A fiam nem akarja vizet lenyelni. Mit tegyek? (tudásbázis)

Hú, hát mit is írhatnék neked erre...

Sajnálom, hogy hypotóniás volt a kislányod, ezt én nem ismerem hála Istennek!

Nálunk nem volt ilyen téren problémánk, mert elég sokat kb. 5 hónapig csak mászott, és mostanában tanult meg járni segítség nélkül. Igen tisztába vagyok vele, milyen káros lehet ha kimarad, pl. az iskolában diszlexiás is lehet az a gyerek akinél ez kimarad. Van is ilyen a szomszédságomban. Én is ilyen téren próbálok sokfélét olvasni, informálódni, és nagyon figyelem a gyerekem.

Ezért is van oly sok kérdésem is, mert tudom, hogy valaki itt tud segíteni megválaszolni. Rossz lenne, ha nem lenne internet sem a nálunk.

Majd később még írok, most hiszti van. :(

Gyarmati Andreáról hallottam, egy olyan fórumban, ahol az anyuka a négy hónapos gyermeket kezdte el szobatisztaságra szoktatni. El ne hidd! Nézd, nem alakul ki semmiféle sztrájk, ez butaság, hatalmas, oltári butaság! Nem vagyok benne biztos, hogy tisztában van az anatómiai hátterével. Én annyira kiakadtam ezen, hogy végigolvastam majdnem az összes hozzászólást, ráment majdnem a fél éjszakám ráment és hála Istennek találtam egy egészségügyis valakinek a hozzászólását is, aki szépen leírta, hogy az egész azért nem lehetséges, mert a záróizom nem fejlődik ki olyan korán, tehát nem fogja tudni kontrollálni, hanem csak egy pavlovi reflexet fogsz tudni kialakítani benne, ami viszont elég keményen kialakíthat a gyerekben görcsöket. Mégpedig azért, mert a gyereknek ebben a korban játékra van szüksége és tapasztalásra. Ha te ezt elveszed, akkor szegényke azt tanulja meg, hogy az egész élet teljesítmény, nem vagyok benne biztos, hogy képes lesz magát elengedni. Nézd, gondold át, hogy neked mi a fontos: a gyereked lelkivilága, vagy az, hogy a te gyereked olyan ügyes legyen, hogy már olyan pici korban szobatiszta. Ismerek ilyen gyereket, de korántsem olyan kiegyensúlyozott, mint az én kislányom. Na, persze vannak kivételek, de én akkor is azt mondom, hogy mindennek megvan a maga ideje. Meg fogod látni, hogy 18 hónaposan a gyereked még annyira kis fejletlen lesz az ilyen dolgokhoz... Az én kislányom nem lázadt, egyáltalán nem lázadt, akkor viszont sírt egy csomót, amikor másfél évesen megpróbáltuk a szobatisztaságot, mert egy csomó sikertelenséget tapasztalt ezzel kapcsolatban.

A bölcsivel meg ne foglalkozz, ott olyan szépen rászoktatják a szobatisztaságra, hogy ihaj! Remélem, hogy nektek is olyan jó bölcsitek lesz, mint nekünk volt, mert ott olyan jók és olyan rendesek voltak vele, olyan kedvesek, hogy sírva jött el a gyerekem. Ne foglalkozz semmivel, hallgass a szívedre és ne akarj semmit idő előtt csinálni. Meg lehet csinálni, lehet korábban szobatiszta, de sokkal nagyobb árat fizet, mint gondolod. Nekik most egy dolog kell: játék, játék, játék, sok pihenés és ölelés. Meg persze a megfelelő táplálkozás és a kiegyensúlyozott életmód, a csend, béke, nyugalom. A többit simán magától fogja csinálni. Az a gyerek, akinek az anyukája kiegyensúlyozott, nem parázik, hanem figyeli a gyereket, ezáltal ismeri minden rezdülését és tudja, hogy mikor mire van szüksége, az a gyerek mindent szépen magától fog csinálni. Ráadásul a bölcsiben látja a többitől és sokkal, de sokkal könnyebben fog mindent megtanulni. De most neki játékra van szüksége, azzal fejlődik. Ha már gondolkodsz azon, hogy mit tegyél a gyerekedért, akkor gondolkodj azon, hogy milyen játékot vegyél, ami fejleszti, az a legfontosabb. Meg figyeld, hogy rendesen fejlődik-e a mozgásában, mert az is nagyon-nagyon fontos. Ne sürgesd! Meglátod, sokkal boldogabb gyerek lesz! Lehet, hogy nem ő fog mindent elsők között csinálni, de a legkiegyensúlyozottabb gyerek lesz és ez a legfontosabb.

