17 hónapos kisfiam még 2 óránként cicizik éjjel (beszélgetés)

Na igy már másabb beszélgetni:)

Ha visszaolvasol én is azt próbáltam megmagyarázni nyilván jobb utat jársz ha jó szebben fogalmazok kényezteted a csemetédet mintha nem foglalkozol vele,türelmetlen vagy,vagyunk.Több hátrány válik az utóbbiból az biztos.Erőltetni szerintem sem szabad semmit egy gyerekre de a realitások talaján kell élni.A gyerekek nagyon huncutok tudnak lenni,ha a kisújjadat nyújtod az egész karod kell ezért sokszor keménynek,következetesnek kell lenni.Márpedig a 2-3-4 ivig való szoptatást egy gyerek részéről önző és szükségtelen dolognak tartom,mint korábban írtam utána mit talál ki?Nem gondolom,h ettől jó egy anyuka.Hidd el ha beadod közösségbe pár nap alatt szertefoszlik az évekig tartó terelgetésed és egy teljesen más formát,rálátást kell majd felvenned,követned.Fogsz még sokat sírni ha a gyereked pár nap alatt teljes fordulatot vesz és rá sem fogsz ismerni.Persze nem kell ezt tőllem elfogadni hisz nem vagyok szakember de ugy gondolom a gyereknevelés az amit könyvekből nem lehet megtanúlni és bár látom nagyon igyekszel mindenben a legjobb lenni de tökéletes szülő nincs,a közösség formál és nekünk szülőknek az a feladatunk,h itt tudjon táncolni,megfelelni nem pedig viselkedjen úgy ,h nekünk tetszedjen.Ez ahol te jársz még nagyon az út eleje,értem mit akarsz jól csinálni de szerintem sokkal fontosabb dolgok vannak az IGAZI életre való felkészítéshez.Az önállóság megtanítása pont az amit egy közösségbe kerüléskor egy gyerek a leghamarabb elfelejt,a nagyfokú magunkhoz láncolásból pedig egy gyereknek még hátránya is lehet.Csak képzeld el ha a kisfiad majd az oviba a Kispistikével vitába keveredik és mivel a kispistike egy harcos gyerek(és nem biztos,h azért mert nem törődtek vele otthon,vagy rosszúl nevelték)meglökdösi vagy odasuhint a kisfiadnak ő,h fog rá reagálni?Bebújik a sarokba és sír amig oda nem érsz vagy megy az ovonéninek árulkodni?Az ovónénik nem fogják igy tutujgatni és anya se lesz ott meg kell majd oldania.És gondolod az lesz majd neki domináns,h sokáig szoptattad?De a kispistike után már jön a következő gyerek aki kihúzza a kezéből a kedvenc játékát.Szóval nem tudom érted-e mit akarok mondani és miért mondom,h a túlzott babusgatás még hátrányára is válhat egy gyereknek.

AZ ÉLETET NEM TANULNI KELL HANEM ÉLNI!

Remélem semmivel nem sértettelek meg.

Üdv

Na, ezt már vártam!:-)

NA tapasztalatlanság nem itt kezdődik, hiszen ANYA vagyok, még ha nem is 8-9 évesek a gyerekeim. Az pedig csak előnyömre válik, hogy ennyire tudatosan figyelek oda az anyaság összetevőire, és pont ezek miatt ennyire önálló a fiam már most, mert van mire alapoznia és pont így fog tudni nagyon ügyesen a feladataival és a problémáival. Mindent a maga idejében kap meg és nem hamarabb erőltetem rá az elválást és ez kulcsfontosságú!

Sajnálom ha sértegetésnek vetted a vélemény nyilvánítást.Ha nem mondod a foglalkozásodat is tudom,h valami hasonló lehetsz mivel tudományosan bizonygatsz,és próbálsz gyereket nevelni.

Tapasztalatlan anyuka vagy ez tény ,tapasztalt csak akkor lennél ha 1-2 gyereket legalább félig felneveltél volna.Ezen nem kell megsértődni.

Azt pedig,h minden a gyökerekhez a gyerekkorra vezethető vissza szerintem minden embernek nyílvánvaló.Nem az a jó anya aki sokáig szoptatja a gyerekét,vele alszik vagy 6-szor bemegy hozzá éjszaka stb..Elgondolkodtál azon mi lesz ha beadod közösségbe és elszakad az anyai kötelék köztetek?Sokkal nehezebb lesz beilleszkednie mert ott már nem lesz anya.És egy valamit azért megjegyeznék.Nem magunknak neveljük őket hanem az életnek.Azzal pedig nekik kell megbírkózniuk mert nem lehetünk mindenhol mellettük és számukra sokkal nehezebben fog ez menni ha magunkhoz láncoljuk,szorítjuk.Lehetsz okos,képzett,jó szakember de a gyereknevelést nem bizonygathatod ha nincs benne tapasztalatod.

