Nyert már devizaadós pert? (beszélgetés)
Megértem, hogy miért írod azt, amit írsz. Ha én lennék a devizahiteles, én is ilyen harcos ügyvédet szeretnék, hátha kirángat a sz@rból.
Ha meg bank lennék, olyan harcos jogászom lenne, aki mindazt, amit te leírtál csípőből cáfolja. Ha te lennél a bank jogásza, akkor te is másképp állnál hozzá. De ezzel nincs is baj.
Viszont még mindig nem tudjuk , hogy mit nyert az ügyfeled a perrel. Tul.képp ez dönti el, hogy a többieknek érdemes-e belefogniuk. Ott ugyanis nem 1,5-2 millió a tét, hanem ennek kb. a tízszerese, szóval nagyon nem mindegy.
A javaslatoddal teljesen egyetértek.
Aki csak teheti, vegye igénybe a segítséget.
Sokan nem számolnak még.
Én azért ezt nem gondolnám.
Példa:a törlesztés havonta 400 CHF, ami kezdésnél 400x150=60 ezer, jelenleg kb. 400x240=96 ezer, vagy az árfolyamgáttal: 400x180=72 ezer, a többit a 240 és 180 közötti árfolyam különbözetet elengedik és csak 12 ezer kb. a különbség.
Persze a feltételeknek meg kell felelni.
Az árfolyamgát sem mindenkinek jó, sajnos.
Akinek van munkája, azokon még segíthet.
Azokat hagyták cserben, akik a legjobban rászorultak volna a segítségre.
Rajtuk már aligha segít valaki is.
Ez az egész országnak rossz.
Katasztrófa.
(a jobb módúak, külföldiek tudták visszafizetni a hitelt és az adófizetők őket finanszírozták meg, sokba kerültek- feleslegesen)
Én is sajnálom őket és magamat is, mert az autóhitelem ilyen és igen, negyed évente ki kell fizetnem az árfolyam különbség okozta pluszt, de senki nem kényszerített rá, én döntöttem
Egyébként én azt javasolnám a devizahiteleseknek, hogy éljenek az árfolyamgát adta lehetőséggel vagy az eszközkezelő lehetőséggel.
Igen, átmenetileg jobban jártak a devizahitelesek és ha a hitel csak 2-3 éves futamidejű lett volna, akkor nem lett volna gond, de a hosszú futamidő alatt sok dolog változhat, köztük az árfolyam is....
Nagyon jól leírtad!
Sajnálom azokat, akik pórul jártak, de biztos vagyok benne, hogy sokan nem gondoltak bele hosszú távon mit is vállalnak.
A bankok sem voltak mindig tisztességesek,de senki fejéhez nem tartottak pisztolyt, hogy márpedig azt a hitelt fel kell venni.
Sokan az első időszakban még jobban is jártak, mint a forint hitellel.
Keserű pirula, remélhetőleg tanulnak belőle sokan. Vagy nem.
Hát nem tudom....
Mindig mindenki azzal jön, hogy a bank tudta, hogy emelkedni fog az árfolyam. Valóban gondolhatta, de annak mértékét nem tudta pontosan, tehát azt nem tudta, hogy 148 Ft helyett 248 lesz. Persze bízik az árfolyam emelkedésben, mert neki akkor van haszna, de....
Mindig azzal jön mindenki, hogy a bank tisztában van dolgokkal, de az ügyfél csak egy egyszerű autószerelő és ő nem tudja...Elmondják neki, odatolják ügyfél elé a szerződést, ászf-et, stb. Kérdezhet és a végén dönt.
Árfolyam: köztudott, hogy ha pl. Euróra van szükségünk, akkor a bank azt nekünk eladási árfolyamon adja, de ha mi akarjuk átváltani az EURÓnkat, akkor vételi árfolyamot alkalmaz. Ez sem volt titok sosem.
Nincs mögötte szolgáltatás? Akkor van, amikor az amerikai nagybácsi által küldött USD-t váltja be? De ha autót vesz, akkor nincs? Érdekes felfogás. Persze a nagybácsi pénze ajándék, nem kell visszafizetni...
Rendelkezésre álló valuta és deviza: Attól, hogy nem adta az ügyfél kezébe a CHF-et, még odaadta neki, hiszen az autóját elvihette a boltból, tehát kifizette helyette. Az ügyfél örülhet, hogy nem kapott valutát, hiszen ha kapott volna, akkor az árfolyam különbözet még nagyobb lett volna, mint tudjuk a kp. drágább.
