A Királynő

Nem szeretnék királynő lenni! Na már csak fiziológiai okok miatt sem...

Tegnap láttam a "Királynő" című több "Oscar"-díj várományos filmet. Az biztos, hogy jogos a várakozás, mert jó a film. A téma Diána halála anélkül, hogy a szépséges a "nép hercegnője" ténylegesen szerepelne benne, csak a korabeli híradókból vett bejátszásokban villan fel néha és néhány sajtó-fotón látható. Erzsébet királynő és a frissen megválasztott munkáspárti miniszterelnök konfliktusáról van szó, már és amennyiben az igencsak hagyománytisztelő monarchiában egyáltalán létrejöhetne ilyen konfliktus, hisz a királynőt csak tisztelni szabad. A királynő szenved, de nem a haláleset miatt, hanem azért mert a közhangulat elfordulni látszik a tróntól. Soha nem tudta elfogadni a család egyenrangú tagjaként a hercegnőt. Az uralkodótól való elfordulást csak pontosan az a Blair tudja tanácsaival visszafogni, aki a reformok élharcosaként győz a politikai porondon. De nem, a cselekményt nem akarom elmesélni...

Megsajnáltam a királynőt! Sok olyan dolog derült ki számomra, amit eddig máshogy láttam, már és amennyiben tényszerű a film...Kezdve azzal, hogy a királynőt "ma'am" megszólítás iletti meg és nem a "madam", pedig a szótár szerint mindkettő "asszonyom"-at jelent! Hát miért nem "lady" vagy "qeen"? ( Persze ebbe szegény Száraz György professzor úr is belegabalyodott, amikor házelnöki minőségében köszöntötte annakidején a hazánkba látogató királynőt...) Nem irigylésre méltó a rokonsága, közvetlen családtagjai miatt sem. Korábban nem tünt fel , hogy a férje milyen alattomosan rosszindulatú (egyáltalán mi a "neve" a királynő férjének: az evidens, hogy egy király felesége "királyné", de micsoda a királynő férje. ez a randa, szikár skótszoknyás vénember?). Az anyakirálynő csupa-csipke, csupa-báj mindig mosolygós képe is összeomlott bennem, mert egy boszorkányként próbálja befolyásolni a lányát nem is sikertelenül. A volt férj viszont itt pipogyának tünik, pedig a Diána sorsa miatta alakult úgy ahogy, hisz ő tette az első lépéseket a "bámyarém" Camilla felé...A fiúkat szinte csak megemlítik, pedig az ő gyászuk jöhetett csak szívből, hisz anyjukat veszítették el...A királynő emberi arca is felvillan egy jelenet erejéig, de csak egy csodás, méltóságteljes szarvassal való találkozáskor.

Érdekesek a hagyományok mai megvalósulása abban az országban, amelyikben legkiteljesedettebb a demokrácia, pedig monarchia van és a mai napig sincs irásbeli alkotmány...Szóval nem lehet álom királynőnek lenni abban a tudatban, hogy talán Ő az utólsó uralkodó az egykori Világbirodalomban ami ma is nagyhatalom, de könnyen lehet, hogy tévoztával a monarchia intézménye is összeomlik.

Csak javasolni tudom a mozi megnézését...

A királynő remek alakítás, néhány epizódszereplő, mint például a királynő titkára, emlékezetes marad. A miniszterelnök Blair a valóságban számomra szimpatikusabb, mint a filmben. Persze mindez szubjektív vélemény.