Titkárnő szeretnék lenni később. Milyen tantárgyakra, ismeretekre erősítek rá, hogy minél kelendőbb legyek majd? (beszélgetés)

Ja! De ilyen szintre azért nem mindenki tud eljutni. Én már igen "öreg" vagyok, de annak idején a gyors- és gépíráson kívül elsősorban a jó helyesírás kellett (lásd: volt államfőnk jobban tette volna, ha titkárnővel készítteti el az irományait), aztán tanultunk számítástechnikát, némi jogot, levelezést, stilisztikát, hivatalos iratformákat, aztán vendéglátást (előfordulhat, hogy egy fogadást neked kell megszervezned. Nézem a tévében, intelligensnek vélt emberek még azt sem tudják, hova tegyék a szalvétát, és akkor még nem beszéltem pl. a halkésről!), kicsi pszichológiát, irodavezetést, az irodai gépek ismeretét, és tudni illett az etikáról. Itt mondanám el, hogy tanárnőnk maga mesélt főnök-titkárnő vicceket, de egy igazi titkárnővel ilyen nem fordul elő!!! Én pl. mindig magázódtam a főnökeimmel, egyet kivéve, akit még kisfiú korában ismertem meg. Viszont ő volt az, akit a legjobban tiszteltem és szerettem, mert őrületesen okos ember lett, és csodásan tudtunk együtt dolgozni! Imádtam, ha diktálással dolgoztunk, nem makogott, folyamatosan lehetett gépelni utána.

Annak idején még csak oroszt tanultunk, ma már azonban nagyon-nagyon fontos az idegen nyelv ismerete, mert talán még ma is előfordul, hogy neked kell jobban tudnod beszélni-írni, mint a főnöknek.

Visszatérve a viselkedésre: a főnököd titkárnője vagy, de a cégnek a háziasszonya, anyukája, mindenese, tehát sokszor kell irányítani egyszerű dolgozókat is, nemcsak az elit vagy külföldi vendégeket fogadni.

Ha valaki előbb érkezett, vagy a főnököm késett, én mindig leültettem a szobámban, társalogtam, megkínáltam, volt hogy együtt tízóraiztunk a vendéggel, mert nem naponta vittem a kis reggelimet szalvétában, hanem a hűtőben mindig akadt valami. Mindig volt valami csemege is, cukorka, mogyoró, akármi a szekrényben; vagy minimum újságokat, olvasnivalót kínáltam számára, így nyugodtabban várakozott. Ilyenkor csak arra kell vigyázni, hogy mit, mennyit árulunk el a cégről, mert nem a mi feladatunk a főnök helyett tárgyalni!

Tudnod kell, hogyan öltözködj, hogy nem vérvörösre vagy feketére, esetleg túl csicsásra festesd a körmeidet (karmokkal kevesen tudnak pontosan, hibátlanul gépelni!). Mindig legyen frizurád, de ne legyen az arcod "vakolt".

Ismerd a helyi viszonyokat, a környéketek közlekedését, útvonalakat, irányítsd a sofőrötöket, tudjatok együttműködni, egymást segíteni (ez igen hasznos lehet!)

Ha telefonálsz, akkor is barátságos legyél, hidd el, hogy érezni a telefonon át is, ha mosolyogsz!

A számítástechnikát természetesen nagyon jól kell tudni használni, én bizonyos feladataimhoz magam készítettem pl. excelles kimutatásokat, de ismerni kell olyan mélységében a wordot is, hogy akár könyvet is tudj szerkeszteni, vagy cégtől függően szükség lehet rajzoló, kiadványszerkesztő ismeretekre is.

Persze legyen jogosítványod is, biztos, ami biztos.

Elég sokat írtam, mégis lehet, hogy kimaradt valami, már több éve nem dolgozom, rokkantnyugdíjas vagyok.

Keress könyvesboltban, szakkönyvtárban könyveket, mindig lehet kapni ezzel kapcsolatos kiadványokat. Nagyon sok jó ismeretet, tippet, tanácsot kapsz belőlük.

Ha még nem mondok a hamu helyett mamut, itt-ott talán még én is tudok adni egy-két tanácsot, de javaslom, keress valami fiatalabb, igazán profi titkárnőt, akit ma már inkább asszisztensnek hívnak, bár szerintem ez nem ugyanaz. Van ahol dolgozni kell a főnökkel, és van, ahol ki kell szolgálni, hogy ő tudjon jól dolgozni. Mert sokszor nem a feleség áll a háta mögött, hanem a titkárnő.

Ja, és ha elhúzódik a tárgyalás, nem illő az órát jelentőségteljesen nézegetni, mert neked már lejárt a munkaidőd...

Ezt a szakmát szeretni kell!

Space monkey, a postával való foglalkozás nem ész nélküli munka! Nagyon nem! Hiszen nem csak a főnök, hanem az egész cég irományaival foglalkozik az ember, és ehhez nagyon kell ismerni az egész vállalatot és a beosztottak munkáját is.

Én azt szoktam mondani: nem mások munkáját kell tudni, hanem azt, hogy mikor kihez kell fordulni!

Ha egy szerényebb vállalkozásnál tudsz elhelyezkedni, nem biztos, hogy a főnök egyetemet végzett, lehet, hogy csak nagyon ügyes üzletember. De ha feljebb jutsz, akkor már nem hátrány a főiskola sem!

Szeretettel Neked liss1!

Szakmát tanulok, kereskedelmi ügyintéző OKJ. Érettségi után lehet ugye menni erre, azt már megcsináltam.

Egyetem szóba sem jöhet, mert nem voltam valami jó tanuló, nem lenne elég a pontszámom, megmodom őszintén. A szüleimtől pedig nem várom el, hogy finanszírozzák, főleg úgy, hogy nincs is egyetemi áhított szakom, amin mindenáron tanulnék. Magyarból és informatikából jó voltam, ezekből az érettségim is egész jól sikerült, a többivel viszont "csak legyen meg" alapon voltam.

Ha jól tudom, ezzel a szakképesítéssel van esélyem - nem csak titkárnőként -, csak kell hozzá a nyelvtudás is. Én angolt tanulok, szeptembertől pedig kezdem a németet is.

Mivel szakközépiskolába jártam, nem gimibe, már tanultam kereskedelmi tantrágyakat szakmai tantárgyként, tetszett, így úgy gondolom, az ügyintéző is tetszeni fog. Aztán ha úgy alakul, majd munka mellett tanulok, amit már én tudok fizetni.