Ti tennétek panaszt? (tudásbázis)

"Az orvosok mielőtt szakot választanak megkapják a megfelelő tanítást minden vészhelyzetre."

Azért ez ebben a formában nem igaz. Ahogyan hiába szigorlatozik mindenki belgyógyászatból a képzés végén, ettől még nem lesz belgyógyász, nem is fog annyit tudni, és mivel nem is használja, el fogja felejteni jó részét, kijön a gyakorlatból is.

A többiben egyetértek.

Az orvosok mielőtt szakot választanak megkapják a megfelelő tanítást minden vészhelyzetre.

A kartonozónő elismerte a hibáját, és arra hivatkozott, hogy azt hitte allergia, ezért küldött minket abba az intézménybe, ahol allergiavizsgálat van. Nincs ápolói végzettsége, megjegyzem hogy 50 év feletti nőről van szó, akinek legalább annyi esze lehetett volna, hogyha nem meri a főorvost hívni, ápolónőnek szólhatott volna.

Én is hibás vagyok így visszanézve utólag, mert nem ordítottam és rontottam be valamelyik rendelésre, hogy ellássák a gyerekem.

A csendes utat választottam a gyógyszertárat.

Megkértem az Igazgatónőt, hogy legalább eligazítást tartsanak az intézményben a különböző vészhelyzetek megoldására.

Az illető miért nem tudta, hogy van vészláda, amiben lélegeztetőgéptől kezdve minden van ???? - miért nem tudta, hogy vészhelyzet esetén kit kell hívnia???

..... Még mindig kiráz a hideg.

Megúsztuk. A következő csípésnél viszont jobban oda kell figyelnem. Ápolónő mondta, hogy ha allergiás a 2. csípésnél derül ki.

Pénztárcámban ott lapul a Calcium injekciós ampulla.

Sziasztok!

Aki szeretne tanfolyamot végezni, ahol az újraélesztést is meg lehet tanulni, Pesten több helyen is van. Én a Heim Pál Kórház által szervezett tanfolyamon voltam. Ott csecsemő ambu babán mindenkinek be kellett mutatni az újraélesztést. Szerintem több mindenről is szó volt, de én csak az újraélesztés részét tudtam végig hallgatni, mert kint sírt a gyerekem. Elmondtak mindent, hogyan hívjak mentőt, ha egyedül vagyok, hogyan engedjem be a mentőst újraélesztés közben stb. Ennek ellenére nem tudom, hogy végig tudnám-e csinálni. Minden nap rettegtem, hogy nehogy használnom kelljen.

Írta valaki, hogy akár a fogászati klinikán is el kell tudni látni egy életveszélyes esetet. Én egyszer pont a fogorvosi székben kaptam allergiát, és ellátott a fogorvos, szerencsére a kálcium injekció elég volt, de szuriként beadva.

Hu,hát elég sok hanyag hozzáállást és okoskodó inkompetenciát és érzéketlenséget olvastam itt vissza.

Összegzek: a topikindító felháborodása és félelme (kór)élettanilag nézve is teljesen jogos,még véletlenül sem alaptalan.

Azért ha valaki szeretne picit okosodni és legközelebb helyesen reagálni,annak hoztam olvasnivalót is...

[link]

"Mivel a kartonozónak semmiféle egészségügyi végzettsége nincs, ezért meg sem ítélheti, hogy mi mennyire veszélyes, ezért olyan személyt kell értesítenie, aki ebben kompetens. "

A múltkor megyek.Kartonozós nőcinek átadom a beutalóm: "Van egy sürgősségi beutalóm."

Megnézi,aszongya:"Höc.Ez csak egy (...).Ez sürgős?"

Mondom:"Rá van írva."

Válasz:"Hol?Erre csak az van írva,hogy 'cito' "

Fáradt voltam.Megúszta,hogy nem szóltam be.Pedig lett volna miért...

1.Mit diagnosztizál?

2.Gőze sincs az esetemet illetően,de ha lenne is:

3.Hogy jön ahhoz,hogy egy orvost felülbíráljon?

