Munkahelyi játszmák (beszélgetés)
De... hátulról is jó a "főnökasszony" :D
Láttam, hogy a vezető nehezen érezte magát, de aztán sikerült továbblépnie. Mindig megpróbálja megmagyarázni, hogy minden szép és jó, de ha ezt valaki így látja, szerintem bűzlik.
Alapjában véve nem úgy tűnik, de vannak olyan dolgok, amit lehetetlen elviselni. Most telefonáltam egy ismerősömnek, fél éve nem beszélgettünk, ép hogy kívántam neki valami szépet, megköszönte és lerakta a telefont. Én már nem bírom, elegem van.
Akkor elég lehangoló helyed van, ugye?
Én nagyon szívesen lennék közösségi ember, csak nem működik. A munkahelyemmel kapcsolatban annyi történt, hogy változtatást jelentettem be, én innen megyek. Van aki mindent megtehet, van aki semmit. Unom, és elegem van. Én csak túl akarom élni az életet, ha kérhetném minél gyorsabban.
Ez érdekes, ahogy negyvenhez közeledve végiggondolom a munkahelyi dolgaimat, egyik munkahelyemen sem éreztem jól magamat igazán. Tettem a dolgomat, de emberileg nem volt jó sehol. Nagyon örülök, hogy csendes magányomban dolgozhatok itthon, én be is golyóznék máshol:((
Igaz, sosem voltam közösségi ember.
Válaszoljon már valaki, mert szétrobbanok.
Utálok munkahelyen dolgozni. Mit tudok azokkal tenni, akik lassan középkorom ellenére irányítani akarnak?
Na ez így már jó, tisztáztuk a dolgokat. Nekem is feszegetik a határaimat a lehetőségek, még volna mit fejlődni, csak ezt így nehezen viselem el.
De ha a lehetőségeid nem megfelelőek, akkor ezt kell elfogadnod...
Nem egészen, amit szeretek csinálni ott nehéz nőként munkát szerezni.És ennyi!:)
Akkor te is a legkényelmesebb megoldást választottad:)
Valószínüleg igazad van!Csak leragadtam itt...:))
Persze van ilyen is. Nekem is volt olyan munkahelyem, ahonnan eljöttem 9 nap után, mert a tudásom túl sok volt hozzá. De ezen a helyen a kollégák és a főnök is egyet értett velem. hamar kiderült, hogy én jóval több vagyok az önéletrajzomnál, igy nincs lehetőségem fejlődésre csak visszafejlődésre. Annak sem lett volna értelme, ha én a fejlődésem érdekébe mindent megcsináltam volna, mert akkor a többiek mit csináltak volna. de ilyenkor az a normális, ha fogja magát az ember és lép, nem? És nem lustázom, hülyézem a kollégáimat. Valószinű, hogy Becsi által emlitett munka nem igényel nagy szaktudás és nagy pörgősséget sem. Lehet rossz helyen dolgozik, mert ez neki kevés. Akkor lépjen ki és keressen egy neki való munkát. Szerintem...
Ez nagyon humánus hozzáállás. Most egy órára el kell mennem. Nekem viszont jól jönne egy informatikusi állás valahol.
Ő másról van informálva. Teljes tévedésben él. Senki nem meri/akarja megmondani, hogy milyen ez a kolléganő, mindenki elviseli. És a cégvezető azt gondolja, hogy egyedül ez a nő dolgozik nálunk:)
Annyit léptem már saját érdekünkben, hogy a főnökömmel már beszélgettem, valamint a titkárnője a cégvezetőnek egy régi kolléganőm. Ezer éve ismerjük egymást, igy már kezdi felvilágositani a főnökét. Csak finoman kell csinálni, mert azt sem szeretnénk, ha ennek a kolléganőnek problémája lenne.
Bár a hozzászólásaiddal egyet értek, együtt érzek, de sajnos van általánosan színvonaltalan helyek, ahol én többnek éreztem magam és elmenekültem.
Klassz. Dehát akkor is tudna mit tenni, csak nem akar... Mondjuk itt a legnagyobb főnök nem akar tenni.
Nem fogékonyak? Akkor, hogy kerültek oda? Amig te nem dolgoztál ott, haldoklott a cég? Bezzeg te biztos nagyon fogékony vagy:)
Kinél fúrják a főnököt? Neked kicsodád a főnököd?
Ha tényleg igaz, amit irsz, akkor már rég megváltak volna tőlük.
Nálunk is hasonló van. A lány nem a főnökünk, de sokszor úgy próbál viselkedni. És múltkor azt mondta a főnökünk, hogy meg kell adni neki mindenből a maximumot, egyébként hisztériázik. És szerintem attól is tart, hogy esetleg alátesz az ő főnökénél.
Nekik is fontos az állásuk. Pl. én egy banki szoftver fejlesztő cégnél dolgozok, de speciális terület, igy a tudásunk is elég speciális, ami azt jelenti, hogy máshol nagyon kezdő lenne az ember ezzel a tudással.
Én sajnos nem tudok semmit kezdeni ezzel a helyzettel, annak ellenére, hogy a cégvezető az ismerősöm. Amikor ide hivott dolgozni elkövettem egy hibát. Mindig kérdezte, hogy milyenek a kollégák és meg csak jót mondtam róluk. Addig kételkedett benne, de én megszilárditottam a jó helyzetüket, én meg ezt kaptam cserébe...
Azért én is dolgoztam olyan munkahelyen, ahol a beosztottak szakmailag nullán voltak majdnem. Csak az a baj, hogy a főnöknek sem volt sok előnye, inkább hátránya...
Mondom,hogy kevés a fogékony alany!:)De akkor legalább ne várnák a sültgalambot.Ne fúrják a főnököt...Na ez a gerinctelenség!
Nem, dehogy. Én nekem viszont az olyan álláspont, hogy egy főnök nem tud mit kezdeni a beosztottjával, érthetetlen.
Meg kell tanitani a többi kollégát dolgozni! És akkor nem csak nektek húzni az igát.
Ezzel csak az a baj,hogy kevesebben vagyunk akik dolgozni akarnak.Nagyrészt visszaüt amikor a többség hibázik és ez mindegyikünkre kihat.Mit mondhatnék ha más helyett szívunk?
Bocs, ami nem az ő dolga.
További ajánlott fórumok: