Verespatak

Erdélyben Verespatak község térségében az előzetes kutatási adatok alapján 300 tonna arany és 1200 tonna ezüst kinyerésére hatalmas (Európában egyedülálló nagyságú) külszini fejtésű bányát tervez megnyitni egy erre a célra alakult román-kanadai közös vállalat.

Az ott található ércet már a római korban is bányászták, ennek nyomyit ma is lehet látni a kisebb vájatok formájában. A középkorban (az olcsóbb amerikai származású arany Európába érkezése előtt)a történelmi Magyarországon bányászták a legtöbb aranyat, amihez a Verespatak térségében működő bányák is jelentősen hozzájárultak. A romániai bányák még néhány évvel ezelőtt is működtek részben földalatti, részben küszini fejtésekből, de termelésük már nem volt jelentős.

Az új kutatások alapján 300 tonna arany és 1200 tonna ezüst kinyerésével számolnak (az egyéb ritka fémek pl: platina, arzén, molibdén, stb...mennyisége is számottevő).

Az található, számításba vett érc átlagos aranytartalma 2gramm tonnánként, vagyis a 300.000.000 gramm arany kinyeréséhez 150 millió tonna ércet kell kitermelni, ami az elkerülhetetlen meddőanyag kitermeléssel együtt óvatos becslések alapján is több mint 250 millió köbméter talaj és kőzet kitermelését jelenti, holdbéli tájhoz hasonlóvá téve a környezetet.

Az ekkora kapacitású bánya nyitásához Románia nem rendelkezik megfelelő tőkével, ezért kanadai többségi tőke bevöonással terveznek.

A leendő bányanyitáshoz több falut kell megszüntetni(ledózerolni), amit már meg is kezdtek, nem törődve a tiltakozásokkal és azzal, hogy végleges engedéllyel még nem rendelkezik a cég.

A környezeti veszélyt nemcsak a bánya létesítése jelenti, hanem a helyszinen végzett ércelőkészítési munkák is. Ugyanis a kanadai technológia az ugynevezett:"ciánlugzásos" eljárást tervezi alkalmazni, amit a néhány éve a tiszai ciánszennyezéskor is alkalmaztak.(Az akkori cián-szennyezés 23 milliárd forint kárt okozott a Magyar Köztársaságnak, a romániai kárértéket nem ismerjük!)A ciánlugzáshoz egy mesterséges tavat alakítanak ki az egyik völgyben, egy 180 méter magas gát kialakításával,amit meddőkőzetből terveznek "megépíteni". A gát esetleges meghibásodásakor vagy valamilyen üzemzavar esetén a ciános zagy a Marost ömlene szennyezve azt, ami Szeged térségében érné el a Tiszát, veszélyeztetve a környék víznyerő bázisát és természetesen a Maros és a Tisza élővilágát!( A szennyezés persze visszahat a Tiszán Romániára, Szerbiára de érintené Bulgáriát és a Fekete tengert is)

A megvalósítás ellen nagy a tiltakozás.Nemrég Szegeden rendeztek ezzel kapcsolatban egy fórumot. Éppen napjainkban tört ki a botrány Romániában, mert a környezeti hatástanulmányokban, annak megrendelője a bánynyitó cég, állítólag meghamisitott bizonyos (számára kellemetlen) adatokat...

A tiltakozások ellenére nagy a veszélye, hogy megvalósítják a "projektet", mert annak megtérülési ideje a hasonló létesítményekhez képest nagyon kedvező, mindössze 15 év, így több milliárd US$ profitról van szó!

Érdekesség, hogy a tiltakozókhoz csatlakozott a "magyarfalóként" közismert Funar volt kolozsvári polgármester és pártja is,ugyanis Verespatakhoz kapcsolódik a legrégebbi román nyelvű írásos emlék is. A kérdésben a végső szót a román parlament fogja kimondani. Még reménykedhetünk...