Nem engedett boldogság! (beszélgetés)

Én nem diagnosztizálnék, részben mert nem vagyok szakember, részben pedig azért, mert ez csupán egy olyan "tünet" ami sok embernél jelen van, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető depressziós vagy beteg .

Vannak önsorsrontásra hajlamos személyiségek, valószínűleg Te is ezek közé tartozol.

Túlságosan előre látó vagy,akárcsak én.

Nincs ebben semmi rossz,sőt!

önbeigazoló jóslatok... van ilyen és nem véletlenül jön be... és az se véletlen, hogy mindig negatív jóslatok ezek.

Amúgy szerintem ez nem biztos, hogy bármilyen pszichiátriai kórkép lenne. Egyszerűen van ilyen embertípus. Van, akinek alapból pesszimista az életszemlélete, és semmiben nem látja igazán a jót. A párom is ilyen volt, sőt! Az egyetemen, vizsgaidőszakban még most is ilyen. És azt nem tudom elmagyarázni neki, hogy így ne is csodálkozzon, ha kivágják a vizsgákról! Így nem lehet nekimenni semminek. Más dolgokban legalább már nem ez a negatív hozzáállás figyelhető meg nála. Ennyit már sikerült belesúlykolnom.

Hm...én azt javaslom,olvassatok utána itt a neten,milyen tünetei vannak a depressziónak,találtok róla elég infót....be fogjátok látni hogy az nem "csak" ennyiből áll.

Persze,ez nem jelenti azt,hogy nem érzem át a problémádat,ne érts félre.Tényleg nem lehet könnyű....én is szoktam hasonlóan érezni..

Azért ez még távol áll a depressziótól,a depi,mint betegség nemcsak ennyiből áll,ennél sokkal bonyolultabb.

Szorongást minden egészséges ember átél bizonyos élethelyzetekben....