Vallomások

Nekem már semmit nem jelent a Bálint nap, mióta meghalt a férjem! ♥ Teljesen össze vagyok törve!!!

Eltelt egy év és én ugyanúgy hordom a lepkés bugyimat, ugyanúgy nem szeretem a rózsát és a Toffifeet és ugyanúgy vágyom annak a férfinek az ölelésére, aki mindezeket tudja rólam...

Elegem van hogy mindenki akkor talál meg, mikor baja van. Amúgy soha senki. Tojok a bajukra és nem fogok segíteni, ha tudok sem. Elég volt más nyomorát hallgatni.

Anya ma azt mondta Krisztina beszéltem a húgoddal, jövő héten elutazunk. Ezzel egy baj van, nem Krisztinának hívnak. És mellesleg nincsen húgom :( demencia volna?

Mostanában sokszor helyezem repülő üzemmódba a telefonomat, mindenki hagyjon békén. A férjem sem ért el tegnap, hazajött a munkából. Azt hitte, hogy bajom van.

Bálint napra nekem nem kell ajándék, őt kérném. Nekem nincs szükségem másra. Az égadta egy világon semmire rajta kívül.

Férjem megkérdezte, mit szeretnék Valentin napra. Azt válaszoltam, majd rendelek magamnak valamit az interneten. :)

Eddig sem és ez után sem érdekel a Valentin-nap. Ez nem irigység csupán egy vélemény!

Szeretlek, szeretni is foglak, Míg be nem dobnak egy jéghideg sírba. De ha megtudom, hogy ott is van élet, ott sem fogok mást szeretni, egyedül csak téged.

Sohasem voltam irigy senkire, viszont ami az enyém, azt megbecsülöm, vigyázok rá.

A február a szerelmesek hónapja. Nem hiába a legrövidebb.

Most végre meg tudom venni a számítógépet és a tűzhelyet. Bevallom ezt fizetésből nem tudtam volna, még egyet sem nem hogy kettőt. Köszi az SzJA visszatérítést. 😏

A régi csajom hívja folyton az újat. Lefejelem.

A vékony fiúk vonzanak szexuálisan. Gyűjteni akarom őket.

Minden csak látszólag és momentán múlik el, végképpen soha, te is belém költöztél, és velem élsz ezentúl, míg csak élek.

Nem szeretem a plusz munka bevállalását a melóhelyen, mert úgy tűnik, na, ezt is meg tudom csinálni, és csak pakolják a plusz feladatokat.

Örök életben bánni fogom, hogy nem szerelemből mentem férjhez. Csak hogy én se maradjak le a többiektől:(

Bevallottam a férjemnek, hogy valami nincs rendben. Pedig olyan kényelmes lenne a struccpolitika.

Egy vallomással tartozom. Én mindig téged szerettelek, de úgy, ahogy egy férfi szerethet egy nőt, ahogy egy hős egy hősnőt, ahogy ember nem szerethet mást életében.

32 éves férfi vagyok. 25 éves korom óta élek füvön. Könnyebb így az élet!

Nem bírok nem rád gondolni. Te vagy a reggeli könnyedség és az esti nyugalom. Beköltöztél az álmaimba, minden gondolatom nálad jár

Betegségem miatt ma felhívtam a lelki segélyszolgálatot. Ciki, nem ciki ez van!

Utálom mikor valaki nem mer felvállalni!

No! Megfogadtam hogy ez lesz az utolsó vallomás, amit ide kiírok. Nem fejleszt, azt hiszem hogy kinőttem..., le akarok szokni az ittlétről. Kívánjatok sok szerencsét, mert ez fontos motívuma lesz az életemnek...🤗🤪💗 Aloha💗🙏

Egyáltalán nem akarok gyereket, a 30-hoz közeledve sem.

Most jöttem rá, hogy még mindig szeretem a férjemet. :(

Most hívott a volt főnököm! Hátulról érdeklődött hogy nem-e lenne kedvem visszamenni. Kaptam kettő hét gondolkodási időt, amennyiben visszamegyek én mondhatom meg hogy mennyi pénzért.

Rengeteg munkám van benne, már nem haragszom senkire, magamra sem. Nem várok semmit. Felfogtam és elfogadtam a helyzetet. Megértettem sok mindent. Megbékéltem az emlékeimmel. Szeretet van bennem. 😊 Felszabadult érzés. Boldog vagyok. 💗🙏🤗

Nagyon élvezem, hogy nem kell dolgoznom. Itthon főzök, pihenek. Töltődök. Már rám fért!

Követek egy fórumot, ahol egy-két hozzászóló csak egymással beszélget, a többiek kérdéseire soha nem reagálnak. Azt hiszem, többet nem olvasom őket, mert nem szeretem a klikkesedést.