Van remény!

Megbeszéltük 1998 novemberében, hogy gyereket szeretnénk és decemberben már boldogan tartottam a két csíkos tesztet. Úgy gondoltunk a második gyerekkel várunk még egy-két évet és utána jöhet. Két év után elkezdünk próbálkozni. Eljött az idő. De egy év is eltelt, nem történt semmi. Ekkor még az ember nem elkeseredett és kiábrándult, így azt mondtuk, hogy nincs gond. Talán valami akadálya van, így felkerestem egy orvost.

Az orvos minden vizsgálatot megcsinált és arra jutott, hogy nincs semmi probléma, hogy idézzem: "csak a baba várat magára". Így tovább próbálkoztunk. Ismét eltelt egy év és semmi nem történt. Már négy éves lett a lányunk és még mindig nem volt reményünk, hogy testvére legyen. Ismét elmentünk vizsgálatokra, de az új orvos is csak azt mondta, semelyikünknek semmi baja. De tanácsot nem adott, hogyan folytassuk tovább. Így ráment három évünk, amíg nem jött össze a baba. Ezalatt a három év alatt, volt úgy, hogy azt mondtam, nem érdekel, egy gyerekem van már és ha nem jön össze, hát nem jön.

Bár szívem mélyén nagyon el voltam keseredve. Sokat sírtam miatta, hogy nem tudom megadni a lányomnak a testvért és a nagy álmom, hogy két gyerekem lesz, szertefoszlik. Közben jártam egy harmadik orvosnál is, és ő is kijelentette, hogy nincs gond és csak próbálkozzunk. Ugye eltelt már hét év és senki nem lesz fiatalabb. A lányomat is egyetem után szültem, így már akkor 26 éves voltam.

33 évesen már azon gondolkodtam, hogy ha 35 éves koromig nem sikerül, akkor lemondok a 2. gyerekről. Ekkor ismertem meg egy genetikus lányt, velem egyidős volt és elmeséltem neki, hogy milyen problémáim vannak. Ő egyből segítséget nyújtott nekem. Elmondta, hogy mikre kell figyelnem a ciklusom alatt, hogy kell pontosan hőmérőzni, teszteket csinálni, és a legfontosabbat is, hogy mi a megfelelő pillanat.

Tanultam a testem jeleit, a változásokat hónapokon keresztül. Majd eljött az utolsó hónap (február) amiről azt mondtam, hogy ez az utolsó hónap míg próbálkozunk a babával, mert annyira belefáradtam az egészbe. Februárban ugyanúgy figyeltem magam, hőmérőztem, teszteltem és együtt voltam a párommal, mint azelőtt, de a hónap vége teljesen másképp alakult.

Hónap végen tesztet csináltam, mint máskor menzesz előtt pár nappal, és egy halvány, de jól kivehető + csíkocskát vettem észre a teszten. Hihetetlen érzés volt...egyszerűen repkedni tudtam volna a boldogságtól. Igen, terhes lettem a 2. babámmal. Életem csodálatos pillanata volt, amire hét éve vártam. Így a 9 éves lányomnak lett egy kisöccse, akit imád.

Krisztián, aki azóta már megszületett november 9-én épp a 35. születésnapomra jött a világra.

A természet megadta nekem, hogy a tervezett időpont előtt lehessen meg a második gyermekem... Kívánom mindenkinek, aki régóta próbálkozik a babával hogy átélhesse azt a gyönyörűséget és boldogságot, amit egy két csíkos teszt jelent egy nő számára! És remélem ezzel reményt adtam mindazoknak, akik régóta varnak a babára, azoknak akik régóta várnak a kis csodájukra. Csak azt tudom kérni tőletek, soha nem szabad feladni, mert akkor jön a csoda, mikor nem is várjátok!