Én részemről lezártam a levelezést nem vitázom egy lexikonokból kitanúlt ,,szakemberrel"mert ,,rossz anya révén"van ettől jobb dolgom is.Megyek focizni a gyerekemmel.

Neked pedig legyen szerencséd és még sok tanulást kívánok.

Az, hogy sértegetsz-még ha vicces formában is adod elő- úgy gondolom, nem elfogadható.

Pszichológusként találkoztam már jó pár emberrel, és problémáik gyökere ált. gyermekkorban húzódik. Nem mindegy az sem, hogy az elválasztás fokozatosan és szeretettel történik-e vagy hirtelen megvonással, de már ezt is mondtam, mindegy. A szoptatáson kívül még egy halom dolgo közrejátszik abban, milyen felnőttkora lesz majd a gyereknek, de igen, én azt vallom, hogy a hosszú szoptatás nagyban hozzájárul a megfelelő felnőtt élethez, a jó érzelmi alapozás miatt. De ez persze csak olyan anyákra érvényes, akik szívből tették ezt és nem azért, mert valaki azt mondta, hogy ez a helyes. És még erre jönne rá pár építőkő...

Az, hogy kettőnk közül ki jár csukott szemmel, háát..Én nyitott vagyok mindenre a témában, meghallgatlak, el is gondolkodom rajta, de amit te képviselsz, az számomra nem jelenti a kötődésre segítést és a megfelelő érzelmi alapozást. Ettől függetlenül nem sértegetlek, hanem elfogadom, hogy ilyen vagy.

Végülis valóban igazad van sokkal hatékonyabb eredményt érsz el ha sokáig szoptatod,tutujgatod mintha nem foglalkozól vele esetleg eldobod,nem neveled és ráhákázod a nagyszülőkre mint sok szülő teszi.És ezért tiszteletben tartalak.

Az,h tudományosan és kategorikusan kijelented,h a 20,30,40 éves korosztály a leg depressziósabb és ebben közrejátszik a szoptatás korai abbahagyása ezt betudom a tudatlanságodnak(valszínű rossz könyvet olvastál)az élet tapasztalatlanságodnak,a csukott szemmel járásodnak,a szülői tapasztalanlanságodnak.

A depresszió kortól független amiben ez a mai világunk nagyban rányomja bélyegét.Ja de ezt nem kell komolyan venni, csak én semmitmondó 2 NAGY gyerekes 30-as anyuka mondta nem pedig a szakkönyvek és tudományos bizonyítások:)

Üdv.

Hűha!Ki gondolta volna:)

Majd nem lesz rendbe ha beadod közösségbe aztán a tutujgatásnak majd iszod a levét:)

Dehát azt szokták mondani mindenki saját kárán tanul.

Persze csináld ahogy jónak látod:)

Akkor én nem vagyok épeszű, de nálunk nagyon is beválik és köszönjük szépen, a lelki állapotom nagyon is megfelelő!

És van arra is megoldás, ha fáradtnak érzi magát az ember! Az anyaság nem weekendezés, bizony vannak olyna időszakok, amelyek megterhelők és fárasztóak, de az anyaság ezzel IS jár, a rengeteg szépsége mellett.

Annyira sajnálom, hogy így látod... Érdekes, hogy ezt gondolod és ez neked csak egy rossz szokás...

Nyilván meg van az oka, hogy így gondolkodsz. De nem akarok vitába szállni. :-)

Annyira kategorikusan kijelented, hogy árt a gyereknek ez a fajta nevelés, furcsa..

Lehet,én nem akarok veled vitázni de biztos vagyok benne,h összefügg.Mint írtam a szopival kezdődik aztán majd jön a többi próbálkozás amivel kisajátítja az anyukát.Már a sokáig szopás is ez.Ugy csavar,csavarja majd az anyukát az újja köré,h észre sem veszi.És amelyik anya 2-3-4 évig szopotatja a gyerekét az meg is érdemli.

Ne képzeld már,h ha elhagyja a szopás csúnyán fogalmazva leszáll rólad!Majd jön a mellédfekvés mert nem tudok aludni,rosszatálmodtam stb.

Nagyon is van párhuzam de sosem fogják azok észrevenni akikkel pont megtőrténik:))

Van egy ismerősöm aki kb 2 évig szoptatta a fiát.

A gyerek még mindig velük alszik(12 éves)

Az iskolába komoly beilleszkedési gondjai vannak és egy alamuszi anyámasszony katonája.Nálunk szilvesztereztek de került-fordult mindig az anyuci szoknyájánál állt meg.

