Több, mint 10 év korkülönbség... (beszélgetés)
Sziasztok!
Köztem és a párom között is 12 év van. 3 éve vagyunk együtt és nagyon boldog vagyok vele! Egyáltalán nem okoz problémát semmiben...
- Igaz, hogy megnősülsz James - kérdezik az angolt a klubban.
- Igaz...
- És az ara.., az hány éves...?
- Húsz...!
- Elment az eszed....?! Gondolkodtál arról mi lesz később...?
- Mi volna...?!
- Hát ha te most 59 éves vagy és ő húsz, mi lesz 10 év mulva...?
- Én 69 és ő 30
- Jó, jó - de mi lesz 20 év múlva...?
- És..., és ő hány éves lesz 20 év múlva...?!!!
- 40..!
- Na látod..., 20 év múlva öreg feleséged lesz..! Kell ez neked...?!
:)
MI a párommal erről nem beszélünk bár mondtam már neki, hogy nagyon szeretem és, hogy nem is tudom mi lesz majd egyszer velem ha már Ő nem lesz:(((((Megvigasztalt és annyit mondott itt lesznek majd a fényképek.Hát majd elsírtam magam ahogy erre gondoltam.És azóta nem gondolok erre persze tudom, hogy ez így lesz de fő, hogy szeretjük egymást együtt élvezzük az életet és ez jó:DD
Mindig mondja jön majd új koma aztán az lesz a nagy ő mondtam nem hiszem, hogy én majd 50 évesen várom a nagy őt
Nálunk 15 év a korkülönbség, holnap lesz az eljegyzésünk. Nálunk minden nagyon pozitív :) Volt már két olyan kapcsolatom ahol 4 év volt a különbség, de soha egyikben sem volt ekkora harmónia! Szerintem a személyiség szerkezet számít igazán.
Őszintén szólva rettegek, hogy már nem tölthetünk annyi időt együtt majd amennyit szeretnénk. Úgyhogy igyekszünk minden pillanatot megragadni. Talán ezért is volt, az hogy 5 hónap után összeköltöztünk és most 1,5 év után eljegyez!
Valaki aki hasonló helyzetben van, hogy lendíti túl magát az elmúlással kapcsolatos rettegésén, hogy mondjuk 50 évesen a szerelme nélkül maradjon?
A korkülönbség 27 év ha a születési dátumokat nézzük, agyilag inkább én vagyok az idősebb. A kapcsolat működik már több mint 12 éve. Páromat is doppingolja a nála jóval fiatalabb társ, büszke rám, büszke magára is és nagyon igyekszik nem elszúrni semmit, de azért néha nógatni kell. Viszont nagyon fiatalos és jóval aktívabb minden téren, mint az általam ismert korban "hozzámillő" férfiak többsége.
A jövő meg rejtély
Mennyi is köztetek a korkülönbség? (lehet írtad, csak nincs időm visszaolvasni...)
Persze, ezek láthatók előre. Meg hát a társ segít ebben sokat, ahogy Te is pároddal. Figyelni kell egymásra és megtalálni az arany középutat az életritmusban. Az én férjemnek sokat dob a hiúságán, hogy ennyivel fiatalabb vagyok, mindig hallgatom, hogy muszáj jól kinéznem!! :) És ez nagyon jó! Persze senki nem tudhatja, hogy mi lesz 20 év múlva, de kit érdekel? A mostra koncentrálunk mindketten. A mai világban már az is nagy kincs lesz, ha egyáltalán kitart addig egy kapcsolat...
Igazad van, látszódott már rég, hogy mi lesz csak anyukám nem vette észre, vagy nem akarta :S
Én ezen okulva figyelem az emberen és amint vlami tunyulás jelét vélem felfedezni azonnal figyelmeztetem, hogy én nem anyám vagyok és nem akarok úgy járni. Ő is látja mi van a szüleimmel és látja hogy egyáltalán nem frankó a helyzet :S
Persze a tunyulás alatt nem egy délutáni "nincs dolgom hát hunyok egyet" esetet értek, hanem amikor észreveszem hogy a saját dolgaihoz képest ereszt a gyeplőn, még pedig nagyon, pl az edzés hanyagolása :S korábban heti 5ször sportolt, most jó ha heti 1-2szer fel tudom rugdosni a konditerembe egy picit cajozni vagy evezni :S De nem hagyom magam, küzdök :)
Valószínűleg ez emberfüggő egyébként. Elhagyják magukat... egy 66 éves ember azért még nem egy roncs... az apósom ennyi és jön-megy, kutya baja.....éli világát.