Szia! Köszi a választ :)

A vízivás minden nap egyre jobb, most már hallom, hogy nyeli, meg a Jana-s üveggel játszik és közben iszik is belőle. Arra nehezen jön rá, hogy meg kell emelnie az üveget, hogy jöjjön belőle. Szépen lassan , de haladunk vele. Mindezt az etetőszékben csináljuk.

A szobatisztaságról olvastam egy hosszú tanulmányt Gyarmati Andreától és abban írja, hogy ha a segített szobatisztaságra nevelést alkalmazzuk (mert ugye sok módszer van), akkor ne kezdjük az egészet 18 hónapnál később, mert WC-sztrájk alakulhat ki. Íme a link, ahol te is elolvashatod az egészet, ha érdekel:

www.uvonline.hu/private/szirka/texts/pelenkatlan.doc

Na persze ez is egy a sok módszer közül.

Azért gondoltam jövő nyáron rávezetni a szobatisztaságra, mert azt mondják nyáron könnyebb, mert kevés ruhát kell cserélni. Meg aztán ősszel megy bölcsibe, és jó volna addigra ezt is kipipálni. Na persze ember tervez Isten végez, majd meglátjuk. Lehet, ezt a témát is túllihegem most és aztán meg olyan könnyen fog menni, hogy nevetni fogok az egészen. :)

Megértelek, egyébként sokszor én is így vagyok ezzel. Furcsa mód, türelmesebb vagyok vele, mint gondoltam, de még így is nagyon türelmetlennek érzem magam.

A szobatisztasággal az van, hogy ha másfél-két évesen megpróbálod, meg lehet, mert már olyankor vevők rá, de abban a korban sokszor fordulnak elő "balesetek". Míg ha két és fél évesen, vagy három éves kor körül próbálkoztok, egyik napról a másikra fog menni. Kérdés, hogy neked mi a kényelmesebb. Én nem szerettem a baleseteket, így két és fél évesen kezdtük el újra (másfél évesen már próbálkoztunk, de azon kívül, hogy volt, hogy beletalált a wc-be és hogy fél óránként rá kellett ültetni, azon kívül nagy eredményt nem értünk el, márpedig, ha bepisilt, sírt, a kakit nehezen engedte el), két és fél évesen már élmény volt neki, mondta, hogy ő csak bugyikát kér, mert ő már nagylány, neki nincs szükséges pelusra. És nagyon hamar lett ágytiszta is. Amióta azt mondta, hogy neki nem kell éjszakára pelus, azóta nem pisilt be éjjel. Nappal az más helyzet, mert akkor van, hogy annyira eljátszik, hogy egy pötty bemegy, de az előfordul. Volt olyan, hogy beteg volt és sok teát ivott, akkor be is pisilt. Nagyon sírt szegény, mondtam neki, hogy ne aggódjon, menni fog ez, előfordul. Azóta nem volt ilyen, de egyszer ez is előfordult. Azért ha elindulunk valahová, mindig rá szoktam ültetni a wc-re, mert útközben nem lehet ilyen hidegben pisilni. Ha sokat iszik, akkor is néha rá szoktam kérdezni, de nagyon ügyes, jól bírja, egyre jobban. Tegnap amikor egy ismerős anyukától indultunk el, akkor találta ki, hogy pisilni kell, gyorsan felkapta apa és szaladtunk vele haza, tartotta kb 10-15 percig, mert annyi volt az út, de tartotta. Közben mondogatta, hogy nem bírom, bepisilek, de nem pisilt be. :) Szóval a szobatisztaság nem olyan nagy ördöngösség, de azért én inkább azt mondom, hogy másfél évesen inkább játsszon, mint arra figyeljen, hogy pisilni kell vagy nem. A játékkal fejlődik, neki az a nagy fokú figyelem, ami jár azzal, hogy mindig készenlétben legyen, az sok szerintem. Meg az agya és a záróizmai közötti összhang is inkább két és fél éves korra szokott kifejlődni, ezt mondják az okosok. Mindegy, nem akarlak én rábeszélni, csak elmondtam, mit gondolok a dologról.

És mi van a vizecskével? :)

Másfél két éves kora körül már remélem legalább részben szobatiszta lesz. Tavasszal mindenképp ráállunk erre a dologra.

A szobájában nincs tv, a mobil jó ötlet. Amúgy szoktam énekelni is, de ha nyűgös akkor oly mindegy mit énekelek. Ma olyat játszottunk közben, hogy állathangokat adtam ki neki, meg játszottunk hol szalad a nyulacskát. Újabbnál újabb tárgyakat adok a kezébe. Szóval én is kitalálok mindent már csak, hogy ne kelljen kiabálni, hogy "maradjál nyugton!".

Türelemből keveset adott az ég, vagyis van amihez sok türelmem van, és van amihez nagyon kevés.

