, nem véletlenül indítottam ez a fórumot... sajnos.


Nem, a papírtól nem lesz se jobb, se rosszabb.

73. f4ca57e54f (válaszként erre: 72. - Rozália)
2008. okt. 11. 09:56

Ó! Én azt hittem, a 67-es hozzászólás konkrétan veled kapcsolatos. Hogy most veled ez a helyzet.

(Eddig nem néztem meg az adatlapodat.:))


Valamilyen szinten minden gyereket megvisel, ha nem is mutatja ki. Nem lesz már egész a család, illetve új emberek is beléphetnek a szülők részéről az életükbe - idővel. Nehéz dolog az ilyen, átvészelni a gyereknek azt az időszakot amíg lezajlik a válás, illetve az utána lévő újrakezdés. De, ha veled - mármint a gyerekeiddel - nem történik ilyen, nagyon szerencsés vagy. :-)


Egyébként, bár én fiatalon szeretnék férjhez menni, néha belegondolok abba, hogy ma már rengetegen válnak el. Akkor érdemes e papíron is összekötni magunkat a párunkkal? ...

72. Rozália (válaszként erre: 71. - F4ca57e54f)
2008. okt. 11. 06:08
Igen, annakidején én döntöttem. És hiába vártam 22 évet, a gyerekeim mégis rossz döntésnek tartják a mai napig is. Pedig már 24 és 15 évesek voltak. De az apjukat is - természetesen - szerették. (Úgy neveltem őket, hogy "Ő az apátok"...) De elképzelve pl. hogy az én gyerekeim lennének ilyen helyzetbe, a kicsi unokáimmal mi lenne? Imádják az apjukat, anyjukat. Gondolod, nem viselné meg őket egy válás? Vagy csak én dramatizálom túl a helyzetet? És annak idején sem kellett volna 22 évet élnem egy olyan emberrel, akinek minden fontosabb volt, mint a családja? Igaz, elfecsérelt évek, elpocsékolt energia, mert a végén mégis elváltunk.
71. f4ca57e54f (válaszként erre: 70. - Rozália)
2008. okt. 10. 20:34

Igen, ez igaz. Tehát, ha döntöttél, akkor bizony lépned kell. Nem csak neked, hanem a gyerekeidnek lenne boldog az élete.


Megint egy személyes példa: én is rosszul éreztem magam mikor anyuék veszekedtek, olykor elég durván...(egyszer úgy rohantam ki a konyhába, mikor láttam, hogy anyu már az ablakban áll...) De utána minden megváltozott, természetesen a megélhetés nehezebb lett, és sajnos egyre inkább az. De ez sajnos ezzel is járhat. És, mint "gyerek", nem is viselt meg annyira, mert tudtam, hogy számomra is az lesz a legjobb.


Szóval, te döntöttél? :-O

1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook