Vallomások

Fáj, hogy valószínűleg soha nem leszek édesanya. Nem adom fel, hátha csoda történik.🤞

A férjemmel nem lehet sehova menni, nem lehet vele beszélgetni, viccelni. Csak morog a bajsza alatt mindig. Meddig kell így élnem? Nem bírom! Nem szeretem.

A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyűlölettel.

Valószínűleg a férjemnek csak herebiopsziával lehet gyereke. Én viszont nem akarom a lombikkal járó kellemetlenségeket, injekciókat, csalódásokat. Természetes módon szeretnék állapotos lenni.

Nagyon fájt, amikor még 10 évvel ezelőtt anyukám megmondta, hogy én egy tipikus becsúszott gyerek vagyok. Hiába szeretik egymást a szüleim, tudom, hogy azért házasodtak össze mert én jöttem.

A pasik testén nem látszik meg a "kolonc" nyoma, ellenben a nőkkel. Szerintem ez csak a nőknek szívás.

Szerintem egy pasinak sokat csökken a piaci értéke, ha már kolonc is van hozzá.

Nem vagyok cuki fej, szar ember vagyok, mindig mindent elrontok! Nem csoda, ha nem marad meg mellettem senki, és hogy utálnak az emberek

Azt hiszem sikerülni fog túl lépni rajta, akármennyire is szeretem :( Nincs értelme a közös életünknek, rossz emberbe szerettem bele :(

Ma elkezdem a leveskúrát. Fogyni kell!

Utalom a távolságot. Hiányzik a szeretete, a becézése, hogy megkérdezze, hogy vagy ma sziporka szívem? Hiányzik a horkolása, az izzadság szaga. Minden ami ő, minden, amit ő ad. Gyere már haza!!!!!

Nem tudom elfelejteni a nagyszüleimet, pedig több mit 20 éve meghaltak!

Kár hogy, nem tudok olyan tisztességtelen lenni, ahogy mások velem! Akár az életben, vagy itt a játékoknál!

Irigylem a szomszédasszonyt. Van egy hűséges, becsületes, férje, aki tudja, hogy mit akar. Mellette egy nyugodt, biztonságos élete van.

Elengedlek, legyél nagyon boldog, én megbocsájtottam neked mindent, kérlek te is bocsáss meg nekem mindent! Én elmegyek! Vigyázz magadra!

Nagyon jó pasi a háziorvosom. Felizgat a gondolat, hogy a rendelőintézetnek egy eldugott sarkában teherbe ejtsen.

Milyen jókat nevetek én. 😁😁😁😁😁👍👍👍👍👍

Bevallom! Végre szerelmes vagyok. Semmihez nem fogható ez az érzés. Nekem ő kell, senki más! És mindent meg fogok tenni azért, hogy megkapjam! És ha egyszer megkapom, soha ki nem engedem a kezeim közül.

Ha beledöglök se ingok meg...nem tud a volt párom olyat tenni...becstelenségét mar bebizonyította a szerelmet meg soha. Game over.

Egyszerűen undort érzek, mikor a párom óvodás kislánya hétvégente itt van és ugrál körbe minket naphosszat, hogy "apa ez, meg apa az". Szerintem azt hiszi magáról, hogy van rá igény.

Betöltöttem egy jó filmet, pattogtattam kukoricát és most azt nézem.

Én meg nagyon nem vagyok boldog. Ez van.

Lehetnék boldog, de nem tudom az adott pillanatot élvezni, mert másra vágyom.

Nagyon hiányoznak a retró finomságok az igazi ízükkel! Ropi, téli fagyi, piros pöttyös, sajtos tallér, sport csoki stb!

Boldog vagyok!

2 éve váltam el, de nem tudok senkivel közelebbi kapcsolatba kerülni. A mai napig mindenkiben a férjemet látom, a mai napig szeretem .😒 Sem a szex nem megy, sem pedig érzések nem jönnek.szerelem

Rémisztően lusta vagyok, egész nap csak lógatnám a lábam.

Aggódok a fiamért. Évente mindig másik nő a párja, de az összesnél kiderül valami probléma. Egyik nőnek 2 gyereke volt már, a másik a fiammal akarta eltartatni magát. Szeretném ha lenne egy rendes társa.

Eleve nem szoktam érteni, hogy egy nő miért nem szereti a gyerekeket. Bennünk van az anyai ösztön vagy nem? Én már attól elolvadok, ha látok egy cuki babát.

Végre egy olyan munkahely, ahol nem véranyák a munkatársak, és nem kell titkolni hogy nem szeretem a gyerekeket, mert itt mindenki így van vele! :)