Én nem gondolom,h ez a helyes út ráadásul egy párkapcsolatot is szétromból.Most szopizik sokáig aztán majd jön a többi anya kisajátitó módszer.

Mindenesetre nekem furcsa volt látni amint lefeküdt a fiával apát meg mi szórakoztattuk hajnalig aztán valahol az ágy sarkában meghúzódott.Azt gondolom a törődés,szeretet nem itt kezdődik.Ha időt szánunk a beszélgetésre,meghallgatjuk,mosunk,főzünk rá,közös programokat szervezünk,beavatjuk a közös családi munkákba(fiúknál szerelés,kerti munkák,lányoknál sütés-főzés,takarítás)nem verjük,

majd ha iskolás lesz első években segítünk neki ráállni a sulira(nem az együtt való tanulás 16 éves korigra gondolok mert én ennek sem vagyok híve)rendbe lesznek a ceruzái,könyvei,üzenő aláírva (ezek szerintem természetes dolgok de tudod hány gyereknek nem teszik meg otthon?A fél osztályt mi tartjuk el ceruzával,nem győzöm venni,a 10 órairól már nem is beszélve.Az egyik kisfiúnak a fiam rendszeresen szendvicset hord)ezek a törődés és ettől több már inkább fordítva sülhet el.Én igy gondolom.

nem vagyok a sokáig szoptatás ellen, vagy akár az éjszakai szoptatás ellen, de azért minden éjjel, két óránként, 17 hónapja, gondoljatok bele...csak az mondja erre, hogy jó, aki ugyanezt végigcsinálta.

az én kisfiam 10 hetes, de még ő is csak 3-4 óránként kel fel enni, sőt néha 5 órát is kibír, és így sem állítom, hogy nem vagyok fáradt.

:-)

Van rá egy csomó kutatás, ami vizsgálta a gyerekeket, és az bizonyosodott be, hogy aki sokáig szopizott, a kötődésre nevelték, akár együtt is aludtak vele, sokkal könnyebben beszokott a közösségbe és könnyebben vált le az anyjáról, mint akinél voltak hiányosságok, és félve az elkényeztetéstől, nem kapta meg ezeket a dolgokat. De látom a saját fiamon is, hogy nagyon magabiztos, nyugodt gyerek nagy közöségben is, nyitottan megy oda a többi gyerekhez és mer nyitni a világ felé. Ne mkötöm túlzottan magamhoz, egyszerűen megkapja korának megfelelősen, amit szeretne. És már rágóta (8 hónapja), hogy visszatért az éjjeli szopi, de nem vagyok kikészülve...élvezem minden percét.:-)

Az a lényeg,h nálatok bevált.

Én nem hiszem,h hosszútávon ezek az anyukák nem fáradtak és a gyerek is nem nyugtalanabb,hisz saját maga nyugodt alvását zavarja meg egy hangsúlyozom rossz szokással.

Majd akkor fog ez szerintem kiütközni ha beadod közösségbe,sokkal nehezebben fog beszokni mint az a gyerek (átvitt értelembe fogalmazva)akit nem kényeztettek agyon.

De a világért sem próbállak cáfolni se meggyőzni csak az én véleményemet írtam le.

Üdv

Azt hallottam a sokáig szoptatásról azok a gyerekek sokkal nyugodtabbak.

Namost én elképzelem amint egy anyuka éjjel 2 óránként szoptatja a gyerekét és reggel táskás szemekkel idegesen ébred ami természetesen végigkíséri az egész napját,ezáltal a gyerekéhez sem lesz oly türelme,tehát lehet,h ezek a gyerekek még idegesebbek az anyuka és persze a saját kialmatlanságuktól?

Bocsi,ne dobáljatok meg kővel:

Én 1 két gyermekes édesanya vagyok.

A csillagokat az égről lehoztam volna az égről ha a gyermekeimet anno tudom rendesen anyatejjel táplálni.Nem ment,a bánat emészett.De el kellett fogadnom.Mindekettő már egész korán kapott tápszert.

Én 3 éves koromig anyatejes voltam.

Anyukámnak volt és akkor is azért vette el tőlem mert a húgommal már terhes volt.....

A lényeg, a fiam már most erősebb és kevésbé betegesebb mint anno én voltam pedig anyatejet bőségesen kaptam......túl vagyok számos műtéten....stb.

Úgyhogy biztos van előnye,sőt tutu,1001 %.

Csak az ellen pl. én vagyok.

Sziasztok!