Pl. órákig el tudok szöszmötölni kézimunkával, vagy valami jó játékkal, de a gyereknevelés az nehéz ügy. :)

Nekem már eleve üvölt ha leteszem a pelenkázóra. Ha az ágyon próbálom akkor még inkább késztetést érez rá, hogy elmásszon, és utána meg lemegy az ágyról, most már jár, úgy hogy lassan elmenekül, és kész.

Na jó, ez reméljük csak vicc marad.

Majd megpróbálom már előtte elvonni a figyelmét, mielőtt ráteszem, csak előbb utúbb rájön mi a célom, és csak azért se fog nyugodt maradni. Furfangosak, de nagyon. :(

Nekünk is amerikai konyhás nappalink van, de megtanulta azt is, csak tarts ki mellette. Én mondtam, hogy csak a székében ehet vagy ihat. Mert ha nem, akkor kiönti, leejti, meg ilyenek. Úgyhogy nálunk ha ivás vagy evés van, azt csak etetőszékben szoktuk.

A pelusozás nagyon gáz ebben a korban. Már nem fogod tudni lekötni, nem is tudom, talán énekelj neki, vagy akkor kapcsolj be valami zenét, amit szeret. Nem is emlékszem, mi hogy csináltuk, de nagyon szenvedtünk mi is. Azt tudom, hogy az nagyon jó volt, hogy mondtuk neki, hogy fogja meg a lábát, szorítsa magához. Akkor azt érezte, hogy feladatot kap, úgy sikerült lekötni. Nem tudom, érted-e, hogy mire gondolok...

Hú! Köszönöm ezt a hosszú választ,látom az éjjel közepén írtad.

Hát szerintem hígabban mért ne adhatnánk, inkább mint sűrűbben.

Íme a napi étrendünk:

reggeli: 2 dl tápszer

tízórai: keksz, nasika, itóka, vagy gyümölcs

ebéd: leves, 1 üveg bébiétel, vagy amit mi eszünk.

uzsi: gyümölcspép keksszel, itóka

vacsora: kenyérkatonák, később porból készült pép,

fürdés után 2 dl tápszer.

Ezt azért írtam le, hogy bele lehessen kötni, és kíváncsiságból ,hogy másnak mi a napi étrendje.

Amúgy minden nap egy kicsivel ügyesebb lesz, ez érzékelhető. A tápszert már nem engedi, hogy én tartsam neki, ez 1 hete, még elképzelhetetlen volt. A kubus üveg kupakját áttekertem egy kisebb kubus üvegre, és ezt a szájához emeli, de le is akarja dobálni. (majdcsak megunja) Mindent ki szeret dobni, hogy hallja a hangját, hogy milyen amikor leesik. Ja, és ez a mikróba is befér, mert ugye hűteni kell, és aztán melegíteni. A vizet pedig pohárból adom. Egyelőre csapvizet, bár ennek itt van egy bizonyos szaga, amit én se szeretek. Majd veszek ásványvizet, csak jobb lenne, ha a könnyebbik megoldást szokná meg.

Ja, és nevelés szempontjából sem mindegy, hogy hol eszünk iszunk, jó, ha megtanulja. Mondjuk, nálunk nehéz lesz, mert amerikai konyhás a nappali. Egy légtér.

Az elején nagyon pánikoltam emiatt az ivás miatt, de rájöttem, hogy jobban kéne bíznom a fiam képességeiben.

Most inkább a pelenkázás okoz gyötrelmet, mert nagyon nem fér a bőrébe, és kínszenvedés egy kakakiszedés pl. Próbálom lekötni, de ha nyűgös akkor mindegy mit adok a kezébe. :(

Na egyenlőre ennyit írtam, ha lesz hsz. folytatom.

Szerintem fontos, hogy a konyhában igyon, ezzel még sok kínlódást elkerülhetsz. Nálunk alapszabály (most már, három éves elmúlt a leányzó :)), hogy csak a konyhában eszünk és iszunk. Mert egyébként szépen majd be fogja hordani a szobába a kis nasikáját, a gyümikéjét, aztán szép ragacs lesz az egész lakás. Evés, ivás a konyhában, aztán kézmosás szükség esetén és csak utána van játszás, meg ilyenek.

Egyébként lehet, hogy a járás miatt nem foglalkozik mással, mert amikor valamit megtanulnak, akkor tényleg nagyon bele tudják magukat élni. :)

Csőrös üvege van a Jana víznek is, veszel egyet, aztán utána néhány alkalommal feltöltöd szénsavmentes ásványvízzel, sokszor nem lehet, de néhányszor igen. Egyébként az Avent-nek van nagyon jó itatója, érdemes a szelepeset venni, mert azt nem folyatja szét mindenütt. Amellett ezekhez van fogantyú és azt szeretik, hogy ők fogják, igaz, hogy azzal együtt meg repül is néha, de ez már tényleg csak így megy... :)

Azzal meg ne foglalkozz, hogy cukros lötty, a kubu nem árt meg neki néha, minden csoda három napig tart, de a vízre kell törekedni végül is, az meg látom, hogy nálad amúgy is fontosabb a cukros löttyöknél.