4.Nagyon kompetens a 'cito' szó jelentését illetően...:DDD

KEDVES TOPIKINDÍTÓ!

Megkérlek szépen,hogy helyettem is,másokért is tegyél panaszt,mert úgy látszik a kartonozók mindenhol túllépik a hatáskörüket!

(esetem pesten volt a Semmelweis egyik klinikáján)

Ha valaki egy akut, életveszélyes problémával akármelyik egészségügyi inétézménybe beállít, akkor nincs olyan, hogy nem látják el. Ha a szemészeti vagy a fogászati klinikára megy be, akkor is el kell, hogy lássák a maguk szintjén, és indokolt esetben mentőt kell, hogy hívjanak.

Mivel a kartonozónak semmiféle egészségügyi végzettsége nincs, ezért meg sem ítélheti, hogy mi mennyire veszélyes, ezért olyan személyt kell értesítenie, aki ebben kompetens.

(Nem ismerem az idevágó rendeleteket, szabályokat, de valószínűleg csak orvos alkalmas erre, ahogyan diagnosztizálni is kizárólag orvos diagnosztizálhat.)

AZ ALÁBBI CIKK JELENT MEG A FEJÉR MEGYEI HÍRLAPBAN:

Veszélyes méhcsípés - versenyben az idővel

Székesfehérvár, Pákozd - Olvasónk kisfiát megcsípte egy méh a megyeszékhely belvárosában. Sürgős segítségre volt szüksége, gyógyszerésztől kapta meg. Hívhatott volna mentőt.

2011. augusztus. 12. péntek | Szerző: Kovalcsik Katalin

Veszélyes méhcsípés - versenyben az idővel

A levél szerint a másfél éves kisfiút a Kossuth utcában csípte meg a méh, az édesanya a Távírda utcai rendelőbe rohant vele, ahol a kartonozóban elutasították, mondván nem tudják ellátni, orvos nem fogad, menjen a tüdőgondozóba, vagy gyógyszertárba. Szerencséjükre a gyógyszertár a közelben volt, mert a kisfiú arca már feldagadt, tűzpiros volt. Az anya a gyermek érdekében nem vitázott a kartonozóban, bementek a gyógyszertárba, ahol Calcium pezsgőtablettát kapott és Fenistil géllel kenték be a csípés helyét. Az anya és a gyermek fél órát töltött a gyógyszertárban, szerencsére nem kapott allergiás rohamot a gyerek, a duzzanat felére csökkent, a pirosság is múlóban volt. A kisfiú túl volt a veszélyen, de ettől függetlenül a család panaszt tesz a kórház ápolási igazgatójánál.

A mentőtiszt szerint az a dolguk, hogy ilyen esetben is segítséget nyújtsanak, nyugodtan hívható a 104. Csík László méhész-tanár tanácsa, a méh fullánkját ki kell piszkálni, akár körömmel is, a darázs nem hagyja bennünk (Fotó: Pati-Nagy Bence)

Pápai Imre mentőtiszttől kértünk tanácsot, mit tegyen az, akinek hasonló kellemetlenségben van része?

- A legjobb megoldás, ha mentőt hívnak, és megérkezik a szakszerű segítség - mondta a szakember. De mielőtt megtörténik a baj, érdemes egy sor dologra odafigyelni. A strandon nem kellene üvegből, dobozból inni, megnézni a szendvicset, mielőtt beleharapunk. A méh, a darázs belerepül, szomjas ő is, és ha a szájba kerül, nagyobb bajt, akár tragédiát is okozhat. Aki allergiás a csípésre, és ezt tudja is magáról, még jobban vigyázzon. Annál is bekövetkezhet a baj, aki nem allergiás, ha a fejét, a nyakát éri a szúrás.