Én azt gondolom, a szopizás nem lehet rossz szokás, pláne nem ennyi idősen! A gyerekek ebben a korban (1,5 év körül) még túl kicsik és már túl nagyok egyszerre.:-)

Amúgy az nagyon ritka, hogy vki 1 éves kor előtt önmagától hagyja abba a szopit véglegesen, a többség 1-4 éves kor között választódik el, ha a maga természetes folyamán zajlik a dolog. Ez persze nem azt jelenti, hogy kötelező ezt kivárni annak is, aki nem ilyen beállítottságú, mert ha valakit annyira kifáraszt az éjjeli szopi, hogy az egész szopi csak nyűg, akkor tegyen lépéseket, de azt is csak fokozatosan és szeretettel. Egyik napról a másikra nem lehet szopit elvenni. A szopit nem szokás miatt szeretik, hanem mert szükségük van rá! Minden életkorban más szerepe van a szopinak és nyilván a kor előrehaladtával felváltják más dolgok és több étkezés, de semmiképp nem nevezném rossz szokásnak egy 17 hós baba szopizását (akár éjjel is). A cumira szoktatás pedig szerintem nagyon nem hasznos dolog, egyrészt mert cumizavart okozhat egy amúgy jól szopó gyereknél, másrészt, ezzel csak kiváltasz egy szükségletet, amit te magad is megadhatnál a gyerekednek. kb. 3-4 éves korig tart az az időszak, amíg szükségük van a szopizásra kis minimális formában is akár, ezt mutatja az is, hogy 3 évesen még van igénye a szopó mozgásra, csak ezt a cumitól kapta meg, nem a cicitől. Tehát ez csak azt mutatja, hogy szopó-ingeréhsége volt, tehát még cicizett is volna akár!:-)

De ismétlem, nem baj, ha valaki elválasztja a gyerekét azelőtt, mielőtt a gyereke ezt megtenné a saját ütemében, ettől senki nem rossz anya, csak ez fokozatosan történjen és szeretettel!

Természetes, hogy időnként kimerítő za éjszakázás, de ha ez csak átmeneti állapot (és minden az), akkor még emiatt szerintem nem kell feladni, viszont, ha hosszútávon érzi az anya, hogy elég volt, akkor válassza el a gyereket, de körültekintően! Nincs azzal baj, csak az elválasztás során még több ölelés, összebújás szükséges és nem pótlásra való tárgyak! Bár figyelve a mértékre elvileg nem okoz kárt a cumi, csak ne helyettesítse az anyai ölelést és odafigyelést.

Sziasztok!

az én lányom is 17 hós, uez a szitu, éjjel 1-2 szopi, attól függ mennyi h pl megébred-e, van h csak reggel 5kor kortyol párat de van h óránként felvan és kéri a cicit, másképp nem nyugszik meg.

aszittem egyedül vok ezzel, de örömmel látom h nem :)

Én is elkövettem azt a "hibát" h még mindig velünk alszik, de bízom benne h amint elkészül a szobája kisebb nehézségek árán sikerül megszoknia.

Kitartás Mindenkinek aki hasonló helyzetben van, bevált módszer ugye nincs, mert minden gyerek már, de előb-utóbb menni fog az egyedül alvás, cicizés nélkül...stb :D

Nekem mindig meglepő ilyeneket hallani:)

Mindkét gyerekem magától hagyta el a cicit 7 ill.9 hónaposan.Szerintem erre már ilyen korban nincs szükségük csak egy rossz szokás.

Próbáld meg a cumira rászoktatni mert ez borzasztó kimerítő lehet főleg éjszaka.Bár a cuminak meg az a hátránya,h a fogai csúnyán fognak kinőnni.A lányom 3 éves koráig cumizott és most 14 évesen isszuk a levét 80 ezres fogszabályzóval:)

okés meglesz. Egyet értek veled. Már megtapasztaltam, hogy radikálisan nem tudom elvenni tőle a cicit. nappal nem lesz cici éjjel viszont igen, mert az neki a legfontosabb

Neked is köszi

okés ez jól hangzik. Ezt mindenképpen kipróbálom.

Majd beszámolok arról, hogy hogyan viselte

köszi!

Szia!

A szopiról leszoktatás fokozatosan történjen! Először attól váljatok meg,amelyik a legkevésbé "fontos" neki. Amikor azt megszokta, 1-2 hét múlva jöhet a következő. A lényeg,hogy ne érezze büntetésnek,sok simi,összebújás... De az jó,hogy este-éjjel megmarad a szopi,örülni fog neki nagyon!:-)

Mire a sok smájli?

Fejtsd ki légyszi!

Ismerős a dolog?

Látom, hogy neked is nagyfiú-kiscsaj leosztásban vannak a gyerekeid :)