Egyébként, ha árfolyam csökkenés van, akkor épp úgy bekalkulálják, de hát ugye nem volt, csak emelkedés, így nem volt mit bekalkulálni.
Valahol mondhatnám példának a forint hitelt is. Felvettem hitel 6,75 %-os jegybanki alapkamaton és saját választásom szerint 5 éves a kamatperiódus, így hiába csökkent le most 4,25 re az engem nem fog érintene, mert majd csak 5 év múlva fogják a hitelemet felülvizsgálni az én választásom szerint, így lehet, hogy akkor már a jegybanki alapkamat 10% lesz. Ha 1 éves kamatperiódust választok, akkor a törlesztésem csökken, ha pont lejjebb van az érvényes jegybanki mértéke, de ellenkező esetben akár emelkedhet is.
Sajnos bennünk ügyfelekben is van egy jó nagy adag abból, ami a bankokban is van, csak magunkkal szemben sokkal toleránsabbak vagyunk, így nem valljuk be, hogy túlvállaltuk magunkat, hanem mutogatunk másokra, hogy ők a hibásak....
persze az ellen nem tudunk tenni, hogy a kezelési és egyéb költségeket ne emeljék fel, mert a szerződésben benne van, hogy mindig az aktuális kondíciós lista határozza meg ezek mértékét, de az is a mi döntésünk, hogy felvesszük e ezekkel a feltételekkel a hitelt....
A tisztességtelen szerződési feltételek és általános szerződési feltételek(ÁSZF) jelenthetnek kizárólagosen hivatkozási alapot.
Kiemelem még egyszer:
"....minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódott le anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna..."
Kérdés: Adós svájci frankot akart venni, vagy autót?
Válasz: Autót
Kérdés: A bank svájci frankban folyósított? Rendelkezett anyi devizával amely a jogügyletet fedezte? Miért vételi árfolyamon folyósított és eladási árfolyamon törleszttet adóssal?
Válasz: Nem illetve még egyszer nem. És azért mert így pluszpénzt kaszál az árfolyamkülönbözeten!
"...az árfolyam változásából eredő kockázatot teljes mértékben az Adós viseli” egyértelműen arra utal, hogy alperes jogelődje a szerződéskötés időpontjában pontosan tisztában volt azzal, hogy számára az esetleges árfolyamváltozás nem jelenthet kockázatot..."
Kérdés: Ha a bank tudta volna, hogy a CHF árfolyama csökkenni fog, belefoglamazott volna olyan pontot a szerződésbe, amely által adó fizetési kötelezettségének mértéke akár a felére csökken? Mint ahogyan emlkedett ugye...
Választ: Egy francot! Pontosan tudta a bank, hogy a frank árfolyam emelkedni fog.
"...a kizárólagos kockázatviselés egyoldalú előnyt jelent hitelező részére, így alkalmas a szerződés tisztességtelen voltának megállapítására..."
"...kihasználta felperes pénzügyi és pénzpiaci ismereteinek hiányát és a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki..."
Kérdés: A bank rendelkezett kellő pénzügyi ismeretekkel? És adós?
Válasz: Nyilván, hiszen egy egész regiment foglalkozik piaci, devizapiaci és egyéb kockázatelemzéssel. Ja...hogy adós? Ő egy egyszerű autószerelő aki a spórolt pénzéhez vett fel hitelt, hogy megvegye "álmai autóját" ami nem luxusautó, csupán egy olyan kocsi amely a hitelfelvételkor 14 havi nettó munkabérét érte, ma pedig kb.6 havi fizetésből vehetné meg.)
Nem vagyok híve a devizaadósokat hergelők hőbörgésének, de vannak érdekes esetek.
A precedens Magyarországon nem sokat nyom a latban, mert az esetjog alkalmazása inkább az angolszász jogrendszerben használatos.
De bízunk a független bíróság döntésében...persze kellő kritikával!
Hát, köszi, hogy ezt bemásoltad. Mivel nem vagyok jogász, szerintem a felét nem értettem.
Nem akarok belemenni ebbe, hogy a maradék feléről mi jutott eszembe. Azt mondd meg légyszi, mert talán ez érdekel másokat is, hogy utána mi lett? Megoldódott-e úgy az ügyfeled dolga, hogy elégedetten ment ki a tárgyalóteremből?
