Szerintetek gáz ha egy 18 éves lánynak nem volt barátja? (beszélgetés)

Gáznak nem gáz,csak furi.

Nem is akarsz pasit vagy csak nem jön össze?

Szija!

Miután betöltöttem a 21. életévemet utána lett az első barátom. Szerintem egyáltalán nem gáz... Azt mondom, olyannal gyere össze, akit szeretsz.

Ismerek egy 20 éves csajt, illetve lehet hogy 21 éves, de neki egy fia barátja nem volt még és nem is érdekli a dolog, azt mondja, ő nem ér rá. Ő inkább csak otthon van, tanul... Ő is mindenkit elutasított eddig.

De amúgy nem kell rögtön komoly kapcsolatba bele menned! Ha pár hónapos, azt nem olyan komoly! De ahogy gondolod végülis. Én 17 voltam, amikor összejöttem az exbarátommal és 2 évig maradtunk együtt! Én aztán pedig ettől rövidebbre gondoltam, de 2 lett belőle.

tudom, h a fiatalok erre érzékenyek, és te még nagyon fiatal vagy, de ne vedd magad ennyire komolyan, mert könnyen nevetségessé válhatsz (mint most)

:)

az én tesóimnak (hugim 20, öcséim 22 és 18) még nem volt kapcsolata, pedig hugim eszméletlen szép és csinos, az öcséim jóképűek, és mindhárman okosak, arik, jófejek, viccesek (nyilván nem tökéletesek persze:)).

nekem 16 éves korom óta mindig volt/van pasim (bár valszeg több nem lesz, mivel vőlegényem van:D), pedig nem hinném, h szebb/jobb lennék náluk, max. érettebb voltam anno.

sztem ez alkati kérdés.

Tudod az én lányom 22 éves. Gyönyörű szép, okos és csinos, szóval nagyon büszke vagyok rá. Szoktam mondani, hogy ő olyan, amilyen én mindíg lenni szerettem volna, de sosem sikerült.

Voltak fiúk körülötte, akik szerettek volna vele közelebbi kapcsolatba kerülni, de nem tetszettek neki, elhessentette őket. Volt olyan fiú, aki tetszett volna neki, de az annyira el volt telve magával (meg olyan jó barátok is voltak ők ketten), hogy nem vette észre, hogy a lányomnak már komolyabb elképzelései vannak kettőjükről.

20 éves elmúlt már, amikor megismerkedett Vele. Kicsit nehéz volt meghódítani a fiút, voltak gondok az elején, volt egy szakítás is, amibe szegénykém kishíján belepusztult lelkileg, de a fiú végül meggondolta magát, bocsánatot kért, s ma egy irigylésre méltóa, harmonikus, gyönyörű kapcsolat van köztük. Komolyan készülnek arra, hogy összekötik az életüket. S hogy még bíztatóbb legyen a történet: a lányom még szűz és ez semmiféle gondot nem okoz kettejük között, sőt a fiúban tiszteletet ébreszt. Így aztán teljes mértékben azzal tölthetik az időt, hogy emberileg minél jobban megismerjék egymást, minél jobbn megtanulják tolerálni egymás hibáit és csiszolják saját egyéniségüket. Nagyon boldogok együtt. Ugyhogy nyugi, még előtted az élet és igenis jöhet királyfi fehér lovon. Van ilyen!!! És ha jön örülni fogsz neki hogy ő az első és nem herdáltad el magad.

(Ha már így figyeltél arra, hogy jól leírd a nevemet, mint anno nemecsekét, akkor válaszolok.)

"az ellenpéldák miért is irrelevánsak?"

Mert nagy mintákból mindig lehet találni az átlagtól lényegesen eltérő elemeket.

"egyébként az alkalmazkodást rengeteg más helyzetben is meg lehet tapasztalni/tanulni"

Így van, de a párkapcsolat az párkapcsolat, nem helyettesíthető más szociális kapcsolattal. A párkapcsolatban való életet csak ott lehet igazán megtanulni.

"amennyire én tudom, csak 30 fölött kezdenek el csökkenni és lányoknál 18-25 körül abszolút a csúcson vannak"

Nekem erről nincs pontos adatom, de természetesen nem arról van szó, hogy siralmas lenne a helyzet. (És valóban, a nők ilyen szempontból könnyebb helyzetben vannak.)

A korrektség kedvéért fölhívom a figyelmet arra, hogy az a valószínűségi függvény, amiről te beszélsz (ami 18 és 25 év között maximumot vesz föl), feltehetően egy átlag, sok kis függvény eredménye.

Inkább egy példát mondok, úgy könnyebben érthető: más valószínűségi függvényt [P(t)] kapunk (megfelelő n érték esetén) a következő két esetben:

1. nő, akinek nem volt barátja n éves koráig;

2. nő, akinek volt barátja n éves koráig.

Ebből következik, hogy adott személyre nem feltétlenül igaz az, amit írsz.

De fogok erről keresni egy statisztikát.

20 éves vagyok és ugyan volt már barátom, de igazán komoly kapcsolatom még sosem volt. El vagyok késve? Nem hinném. Én most már, ha beleszakadok is kivárom, amíg arra érdemest nem találok.

kedves várhegyi márton: az ellenpéldák miért is irrelevánsak? egyébként az alkalmazkodást rengeteg más helyzetben is meg lehet tapasztalni/tanulni (kolesz, lakótársak az albiban, közeli barátok, testvérek), nem feltétlen kell párkapcsolatban élni hozzá. a szingli emberek se bezárva élnek egy setét lyukban manapság. a párra találási esélyek meg, amennyire én tudom, csak 30 fölött kezdenek el csökkenni és lányoknál 18-25 körül abszolút a csúcson vannak, tekintve hogy a korunkbeli pasiktól egészen a negyvenesekig szinte mindenki a mi korosztályunkkal szeretne járni.

Ha sértésnek veszed a te bajod,nem annak szántam.A véleményem írtam meg,és ennyi,de olvasd vissza,tudod:szövegértelmezés :)

A helyedben jobban fennakadtam volna más írásán,amit épp neked szántak.....

Én túl korán kezdtem az asszonyosdit! :DDD

14-22 éves koromig volt meg az első pasim :)

Jajjj,nekem is ezt szokták mondani!

Ez van!Majd lesz nekünk is! :)))

De, te elég szemét módon írtál rólam, de most ez mindegy is.

Mivel váltottam ki ezt? Mi nem tetszett? Mit kellett volna máshogy írnom vagy gondolnom?