Persze aki már 40 évesen hajlamos a fizikai leépülésre vagy ilyesmire, az jóhogy az lesz. Az én férjem 40 körüli, minden nap edz, jó kondiban van, az esze mint a borotva és sokat segít neki, hogy fiatal felesége van... :D Egy korombeli, céltalan, hétvégente piálós, haverszimbiózisban élő emberrel el sem tudnám képzelni az életem. Szerintem nem lehet előre leosztott szerepekről beszélni, ha csak nem látszódott előre is....
Na szóval én még csak a "járás" fázisban vagyok a barátommal, nem élünk együtt, csak randizunk:) Ő 41, én 29. Jártam én már fiatabbal, meg 15 évvel öregebbel. Szerintem emberfüggő. Van aki már huszonévesen jajgat, meg lagymatag. Van aki 40évesen ilyen. Van aki meg 80 évesen is férfi.
Az nem mindegy, hogy te öregedsz a párodhoz, vagy ő fiatalodik hozzád :)
Milyen korkülönbségről beszélünk? Mert ha a pasi hetven éves, akkor max egy 50-55 éves nő lehet, akiről szó van, mert maximum az lehet még annyira kívánatos, meg szemrevaló....meg energikus...
Másrészről az én férjem jelenleg is antialkoholista és tévénk sincs... hiába a nagyobb korkülönbség.
Tényleg TE vagy rossz időben rossz helyen, sajnos... :(
A férjem 13 évvel idősebb nálam. Nem gondolkodom azon, hogy mikor én ötven leszek, akkor ő hatvanhárom.... Hogy miért? Először is azt még meg kell élni.... másodszor. Ha ő nekem a megfelelő mindenben és szeretem, tisztelem, és ő is viszont, akkor akkor is tisztelni fogjuk egymást, mikor az egyik már nyugdíjas lesz, a másik meg még dolgozik....Szerintem a választása pillanatában mindenki tisztában van azzal, hogy később a korkülönbség milyen (esetleges) problémákat jelenthet....
Egyébként pedig a gond akkor van, ha a felek nem egyformán gondolkoznak és nem egyeznek a hosszútávú terveik... de ez igazából korkülönbségtől független...
Amikor nyugdíjba megy és otthon marad, minden baj lesz... Ezt azt megcsinál kínkeservesen ugyan, de morogni fog mindenért. Mert bizony a nő akkor még javában munkaképes, és nem fog mosolyogni, amikor otthon minden tennivaló ugyanúgy rá vár. És háborogni fog, hogy a feleség fodrászhoz, kozmetikushoz jár, új ruhát vesz, hogy a lakást ugyanúgy karban kell tartani, legyen az festés, mázolás, vagy éppen az elromlott gáz, villany megcsináltatása... És rájön, hogy neki még egy kívánatos, szemrevaló, energikus felesége van, miközben ő hetvenes... És elfelejti a kérlek, a köszönöm fogalmakat. Amikor már nem tudja, hogy a gyermeke, a felnőtt unokája mikor született...
Marad neki a tv, az alvás és a sör. Az pedig még csak a vég kezdete, amikor prosztataműtétek után még a feleségnek kell pelenkáznia a férjét, vagy éppen nem akar mosakodni, borotválkozni, tiszta ruhát felhúzni... Mindezt élem a családomban évek óta hétről hétre. Lehet, rosszkor vagyok rossz helyen.
Az élet szép fiatalon, észre sem venni a kor külömbséget.
De szép lassan halad előre és bizony 50-ven felett kezdödik a kor külömbség észre vétele. Addig semmi baj nincs.
Sziasztok!Az én párom 1 honap hiján 20 évvel idősebb nálam.Én 24 vagyok,ő 43.( biztos tátva maradt a szátok :))Lassan 3 éve együtt vagyunk,és teljesen kiegészítjük egymást.
Soha egy cseppet sem vitázunk.Volt már korban hozzám illő párom is de annyira elbánt velem,h azt hittem megzavarodok.Na innentöl kezdve nem számít a kor.amikor a párommal összejöttünk,kaptam hideget,(szinlelt)meleget,h apakomplexus meg,h csak a pénzért vagyok vele,pedig csak 2000-el keresett többet nálam akkor :)de mára mindenki elfogadta.aki nem az nem érdekel.Na csak azt akarom mondani,h ha mind a két félnek elég "érett"a gondolkodása egy ilyen kapcsolathoz akkor 100 év sem lehet baj,de ez csak az én véleményem.pusza,és szeressétek a párotokat :)