- Az emberek nem tudják a darazsat és a méhet megkülönböztetni - mondta Csík László, akinek néhanap négyezer méhecske döngi körül a fejét. Ha megszorul valahol egyikük, akkor böknek. A méh fullánkját ki lehet venni, ha az bent marad, a méreghólyag még pumpál. Körömmel is ki lehet venni. Ha darázs szúr, az továbbmegy. A belvárosban valószínűleg darázs lehetett, a méhecske nem röpül fölöslegesen. A darázszsúrásnál az is probléma lehet, hogy a darazsak dögökre is járnak, és ha egy ilyen darázs szúr, akkor van baj. A méhecskét az izületes emberek szeretik, de azt is mondják, hogy a méhészek közt nagyon ritka a rákbetegség, bár ez nem bizonyított. Engem hetente tíz-tizenöt csípés ér. Vannak házőrző méheim, ők nagyon mérgesek. Egyébként a belvárosban oduban is van néhány méhcsalád, én háromról tudok.

A mentőtiszt szerint az a dolguk, hogy ilyen esetben is segítséget nyújtsanak, nyugodtan hívható a 104. Csík László méhész-tanár tanácsa, a méh fullánkját ki kell piszkálni, akár körömmel is, a darázs nem hagyja bennünk (Fotó: Pati-Nagy Bence)

Az Igazgatónő is azt mondta, nem az a probléma, hogy méhcsípés, hanem az, hogy a mai világban már a méhek mérge is más mint régen. Úgymond megváltozott, erősebb lett.

EÜ dolgozónak milyen juttatások járnak?

Állítólag aki fegyelmit kap, az elesik a juttatásoktól egy időre.

Gratulálok!

És mit intéztél allergiavizsgálat és elsősegélynyújtási tanfolyam ügyben?

Tegnap már beszéltem az Ápolási Igazgatóval, és mindent elmondtam. Ma bent voltam nála.

Mint kiderült Mné azt gondolta allergia, ezért küldött a Tüdőgondozóba. Nem ápolónő a végzettsége. Nem tudta, hogy méhcsípés esetén mit kell tennie.

Az Igazgatónő is kiakadt, mert ebben az időpontban bent volt a Főorvos, akit rögtön hívnia kellett volna a kartonozóban lévő Mnénak. Az épületben van SOS segéddoboz, amelyben erre megfelelő Calcium stb. és súlyosbodás esetén lélegeztetőgép is.

Megkapta a beosztást és még a következménye - fegyelmi - folyamatban van.

Kértem az Igazgatónőt, hogy tartson eligazítást az ott dolgozóknak, mi a teendő vészhelyzet esetén.

Írásban értesítenek a fejleményről.

Az Igazgatónő is fel volt háborodva.

Az emberek hozzáállásával van a gond. :( meg kellett volna tenned és mindenkinek meg kellene tenni, hogy ne történhessék meg.

Abban igazad van, hogy talán nehéz ügy lett volna ez utóbbi, mert egy méhen kívüli terhességet nagyon nehéz diagnosztizálni. Százalékosan nagyon sok az utolsó pillanatban felállított diagnózis. Viszont Te tudod, hogy hogyan jártak el az esetedben.

Szia!

"Sajnos ez a mo-i hozzáállás." írod, írják sokan.

Igazán nem kötekedni akarok. Nem tudom élsz, éltél-e külföldön? Ha éltél akkor tudod sokkal rosszabb ellátás is létezik a Magyarországinál, és nem fekete Afrikában, itt Európában, nálunk sokkal gazdagabb országokban.

Ezt most nem a Te gyermeked esetére értem, de nálunk sokkal többen fordulnak orvoshoz, mint az indokolt lenne, legyen az kisgyermek vagy felnőtt.

A gazdag Angliában 3x van maximum baba UH a terhesség alatt, itt tudom szinte ahányszor a szülő mozizni akar. Kismama szülés után elhagyja, el kell hagynia a kórházat, ezt Németországban is alkalmazzák.

Tehát amikor külföldre megy valaki, sokszor visszasírják a mi "sz@r"sokat szidott egészségügyünket, a végletekig leterhelt orvosokkal, nővérekkel együtt.

Nem a nem törődöm, életunt orvosokat,nővéreket védem, de azért a sürgősségin is annyi a vaklárma.

