Nehezen tudok felállni (beszélgetés)

Bizonyos testi dolgoknäl kenytelen vagy beletörödni sok mindenbe...

Ébredést követően nekem mindig pisilni kell..-))

Percek alatt mintha 2 évtizedet fiatalodnék.😉

Naponta dolgozom a kis gazdaságomban (össze-vissza mázsákat emelek meg egy nap), de ez a munka nem váltja ki a gyaloglást, a kerékpározást és a tornát.

Azon dolgozom, hogy idős koromban a lehető legkényelmesebben élhessek, de ez nem jelenti azt, hogy akkor már nem fogok tornázni.

Már sok mindent leírtak előttem, amit lehet csinálni...

Mozgás az élet!

Ezt nem szabad elfelejteni. Ha itt fáj-ott fáj, nehezen megy ez vagy az, akkor ha nem gyulladás van, vagy egyéb súlyos probléma, akkor mozogni kell!

Nem kell segédeszköz, és nem kell abba hagyni semmit.

Sokat kell sétálni, bármilyen izomerősítő tornát végezni, amitől az ízületek és inak is tornáznak, azaz olajozódnak.

Ha csak ücsörgünk vagy fekszünk, akkor elépülünk.

Ha bármilyen "forgó alkatrészünk" elkopik, akkor mielőbb műtét, mert ezt sajnos nem lehet megelőzni, hiszen ezek az életvitelünk miatt történnek, pl. sofőröknek a térdük tutira tönkre megy a láb folyamatos egyforma mozgatása miatt. Ezt műtéttel meg lehet oldani. Nem kellemes, de a mozgás korlátozása megszűnik tőle.

Tehát, mozgás! A neten lehet találni rengeteg olyan tornát, amelyeket nem olyan nehéz csinálni, de hasznos a testünknek. Már napi 10-15 perc is sokat segít! A rendszeresség a lényeg!

Sok sikert mindenkinek!

Sokszor találkozok ezzel a kijelentéssel, hogy "a korom miatt". "A genetikám miatt". Stb. Ezek csak kifogások, védekezések. A probléma az életmóddal van.

Miután lepusztítjuk a testünket, széttárt karokkal jelentjük ki hogy nincs mit tenni, ez genetika. vagy a változtatáshoz öreg vagyok. nekem már legyen minden mennél kényelmesebb, ha ez sem segít, öntöm magamba a tablettákat és sajnáltatom magam ezerrel.

Icuska ez nem mind rád vonatkozik, nem ismerlek, az "ebben a korban" kifejezésre kibukott belőlem. De biztos lesznek akik magukra ismernek, és vérmérséklet szerint felháborodnak, vagy magukba szállnak. Választás kérdése ki milyen utat választ, annak függvényében éli meg a tapasztalatokat a későbbiekben.

:D

Na igen, nem is tudom, hogy melyik a rosszabb.

Lehet, hogy nem leszek népszerű, már bocsánat de amikor a 70-80+ emberkék leirják, hogy itt fáj, ott fáj, ez nem megy, az nem megy. Igen, öregszünk a szervezetünk testünk kimerül "romlik", elfárad, már nem birunk és tudunk annyit. De higgyétek el a fiatalabbaknak is. 40-50-sek is küzdenek hasonló problémákkal, betegségekkel. Tehát nem törvényszerű, hogy aki fiatal(abb) az egészségesebb. Számtalan olyat ismerek, akik krónikus betegségekkel, kezelésekre járnak, komoly gyógyszereket szednek.

Még jó, hogy itt lehet hasznos tanácsokat kapni. Megfontolandó egy két javaslat.

Ezzel csak az a baj, hogy megpróbáltad kényelmesebbé tenned az életedet. Magasított ágy? Ha még reggel sem akarsz egy kis erőt kifejteni, akkor tényleg nem fogsz tudni változtatni az állapotodon.