Mert sokan -pl. a legutóbbi kúrirai ügy alatt tüntizők- úgy képzelik, hogy ha nyer az adós, és a hitelszerződést semmisnek mondja ki a bíróság, akkor többet nem kell fizetnie, holott jó esetben a kamatréssel való játék miatt kap majd valamit vissza, ami talán még a perrel kapcsolatos költségeit sem fedezi. És akkor hiába nyeri meg az adós a pert, jobb nem lesz tőle neki.
A nagyobb gond szerintem az árfolyamok drasztikus változása volt, ezt viszont nem lehet majd a bankok nyakába vasalni, mert a közhiedelemmel ellentétben a dolog úgy zajlik, hogy a bank a pénzpiacon megveszi a devizát a saját ügyfelének, hogy tudja törleszteni a devizahitelét, tehát ha nagyon elmásznak az árfolyamok, a bank is csak igen drágán tudja beszerezni a törlesztéshez szükséges fedezetet. És hogy a hitelek mögött tényleges devizamozgás is állt, azt rendszeresen auditálják egymástól függetlenül (PSZÁF, MNB, független auditorcég, talán a PM, anyabanki auditorok, meg ki tudja még ki) szóval ezek egymásnak adják a kilincset, sőt néha egyszerre vannak ott, csak más-más emeleten analizálgatják, hogy szabályos-e a bank tevékenysége.))
A per tárgy egy autó svájci frank alapú finanszírozása volt. Ügyfél rendelkezett 1. milla öntéssze a bank adott neki hozzá 1.3 millát, amelyet 2 éven keresztül törlesztett majd az autó Spanyolországban lekotlott. A bank a követelését engedményezte, azt autót vissza kívánja venn is ezen felül még 1.8 millát követel.
Bemásolom az általam készített kresetlevél idevonatkozó részét - a neveket kitakarom belőle.
Tényállás:
1. Felperes 2008.február hó 13. napján kötött kölcsönszerződést (M/1) a S***** Zrt (1027 Budapest, Kapás u. 6-12.) ,a továbbiakban hitelezővel, amelyben foglaltak szerint az I**-4** frsz-ú, BMW 735 I típusú személygépkocsit oly módon vásárolta meg, hogy a rendelkezésére álló 1 000 000 Ft önrészéhez alperes 1 300 000 Ft kölcsönt nyújtott. A hitelező által nyújtott, devizában nyilvántartott kölcsön folyósítására forintban, az UniCredit Bank Zrt vállalati ügyfelek részére közzétett deviza vételi árfolyama szerint került sor úgy, hogy hitelező a kölcsönösszeget a R**** Kft, mint kereskedő számlájára átutalta.
2. Ezzel egyidejűleg felek opciós szerződést (M/2) kötöttek a szóban forgó gépjármű vonatkozásában, amely szerint felperes, mint eladó vételi jogot biztosít 5 év időtartamra a S**** Zrt, mint vevő részére.
3. Felperes a kölcsön részleteit 24 hónapon keresztül törlesztette, de a forint gyengülése miatt meredeken nőtt a havi törlesztőrészlet összege, hogy havi fizetési kötelezettségének egyre nehezebben tudott eleget tenni, majd végezetül szinte teljesen fizetésképtelenné vált, mert ráadásul a pénzügyi szervezet a növekvő árfolyam-különbözet terhelése mellett a kölcsön kamatát is emelte.
4. A S******* Zrt 2011. december 12-én kelt levelében (M/3) értesítette felperest, hogy minden követelését annak valamennyi biztosítékával együtt 2011.december hó 2. napján kelt engedményezési szerződéssel alperesre engedményezte.
A követelés az irat szerint mindösszesen 5911.02 CHF tőke és 45.38 CHF ügyleti kamattartozás, valamint járulékai, amelyet az alábbiak szerint részletezett:
a. tőketartozás forintban: 1 512 216 Ft
b. ügyleti kamattartozás forintban: 11 610 Ft
c. késedelmi kamattartozás forintban: 356 348 Ft
d. költségtartozás forintban: 0 Ft
e. egyéb levelezési költség: 0 Ft
Az összes tartozás forintban: 1 880 174 Ft
A Ptk. 329. § (1) bekezdése szerint, az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is, valamint a (3) bekezdés szerint a kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.
