2, 5 éves lányom pár hete minden éjjel kb 2 oránként felébred és ordit dobálja magát, még megnyugtatni sem tudom mert ellök, mi lehet vele? (tudásbázis)

:)

Az én lányom is szereti magát nézni hisztizés közben a tükörben. Kiviszem a fürdőbe, hogy megmossam az arcát, aztán, mikor meglátja magát, akkor még látványosabban ordít, és figyeli, hogy hogyan néz ki.:))

Szerencsére éjjel még nem jutottunk el idáig.

A legtöbb gyerek újra éli az álmaiban, ami napközben történt vele. Nem érte valami megrázkódtatás? Nem nyugtalan, vagy szorongó?

Nálunk akkor fordult elő, amikor a bölcsibe szoktattam. Nehezen viselte, hogy reggeli után otthagyom, éjjel sokszor felébredt. Ekkor elkövettem azt a hibát, hogy magam mellé vettem, hamar hozzászokott. Visszaszoktatni nagyon nehéz volt, de szerencsére már a saját helyén is nyugodtan alszik.:)

Sziasztok nálunk tegnap történt először,és tényleg 1-2 órával az elalvás előtt.Semmire nem reagált,még lábra sem tudtuk állítani...Éppen indultunk volna az ügyeletre...Azt gondoltuk,hogy a hasa.....de a teraszon azonnal magához tért,és semmi probléma nem volt onnantól kezdve..

Borzalmas volt.Ja és akitől érdeklődtünk,hogy ki az ügyeletes kórház,még a mentőket is ránk küldte.......

:)

Igen, ez a lényeg szerintem is, hogy valóságosnak tűnik, de egy gyerek annak is hiszi.

A kislányom sokszor álmodik bogarakkal. A bogarakat nagyon szereti, megfogdossa, nézegeti, de amikor álmából felébred és mondogatja, hogy bogarak vanak az ágyában, akkor addig nem tudom megnyugtatni, amíg ki nem szedek az ágyból mindent, hogy láthassa: nincs ott semmi bogár.:)

kb. négy éves voltam mikor arra riadtam álmomból, hogy az ablakon berepült egy farkas és megharapott. Erről meg voltam győződve, sikítva ébredtem és sírtam. Átkutattatam a szüleimmel a szobát - és nem volt bent farkas :))

Még a nővérem is mondta, hogy valószínűleg álmomban megharaptam a kezem :))

Valójában lehet bele se haraptam a kezembe, hanem ennyire valóságosnak tűnt az álmom.

:D

Annyival egészítném ki, hogy a gyerekek kb. 8 (igen, NYOLC) éves korukig nem tudják tökéletesen megkülönböztetni az álmot, a mesét a valóságtól.

Akkor mit várjunk egy 2 évestől?

Az én lányom is mesél nagyon cifrákat, mivel valószerű, de nem megtörtént dolgok, egész biztosan álomtöredékek lehetnek.

Teljesen logikus... ha az orvosok sem tudják az okát, csakis angyal lehet. Vagy kísértet.

Vagy esetleg ilyenkor kezd emlékezni arra, amit álmodott, és megrémíti, amikor nem érti, hogyan történhet más a fejében, mint a valóságban.

Mi is fel szoktuk kapcsolni a villanyt, néha meg kinyitom az ablakot (ha épp olyan idő van, hogy zárva van), mert úgy vettem észre, hogy a friss levegő jót tesz- vagy legalábbis eltereli a figyelmét.

A villany a lányomnál nem mindig jön be, mert ha addig álmában sírt, akkor még jobban rákezd és még nehezebb megnyugtatni.

Tényleg nagyon ijesztő tud lenni..

:)

Igen-igen, azért is írtam, hogy micsoda véletlen.:)

Az én kislányomnak is van néha ilyen időszaka, nálunk az segít, ha a lábára állítjuk, felkapcsoljuk a villanyt, néha még a tévét is bekapcsoljuk, hogy a sok inger felrázza, elfeledtesse vele az esetleges rémálmot. Ezután egy perc alatt megnyugszik, és visszaalszik.

Szerencsére nincs sűrűn, de őt sem lehet másképp megnyugtatni, eleinte elég ijesztő volt.

Az én lányom decemberben megy az oviba. Télapókor született. Addig maradj mellette amíg ki nem növi. HA melletted biztoságban érzi magát és nyugodtabban alszik, lehet, hogy elöbb-utobb megszokja és nem kell fel. Az, hogy hozzászokik és utána hogy szoktatod le azzal ne törödj, az oviba is egyedül fog aludni.