Egyébként tényleg a tápszer miatt nem iszik, az én kislányom 13 hónapig szopott, aztán egyszer megkóstolta a tápit, utána a cicit kiköpte, holott amikor előtte kóstoltattam, akkor nézett rám, hogy mit képzelek én! :) Amúgy tényleg sokszor kell próbálkozni, mert vannak dolgok, amiket ma nem fogad el, aztán holnap már azt kéri.

Amúgy ha addig nem tanulja meg, hogy vizet igyon, akkor majd a bölcsiben vagy oviban meg fogja, mert ott csak az van az étkezéshez és mivel látja, hogy a többi gyerek megissza, ő is meg fogja inni. Sőt, amikor az én kislányom bölcsibe került (meg ne kövezzetek, nem volt más választásom, mennünk kellett, vagy utcára kerülünk, ha nem megyek vissza dolgozni), akkor otthon kiosztott, hogy kérem ide a poharat, még az sem volt mindegy, hogy jobb vagy bal felső sarokba :), és csak vizet volt hajlandó inni, holott előtte én is kínlódtam vele, nem akarta meginni, max a teát, de vizet, na, azt már nem. Talán azért, mert egy évig az édes tejecskét itta, minek cserélte volna fel valami mással? :) Szóval ne aggódj, meg fog oldódni a probléma.

A tápit miért is nem lehet hígabban adni?

Akkor ne erőltesd, majd iszik ha szomjas lesz!

Én 1évesen már a sima szénsavmentes vizet adtam nem baba vizet, jóval olcsóbb és semmi baja nem lett tőle.

a tápszert nem szabad hígabbra készíteni és sűrűbbre sem!

nem ez a legjobb ötlet, de igazad van, nem kell stresszelni, változik az ízlésük, biztos megissza majd a vizet, lehet nem szomjas!!

amúgy az én lányaim is kevés vizet isznak, inkább tea, tej, gyümölcslé.

Gratulálok a járás hozta új dimenziókhoz!!! :)

Ahogy olvaslak, lehet, nem görcsölnék rajta...

Hígabban adnám a tápszert, vagy a bármit, hogy megfelelő folyadékmennyiség legyen, aztán majd lesz valahogy... Ismerek olyan felnőttet, aki 50 éves koráig nem ivott vizet!!! (Jó, löttyöket igen...) Szerintem jobb hagyni, mint stresszelni egymást...

Nos, hol is kezdjem.

A cukros löttyöt csak azért írtam az elején, mert ha már csalogatásként akarom használni, akkor inkább teát próbáltam adni, mint citromlevet. De tök mindegy, ha lenyelni nem képes, mert FULLADOZIK tőle. Ha kicsit döntöttem akkor rágta a pohár szélét, és ami bemegy víz azt kifolyatja, és közben kinevet. Szórakozik a vízzel csak.

Úgyhogy próbálhatom én akármilyen kialakítású pohárral, vagy üveggel, ha csak félig jut el belé a lé. A cukros lötty vitát berekeszteném, mert alapvetően én is a víz híve vagyok!

Volt tegnap egy kis sikerélményem is, mert végre megfogta a cumisüveget ivás közben, egy kicsit tartotta magának. Nem győztem dícsérni érte.

Szóval mi még csak itt tartunk, sajnos, biztos az én hibám, de jobb később, mint soha önállóvá tenni.

A szőnyeg kérdés is kényes, azért jött szóba, mert a párom is mondta, hogy próbáljam mindenütt kínálngatni; és azért mi nem egész nap a konyhában vagyunk. Vagy tanítsam meg rá, hogy csak ott iszunk?

Ja, és az is mindegy a fiamnak, hogy csapvíz, vagy drágán vett babának való víz.

Cumisüvegből iszik, de csak tápszert. Ha megérzi, hogy más akkor eltolja az üveget, és néz rám kérdően, meg tiltakozik, ha újra odarakom neki.

Egyenlőre ennyi.

Tudom, hogy ez egy folyamatos küzdelem, nem is adom fel, hogy is adnám fel! :)

Amúgy lehet, hogy ő is csak egyre tud koncentrálni, és az most a járás. A fiam a napokban tanult meg járni, azt élvezi nagyon.

Pohárból már 6 hónaposan meg tanulhat a baba inni, az 1 éves is megtanulhatja.

Az én lányomnak 6 hósan adtam a poharat, abból ivott, cumit sosem használtam. Képesek rá.