Nekem is történt, hogy a fiamnak majdnem gégemetszést kellett egy felelőtlen orvos miatt végezni, de azért nem általánosítok sosem.

Kívánom ne keljen átélnetek még egyszer ami veletek történt. Bem olyan rossz ám a mi eü.ellátásunk.

Minden generáció mosolyog a múlton(többnyire), én magam nem tartom hősnek, sokkal-sokkal nagyobb hősök voltak, akik a háború után tényleg a 2kezükkel építették az országot fel a romjaiból.

Igen nem kellett annyi vitamin,mert sokkal-sokkal tobb volt a növényekben, gyümölcsökben, ez tény. Nem volt ennyi vegyszer a háztartásokban,nem használtak annyi adalék anyagot az élelmiszerekhez, nem volt génmódosítás. A világ változik,fejlődik van benne jó és rossz egyaránt. Nekünk kell okosan döntéseket hozni,szelektálni ebből mit tudunk kihozni.

Belegondolt - e abba, hogy míg átérek a Tüdőgondozóba - 15 perc - futva. A fiam egy fulladás alatt meghalhat ??????

És akkor ki lesz a hibás??? Én mert felelőtlenül nekiindultam. Ha nem tud segíteni mert nincs orvos a házban miért nem hívott rögtön mentőt???? Vagy hívott volna egy ápolónőt ha neki nincs ilyen képesítése!!!!

Az alábbiakban már jól megfogalmazták. Nem a postára mentem be segítségért, hanem egy SZTK-ba!!!

"hogy tudjuk mit jelent a kötelesség, bűntudat, felelősség, boldogság"

Igen akkor még tudták mit jelent!!!

Én is tudom, mert a szüleim ugyanígy neveltek! Becsületesen élem életem, és kiakadok ha megpróbálnak átverni!!! Nem viselem el, lépek, hogy az illető megtanulja, vagy egyszerűen csak egy kicsit magába nézzen!

Nem fiatal mai korban nevelkedett nő küldött el segítségnyújtás nélkül!!!!

Nem fiatal "csitri" tette ezt, hanem középkorú nő!!!!

A betegjogi képviselő megadta az Ápolási Igazgatónő elérhetőségét. Holnapra van időpontom.

Nem én írtam, de teljesen igaza van.

Én is ebben az időben nőttem fel.

Tudjátok, hogy mi "Hősök" vagyunk?! Akik a 80-as évek előtt születtek, azok valódi Hősök, olyasféle igazi hollywoodi, mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg!

Gondolj csak bele, 1980 előtt születtünk, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még biztonsági öv sem nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén kinyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és amikor biciklizni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem.

Azért az sem volt semmi. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Én sokáig kevertem a szódavízzel, szúr, szúr.

Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki!!! Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejthették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk, mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona.

Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele.

Étkezési szokásaink Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét. Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja, mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja, mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C, D, és E vitamin, viszont Bedekonak hívták, és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét meg kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a még éretlen gyümölcsöt.

Volt néhány barát, aki ismert olyat, akinek videója volt, vagy esetleg spectruma (az valami számítógép volt), de szó sem volt Playstationról, Nintendóról, 64 csatornáról, műholdról, kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, surround soundról stb.

Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, focipályán, vagy a pingpongasztalnál, vagy ha mégsem, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket. Nem vittek, és nem hoztak a szülők. Mégis itt vagyunk! Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és mégis itt vagyunk!

A szerelmet nem brazil szappanoperából tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sosem akarnánk megállni. Nekünk a szexhez nem kellett pornófilm, szex újság, de még szálloda sem.

Akkor és ott csináltuk, ahol lehetőség volt rá, és ha valamit rosszul csináltunk, vállaltuk a következményeit és újra próbálkoztunk. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le késsel és nem pereltük be és nem panaszkodtunk otthon, nehogy kapjunk még egyet. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, a szüleink nem álltak mellénk.

Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk mit jelent a kötelesség, bűntudat, felelősség, boldogság. Ismertük e szavak mélységét. Ezek voltunk. Hősök? Talán. Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mai fiatalok értetlenül mosolyognak...