Tudom, hogy kegyetlenül hangzik, de így a jó neki és ez a fontos. A BIZTONSÁG.

Bizony látják! :) Az én lányomnak név szerint voltak angyal ( ő tündérnek hívta) barátnői. Minden nap évekig együtt játszottak, beszélgettek.

A kisfiam egy ffit, aki jó ismerősünk volt (sajnos már nem él), angyalos bácsinak hívott, azt mondta, látja körülötte az angyalokat. Egészen piciként, pedig ha bementünk a szobába, egy bizonyos pontra nézett és csak mosolygott, alig volt 2 hónapos, amikor ezt elkezdte...azóta utánanéztem, angyalt látott :)

Szellemekkel is volt bőven tapasztalatom, emiatt mondtam, hogy a 2.5 éves kislánynál is ez lehet a gond...s azáltal a cikk által, amit valaki bemásolt, hogy az orvosok sem találnak magyarázatot, "majd kinövi" a válasz, csak mgerősítette a feltevésem.

Végre valaki akinek a lánya is a kezét fogja, és a körmét "letépi". Nálam is ez a helyzet. Idegtépő tudd lenni.

Sajnos ebben a próblémában nem tudok segíteni, nálunk is van néha, de csak egy pár perces ez a rémület. Egyszer volt, hogy a délutáni alvás után hozta rám a szívbajt, mikor ült az ágyon nézte a mesét a tévébe, és megszólalt, hogy ott a kislány és mutat a plafon felé a lámpára. Azt mondta integetett a kislány neki és elment busszal a szomszéd városba. Azt nem tudta megmondani, hogy hogy nézett ki, vagy hogy mi volt rajta.

Ugyhogy az elöttem szólónak mondanám, hogy a gyerekek látják a szellemeket.

Nehéz lehet végignézni, hiszen bármi is történik Velük az embernek a szive facsarodik ezerrel...:(

Érdekes, h a gyerekorvos nem tudott semmit mondani, ja de mégis, nem kell a dologgal törődni, na igen ezt a legegyszerűbb...

Sziasztok!

A kislányom két éves múlt, neki is voltak már ilyen "tünetei". kb. másfél éves lehetett, amikor először jelentkezett, talán egy hétig tartott, majd fél évig semmi.

Megkérdeztem a gy.orvost, azt mondta, hogy előfordul, de nem kell vele foglalkozni. (Persze, neki könnyű.)

Én is igyekeztem utánanézni a neten, ugyanazt találtam (micsoda véletlen;), mint Ada12 is írt.

Minden stimmel, de Blankát olyankor fel sem tudom ébreszteni, és volt már, hogy fél órát is eltartott ez a sír, dobálja magát, sem felvenni, sem megnyugtatni nem lehet állapot...

Amikor először csinálta, nagyon megrémültem, de ebben is lehet némi rutint szerezni.:(

Nekem pl. kellett pár alkalom, mire rájöttem, hogy a nyitott szeme ellenére nincs ébren.

Kislányom van, nem járunk bölcsibe, majd idén kezdjük az ovit.

Neked jár a lányod?

Szerintem az lehet, amit leírtam, és ha Te és Ő is jobban érzi Magát attól, ha ott Vagy Vele, maradjon így egy ideig.

Ha viszont egy csekély félsz is van benned ennek az ellenkezőjéről ne tedd, mert bánni fogod. Pl ha félsz, h nem tudod aztán leszokatni az együtt alvásról stb. Én egy ilyen helyzetben biztosan Vele maradnék, ha Ő így szeretné. El tudja már mondani mit szeretne, úgyhogy beszéld meg Vele.

Ezt próbáld meg szerintem és a szerepjátékot babákkal...hátha el tudja mondani, hogy mi a gond.

3 gyerekem van, volt, hogy én is alkalmaztam, pedig igazi okom nem volt rá, csak kiváncsi voltam a kis világukra, hogy ők, hogy látnak dolgokat...egy pszichológus ajánlotta, hogy így könnyebben megnyílnak a gyerekek és a tudatalattiuk is felszínre jöhet.

Persze, ezer oka lehet, pl. rossz sugárzásban van az ágya...de nem valószínű, hogy épp éjszakánként jön rá így a fájdalom.

Nekem tapasztalatom van a szellemvilággal és nem is kevés, ha nem velem történik én se hinném :)