Nekem bejött az élet! (beszélgetés)

Nekem is bejött az élet!:)

Várom hasonló optimista emberek társaságát!

Szép lakás,esküvő,szerelem,kisbaba, na meg persze egy kis költenivaló!mi kellhet még?

no, lecsendesült a fórum:)))

szép napot mindenkinek:))

Én elfogadom a másságot, de azért lehet véleményem. :-)))

Sajnos az életet előre éljük meg, de csak visszafelé értjük meg!

Az egész onnan indult, hogy élvezni a pillanatot és totál máshova lyukadtunk ki :-)))

Végülis mindegy, hogy ki hogyan élvezi a pillanatot, a gond, hogy leginkább sehogy :-(....mert mindig hajszol valamit és erre hoztam fel példaként a karrierista nőket (és ffi is van ilyen), hisz ők azok akik leginkább hajtanak...és elégedetlenek!

"A korodból itélve fiatal vagy...ha 10 év múlva beszélnénk, lehet, hogy törölnéd a mostani gondolataidat..."

Ez kedves!:)))

Biztos is ,hogy töröltetném,még szép ,hogy 10 év múlva már más gondolataim lesznek:))))

Én sem vitatkozni akarok,csak arra próbálok kilukadni,hogy nem mondhatjuk másra,hogy elítélendő amiket gondol,vagy érez,mert számára épp akkor,most ebben a pillanatban a "valóság".

Nem mondhatjuk meg ki mit érezhet,mert azt csak Ő érezheti és értheti,senki más.

Miért kellene rosszat feltételeznünk egy karrierista nőről,csak azért,mert mi soha nem tudnánk harcolni a feljebbjutásunkért?

Neki az a fontos és az fogja boldoggá tenni.

Miért kellene ítélkeznünk,vagy elítélni bárki mást,csak mert más teszi őt boldoggá?

Nem lehet az embereket általánosan szemlélni,mert nincs az élethez szabály,hogy milyenek kell lennünk.

Számomra a szabály az,hogy legyünk,merjünk azok lenni,akik igazán vagyunk,önmagunkhoz legyünk elsősorban hűek,aztán jöhet a többi!:)

Persze ehhez meg kell járnunk azt a rémes csatát,amit másokkal és magunkkal kell megvívnunk.

Akinek ez sikerük,annak bizony bejön az élet!:DDDD

Én nem erről beszélek! Csupán annyit próbáltam mondani, hogy amig sokan a boldogságot kergetik, addig elflejtenek örülni neki. Ha valakinek a gyerek, család a boldogság, ám legyen...de azt is élvezze...merjen örülni neki, ne kipipálja a dolgokat, mert azt várják el tőle. Vannak karieristák, akik már versengenek tudatalatt a párjukkal...és ők hordják a nadrágot, mert többet értek el minden téren, mint a ffi, a családfő...Nem véletlenül alakult ki ez a rend. Egy ilyen ffias nó mellett viszont hosszú távon nem tudom mit érezhet egy ffi, hisz megfosztották egy rézben a ffias mivoltjátol, attól az érzéstől, hogy családfentartó. de vannak ilyen típusok és ők is lehetnek boldogok...de ők az örök elégedetlenek. Mindig kergetnek valamit, több pénzt, még több dolgot, karrier, siker szeretnének elérni és sosem elégedetlenek. Persze akinek sok gyereke van, az sem biztos, hogy boldog, az is jócskán lehet elégedetlen...

A korodból itélve fiatal vagy...ha 10 év múlva beszélnénk, lehet, hogy törölnéd a mostani gondolataidat...Nem is vitatkozni szeretnék, de még meggyőzni sem! :-)

Szerintem teljesen másról beszélünk(beszélek,nem nyilatkozhatok más nevében:D),vagyis ugyanarról,csak másként közelítjük meg a dolgot.

Nagyon sok ember betanúlt sémák szerint éli az életét,mert úgy érzik ez a kötelességük, és el is mondják mennyire boldogok és elégedettek,de szerintem nagyon sok embernél ez nem igaz.

Igen ,vannak olyan emberek,akik élnek halnak a családjukésr,a gyerekeikért és ez volt minden álmuk,hogy nevelhesék őket,szeretthessék őket!Az ilyen szülőkön nagyon látszik ez,szinte gyerekekké válnak a sajátjaikkal,együtt sírnak,nevetnek ,játszanak és énekelnek,csúszkálnak a sárban,vagy az őszi avarban és az életük evvel teljes.

De sokan valahogy "hamisak".

Sokan nem merik bevállalni,hogy nekem másra is szükségem lenne,nekem más is kell a boldogsághoz ,vagy az önmaga beteljesedéséhez,így inkább szidják a szomszéd asszonyt,panaszkodnak a kilóikra,vagy épp a férjükre,de nem mernek szembenézni az igazi érzéseikkel,amik valódiak lennének,nem "kötelességszerű" ,mindenki által elfogadott és jól megtanúlt érzések.

Ha elítélendő az,hogy én úgy érzem,hogy az életem értelme talán sokkal több,mint hogy azért születtem erre a világra,hogy tovább vigyem az emberi fajt,családot alapítsak,gyerekeket szüljek,neveljek,aztán meghalhatok,mert végeztem a küldetésemmel,akkor ítéljen el.

Szerintem az élet sokkal többről szól és ha azt kérdezik ,hogy bejött -e az élet,akkor ennek a többnek a a keresése,önmagam elleni harcaim ugranak be,nem a család és a gyerekek.

Mert ÉN,még mindig ÉN vagyok,az más kérdés,hogy valaki más anyunak szólít,más meg szívemnek!:)))

Nem dőlök hátra, mint ahogy nem is tettem. Csak élveznem kellett volna egy kicsit...de ezt sem tettem, mert rohantam és kergettem az újat, a mást. Van egy mondás...a boldogság egy pillangó, amely, ha kergetjük tovaszáll, de ha csendben leülünk, letelepszik ránk és csodálhatod...

O.k., nem cikizni akartalak...de valóban vannak félreérthető dolgok. Pl. a hegymászás és a kötél...ez nem bízás kérdése, ez hülyeség :-)))) De nem szólok bele! Jó beszélgetést és szép napot lányok!

:oDDDDDDDDDDD

Hát hogyne!

[link]

Ezt mindenkinek ajánlom...sokat lehet tanulni, fejlődni.

Remélem nem cenzúrázzák ki, mert nem reklám oldal! :-)

Szerintem akkor lehetsz boldog és tudsz örülni, amikor elégedett vagy, mert elértél valamit...kicsit leülsz és gyönyörködsz benne, élvezed! Hogy lehet úgy örülni, ha folyton rohansz valami után? Hm? Miről beszélek? Én már tudom, hogy miről beszélek! Ezt próbáltam elmesélni neked is...sajnálom, ha nem sikerült.

5rol6ra.hu ezt az oldalt nézd meg és merj örülni a mának!

Jó, igazad van az én döntésem, de ..... :o))))))

Olykor Te is bevállalod, nem? :oDDDD