I N D O K O L Á S
A szerződéskötés napján alperes nyilatkozata és az UniCredit Bank Zrt árfolyam-archívuma szerint a vállalati ügyfelek részére közzétett deviza vételi árfolyama szerint 1 svájci frank 162,43 Ft-ot ért, így hitelező számítása szerint a kölcsön összege 8003,45 CHF, azaz 1 300 000 Ft volt továbbá a kölcsönszerződésben rögzítésre került, hogy az árfolyam változásából eredő kockázatot teljes mértékben az Adós viseli.
Az engedményezés időpontjában 2011.december 2-i értéknapra az az UniCredit Bank Zrt vállalati ügyfelek részére közzétett 255.83 Ft/ CHF deviza eladási árfolyama szerint került sor.
Figyelemmel a fentiekre megállapítható, hogy alperesnek az árfolyam-különbözetből kifolyólag 1 svájci frankra vetített követelés összegében 93.4 Ft nyeresége, azaz 5956.64 CHF összeg esetében mindösszesen 556 328 Ft előnye származott így a szerződésben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnő értékaránytalanság áll fenn.
Ezen felül minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódott le anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna - bár a hitelnyújtó hasznának a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kellene realizálódnia.
A kölcsönszerződében található kikötés, amely szerint „az árfolyam változásából eredő kockázatot teljes mértékben az Adós viseli” egyértelműen arra utal, hogy alperes jogelődje a szerződéskötés időpontjában pontosan tisztában volt azzal, hogy számára az esetleges árfolyamváltozás nem jelenthet kockázatot. A kizárólagos kockázatviselés egyoldalú előnyt jelent hitelező részére, így alkalmas a szerződés tisztességtelen voltának megállapítására, mert kihasználta felperes pénzügyi és pénzpiaci ismereteinek hiányát és a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki.
A kölcsönszerződés és az annak részévé tett SZÁFGJ06 jelölésű általános szerződési feltételek (M/5) tartalma mindazon túl, hogy nem érthető felperes számára, azt szerződéskötés során számára senki el nem magyarázta némiképp túlmutat a szerződési szabadság elvén is. A szerződés jogokat nem, vagy igen csekély mértékben biztosít felperesnek azonban kötelezettségek terén minden lehetőséget kihasznál a szerződési kötelmek egyoldalú betartatására.
Az opciós szerződés 1. sz. mellékletének 3.) pontja szerint alperes a gépjármű továbbértékesítése esetén ÁFA fizetési kötelezettségét jogosult áthárítani felperesre, továbbá a 4.) pontban foglaltak szerint a birtokvédelem jogáról lemond. Az opciós szerződés 3. pontja rendelkezik a vételi jog gyakorolásának módjáról és a kézbesítési vélelemről.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-5864/2011. számú, 2011. június 29. napján kelt fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata (M/7) megtiltotta a S***** Zrt. jogsértő magatartás további folytatását ezzel egyidejűleg 250 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki vele szemben. A határozat megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az éves egyenlegközlő levél megküldésével összefüggő költséget alkalmaz, amely ellentétes a Hpt. előírásával, amely szerint az éves egyenlegközlő levelek megküldését a pénzügyi szervezeteknek ingyenesen kell az ügyfelek számára biztosítania.
Felperes sérelmezi, hogy ennek ellenére alperes jogelődje egyenlegközlő levél küldés jogcímén levont felperes befizetéséből.
Hivatkozott jogszabályok:
Az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 202. § szerint, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis
A Ptk. 209. § (1) bekezdése szerint tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. A Ptk. 4) bekezdése szerint az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető
Az 1997. évi CXLIX. törvény - az Európai Közösségek Tanácsának a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről szóló 93/13/EGK irányelvével összhangban - a Ptk. 209. §-át módosítva jelentősen kiterjesztette a védelem körét. Az 1998. március 1. napját követően megkötött szerződések esetében így a tisztességtelen általános szerződési feltétel megtámadható
Általános szerződési feltételnek minősül, amelyet az egyik fél előre és egyoldalúan határozott meg, mégpedig úgy, hogy a megalkotásában a másik nem működhetett közre és a kidolgozó e feltételeket több szerződés megkötése céljából munkálta ki.
Felperes meghatalmazottja útján kísérelt meg tárgyalásos úton megegyezni alperessel, aki több alkalommal elektronikus levélben, telefonon, majd személyesen kereste meg alperest egyezségi ajánlatával. A személyes megkeresést kivéve alperes a tárgyalásoktól elzárkózott – ezzel szemben jogelődje megküldte felperes meghatalmazottja részére a jogügylettel kapcsolatos dokumentációt.
