Vallomások

Rájöttem hova tűnnek el a zoknik párjai. Az ételhordós műanyag fedél mellett vannak, mert abból is akad mindig legalább egy amire egyik se illik.

Szerintem még mindig "jó" pasi vagyok, csak egy kicsit megöregedtem! A szemem👁️ ugyanúgy csillog mintha 20 éves lennék! 🙂 (Rohan az idő!)

Előjött egy elfojtott gyerekkori emlékem, nagyon furcsa és szomorú élmény volt.

Gyorsan próbálok aludni, nem akarok már ma enni! Bízom nem ébredek fel, mert éhes leszek. Holnap reggel, reggeli.

36 évesen kezdtem el újra edzeni.

Úgy tűnik, hogy fogorvost és fodrászt is váltanom kell.

Mit nem adnék ha üzenne valahogy! Bármit! Elsősorban írna✉️@🖥️🌍, a telefont📱🚫 nem nagyon szeretem! Én lennék a világ LEGBOLDOGABB embere! 🕊️🕊️🕊️🌈🤗🌈🕊️🕊️🕊️

Úgy érzem, az AI lassan teljesen el fogja venni a munkám, azt is, ami még az okostelefonok után maradt.

Lehet hogy nem vagyok jó neki, lehet hogy elvesztettem, még az is megfordult a fejemben hogy csak szórakozik velem.💧

Nem akarom, hogy jöjjön a meleg idő, gyűlölöm 😰

Szemétséget csináltam, de nem igazán volt más lehetőségem.

Éjjel megint a tinikori viszonzatlan szerelmemmel álmodtam. Olyan élethű volt. Kár,h ogy felébredtem.

Édesanyám rábeszélt a piacra, holnap megyek életemben először..

Buliba vagyok hivatalos, de nincs pénzem vinni italt. Így apám rejtett házi pálinka készletét megcsapoltam, felengedtem a maradékot vízzel. Mivel alkoholista, neki mindegy a minőség.

4 év leszokás után újra elszívtam egy cigit, de nem bántam meg. Mentálisan amúgy is a padlón vagyok.

"Költözz hozzám!" vagy "Legyünk együtt!" - mondjon bármit amit szeretne. Én nem tudok kezdeményezni mert nem vagyok olyan helyzetben és időm/időnk sincs túl sok! 😢

Szeretnék az északi sarkkör fölött repülni, de magányosan az sem jó! Egyedül már semmit nem ér semmi! Elmúlt. Szép volt, jó volt az igaz! Már sírok is, néha!

Csak ülök az ágyamban, és azon tűnődöm, hogy az élet miért ilyen nehéz.

Nem szeretem a jóemberkedőket és a szenteskedőket! Sokkal őszintébb, aki elküld a búsba, kimondja a frankót, de segítőkész!

Szerelmes vagyok egy külföldi személybe szüntelenül. Így még nem éreztem senki iránt. Sőt még a szerelemben se hittem.

Pár napra elhúztam kipihenni a nyugdíjas hétköznapjaimat. Alig várom, hogy olvassam a kedvenc naplóim bejegyzéseit.

Hétvégén púderrózsaszín rózsát kell szereznem! Ajándék mellé lesz, meglepetés! Akár még az ország másik végébe is elmegyek érte, ha csak ott lesz! 🙂

Engem nem érdekelnek a támogatások, nem követem a híreket sem. Fix, hogy 30-as gyerekmentesként semmire sem vagyok jogosult, csak elvesznek tőlem. Bosszankodni meg minek rajta?

Technokrata vagyok.

Krémest vagy méteres sütit szeretnék, de csak tortabevonó van! Nem baj, annak is örülök én, csak legyen!

Mindig csinálok magamnak valami problémát.

Úgy gondolom már, itt sem lelek véletlenül sem párra!

Ha valami "bánt" de tudni, hogy megoldódik a helyzet, csak nem hirtelen, kb. pár nap alatt, ide jövök akkor is, hogy ne a problémán agyaljak, itt van figyelemelterelés úgy érzem valamelyes segít, kicsit!

Nem megy az angol tanulás:(. Itthon tanulok, hanganyagok, applikációk, könyv segítségével. 50 éves vagyok, eddig bármit megtanultam-rendezvény szervezést, pedagógiai asszisztenst, online -le is vizsgáztam. De most ez a nyelvtanulás kifog rajtam.

Én annyi évet letagadhatok, hogy az anyám akár babakocsiban is tologathatna 😇