Én azért nem csináltam motoros kertkaput, hogy a kapunyitáshoz le kelljen menni, nem pedig távirányító. Domboldalban lakunk, elég meredek, 40 m hosszú. Szóval, lehet mindent luxusra csinálni, de a vége a bot, meg a kerekesszék. ( Akkor esetleg már mozgó járda is kellene... )

Hát ez is nagyon komoly, sajnálom. Ilyen problémám nincsen.

Én úgy szoktam megoldásokat találni, hogy kulcsszavakkal keresgélek a problémára valamit. van hogy sok idő nagyon mire találok használható információt, de van hogy hamar akad.

A keresgélésről:

Amint sok éve megláttam hogyan tajcsiznak parkokban a japánok, annyira vonzódtam ahhoz a mozgásformához hogy kutatni kezdtem gyakorlásához a lehetőséget. Akkor már tisztában voltam az egészségre gyakorolt hatásával is. Nagyon akartam, de nem találtam. Egyszer csak ennek kutatása közben találtam ré a csikungra. Mondanom se kell, azonnal beleszerettem. Hasonló a tajcsihoz, de egyszerűbbek a mozdulatok.

Természetesen már a művelője vagyok. Valami rendkívüli! A jó Isten adta ezt a kezembe, mert megérdemlem.😉😀

biztos te is mindent megteszel magadért legjobb tudásod szerint"

A legjobb tudásom, hagyott leromlani

Láb érsdzűkület ellen erős gyaloglás kellett volna. A vékony erek átveszik az elzáródó vastagabb artéria/Zák szerepét

8 éve költöztem ide ahova. Akkormég lemásztam a szűk vízóra aknába. Ma bot kell és bottal kb. 100m járástávolság, de túlzok. Gyalogpadon 2-300m max.

Ne szégyenkezz soha! Egészen biztos te is mindent megteszel magadért legjobb tudásod szerint. Mindent egyikünk sem tudhat, de amit tudunk, azt megoszthatjuk másokkal. ha csak 1 fórumtársnak tanulságos az amit magunkért teszünk, már megéri itt múlatni az időt.😉

Már kicsi gyerek koromban leromlottam többféle tekintetben a hiányos táplálás miatt. 3 helyen deformálódott a gerincem, amiből a legalsót nem tudtam korrigálni mert mire szert tettem a tudásra, összecsontosodtak a rendellenesen álló csigolyák az ágyéki részen. Felnőtt koromban is megviselt az élet, nagyon nehéz volt, nem részletezem, de volt hasi, mellkasi műtét, lábujj amputáció, 2 féle rák. mell és melanóma.

Hogy "felálltam"-e, úgy mondanám hogy évek óta folyamatban van a felállás. Azt vallom, minden helyzeten, állapoton lehet javítani. Én most is ezen vagyok, ezért öregségemre nem egyre lejjebb kerülök hanem egyre jobban vagyok.

A célom: Minél tovább megőrizni az önállóságomat, mozgásképességemet. Ezért napi kell tenni.

Pont így gondoltam,ezt is írtam,csak nem részleteztem.

Azt hogy a kollagént,miből viszi be,mindenki eldöntheti.

Plussz nem árt egy kis kenőcs ha épp durvul,, fájdalomcsillapítónak.

Én kollagén komplexet fogyasztok.

Régebben írtam arról, hogy annyira kopottak voltak a térdeim, hogy nagy fájdalmaim voltak, a teraszra pedig 2 db alacsony lépcsőn alig tudtam feljutni. Ezért fiam lebontotta a terasz oldalát, a fal mellett 1 kicsi lépcsőn fel lehetett lépni.

Ma már nem csak a teraszra megyek fel nehézség nélkül, hanem edzés képpen futok le-fel!!! a lépcsőkön. A siófoki vasútállomás lépcsőin tesztelem a térdeimet és az erőnlétemet hetente. Jól megy. Akkor 67-68 éves voltam, most meg 70. Tehát nem olyan rossz az a kollagén.

Ha meglátok egy kommentedet, mindegy milyen témában, rögtön rámtör a lelkiismeret, vagymi, és csak szégyenkezem magam elött

És hamár itt vagyunk. Te "felálltál" valahonnan vagy nem is romlottál le fizikálisan?