Igazolásra került az (M/6) alatti irat benyújtásával, hogy felperes a fentiekről az engedményezési irat kézbesítése után 2011 decemberében hozzátartozójától, majd tanácsadójától 2012. február hó 6. napján szerzett tudomást, ezért a Ptk. 236. § (1) bekezdés szerint, a (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel 1 éves határidőn belül az adásvételi szerződést ezennel megtámadjuk és elsődlegesen a teljes kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérjük a T. Bíróságtól az alábbiak szerint.
Kérjük a T. Bíróságot, hogy vizsgálja meg a szerződéskötéskor fennállt minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát így ennek vonatkozásában e szerződésen felül az annak elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételekben és az opciós szerződésben foglaltakat is.
Kifejezetten kérjük, hogy a T. Bíróság a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján az árfolyamváltozásból származó indokolatlan előny és felperesi oldalon jelentkező egyoldalú hátrány miatt a szerződés erre vonatkozó pontját mindenképpen nyilvánítsa semmisnek és rendelje el az eredeti állapotok visszaállítását.
Kérjük a T. Bíróságot, hogy az opciós szerződést az 1. sz. melléklet 3.) pontja miatt részben, vagy egészében nyilvánítsa semmisnek –felperes az Általános Forgalmi Adót már megfizette, a 2007. évi CXXVII. törvény szerint nem számlakibocsátó természetes személy, így azzal kapcsolatban alperes követeléssel újfent nem élhet. Figyelemmel a Ptk. 209. § (1) bekezdésben foglaltakra, ez a szerződési feltétel is arra szolgál, hogy alperes olyan jogtalan előnyhöz jusson, amely felperesnek hátrányt jelent.
Kérjük a T. Bíróságot, hogy állapítsa meg amennyiben felperes távollétében az arra nem jogosult (pl.: egyező címen lakó vagy cselekvőképességében korlátozott) részére történő kézbesítés miatt felperes nem szerez tudomást alperes küldeményéről, úgy a kézbesítési vélelem nem áll be és az opciós szerződés erre vonatkozó pontjában foglaltakat semmisítse meg. A szerződés e pontja ugyani a jogorvoslatot (pl.: kézbesítési vélelem megdöntése) kizárja, így a feltételeket alperes a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul felperes hátrányára állapította meg
Álláspontunk szerint felperes a szerződés megkötésekor a alperes helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki a szerződés és az azt kiegészítő szerződések több pontjában is, amelyek a szerződés egészének érvényességét kérdőjelezik meg, amelyekre az indokolásban a jogszabályhelyek megjelölésével konkrétan hivatkoztunk.
Nagyjából ennyi...bejött!
Volt aki pert nyert Szegeden, az Otp-vel szemben tavaly,vagy már az idén volt? Bocs,de részletekre nem emlékszem,esetleg a Google-on utánajárhatsz:)
Annyi rémlik,hogy deviza miatt volt...
Pontosan erről beszélek...
Amekkora sajtóviszhangja van, kb akkora pici dologról beszélünk.Sajnos.
Ez csak egy hír, de nem igaz. Ezt első kézből tudom. Aki terjeszti az olyannal, hogy közgazdaságtan, elemi szinten sem találkozott.
Szerintem amit perelhetnek, az csak a jéghegy csúcsa. A nagyobb baj, hogy az árfolyamok elmásztak, azt viszont a konverzió miatt igencsak megdobta a törlesztőrészletet. És a törlesztőrészletben a vitatható kamat különbözet csak pici rész.
A gond, hogy kevesen vannak még ,azok akik panaszt tesznek. Hogy mit nyernénk ill.vesztenénk még nem tudom. De talán 1 millió hitelből nem 3-4milliót fizetnénk vissza. :/
Felröppent egy olyan hír, hogy tán az összes svájci frankos kölcsönből csak 1% a tényleges svájci frank..
Én is kíváncsi vagyok, de ugye az világos, hogy ha pert nyernek, az nem azt jelenti, hogy az adósságot eltörlik.
Itt általában az indokolatlan kamat- és bankköltségnövekedést lehet perelni, esetleg az árfolyammal kapcsolatban pereskedhetnek, de utóbbival nem fognak sokra menni.
Léhmann György neve talán ismerős lehet számotokra. Állítólag sorra nyeri a pereket a bankokkal szemben.
Olyan tapasztalatokat szeretnék olvasni, akik a bankot beperelték .