Nehéz abbahagyni...

Mindenek előtt tudnunk kell, hogy a leszokott dohányosok többsége minden segítség nélkül, csupán akaraterejére támaszkodva, legtöbbször egyik napról a másikra tette le végleg a cigarettát. Másoknak ez nem sikerül: esetleg többször is megpróbálták, de néhány nap - esetleg már néhány óra - után úgy érezték, rá kell gyújtaniuk. Elmondanám, hogy én amikor leszokóban voltam, még egy hónap után is rá tudtam volna gyújtani, ami ugye azzal magyarázható, hogy nagyon heves elvonási tüneteket okoz a nikotin hiánya és a kialakult szokás még tovább nehezíti a leszokást.

Viszont ma már léteznek különféle praktikák a leszokás megkönnyítésére, a nikotin pótlására. Ilyenek pl.a rágógumi, tapasz, orrspray, speciális cukorka.

Természetesen bármelyiket használja is, nagy akaraterőre van szükség.

Saját magamról tudom, hogy bizony nehéz volt, de megérte megszabadulni a függőségtől.

A cigarettára fordított pénzt, okosabb, hasznosabb dolgokra is el lehet költeni.

A statisztika szerint a 14 évesnél idősebb lakosság körülbelül harmada dohányzik, melynek köszönhetően országos átlagban fejenként 2654, összesen több mint 20 milliárd szál cigarettát füstölünk el évente. Fejenkénti fogyasztásban országunk a lassan csökkenő tendencia ellenére még mindig eléggé elöl van. Ez bizony 60 000 forintos éves kiadás. Az erős dohányosok ennek három-négyszeresét is félretehetnék.

Tény, hogy az anyagiak nagyon sokakat hozzásegítenek a leszokáshoz. A szép számok mellett azért mindenki tudja, hogy az igazán fontos dolog, az egészség megőrzése. A probléma csak az, hogy ez a tudás nem ad elég erőt, csak akkor, amikor már súlyos betegség ütötte föl a fejét. Akkor viszont - csodák csodája - a többség képes abbahagyni a dohányzást.

Volt egy amerikai televíziós,lehet, hogy sokan hallottak róla, Peter Jenningsnek hívták. Sajnos meghalt tüdőrákban. De mikor halála előtt elbúcsúzott a televízió nézőitől képernyőn keresztül, érdekes módon megnégyszereződött a leszokást segítő intézeteknél a jelentkezők száma.

Nagyon jó lenne, ha az emberek kevésbé súlyos állapotban is hatással lehetnének dohányos társaikra.

Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy dohányzás nélkül is magabiztos, kiegyensúlyozott tagjai baráti társaságuknak és a közösségnek. A fiataloknak pedig az egyik legnagyobb segítség, ha megtanítjuk őket, miként osszák be és kezeljék zsebpénzüket, keresetüket.