Mostani helyzetben náthásan bemennél dolgozni? (tudásbázis)

Nem, de máskor sem nemcsak a mostani helyzetben

Ha náthás vagok, ne lássa senki az esendőségemet.

egyébként kötetlen a munkaidőm

Pontosan leírtam, hogy mihez gratulálok, szerintem érted is, de legyen. Leírom újra. Ehhez a mindent elsöprő, a tökéletességedet magad megítélő hozzászólásodra írtam, miszerint - idézlek: "Igen, hozzátok képest én, szuper tökéletes vagyok, és egy kicsit sem gonosz és rosszindulatú, mert én nem veszélyeztetek senkit, hanem vállalom a bezártságot, a kevés táppénzt, stb."

Na, erről beszéltem, és ehhez gratuláltam.

Én nem vagyok sem gonosz, sem rosszindulatú, sem felelőtlen, sem önző. Igaz, tökéletes sem. De nem is törekszem rá.:)

Egyébként meg igazán nem tudom, miért vagy rám kihegyezve, én soha nem bántottalak, csak már ez a túl sok tökéletesség - ez nekem kicsit sok.

Egyébként meg - ha hiszed, ha nem - sok hozzászólásoddal egyetértek, de ebben a kovidps témakörben, bárhol is szólalsz meg, lassan már azt érzem, hogy képzettebb vagy az orvosoknál, virológusoknál, virológusoknál.

Azt sem tudhatjuk, ha megfertőződünk, akkor vajon hol, kitől kaptuk el. 100%-os bizonyossággal senki sem állíthatja azt, hogy mondjuk egy kollégájától kapta el a vírust. Még akkor sem, ha a kolléga pozitív tesztet produkált, és netán egy-két kolléga szintén megfertőződött. Nincs rá bizonyíték, hogy a kolléga adta tovább. Esély van rá, de az közel sem bizonyíték. A másik kolléga elkaphatta buszon, bevásárlás alkalmával, akárhol.

Az lenne még szép, megvádolni kollégát minden megalapozottság nélkül.

Igen, pontosan. Ezért kellene komolyabban venni legalább most.

Remélem mindenkinek tiszta lesz a lelkiismerete, ha majd miatta lesz beteg valaki.

Az én fiam kollégája rendesen padlón volt, amikor megtudta, hogy nem csak a fiam kapta el tőle a kovidot, hanem mi is. Pedig ő, úgy fertőzött meg több embert, hogy nem volt tünete...

Igen, pont ezeket írtam.

És pont ezeket gondolom.

És azért többes számba, mert nem vagy egyedül, akinek ilyen a hozzáállása...

Mihez gratulálsz? Ahhoz, hogy én nem járok be betegen és nem fertőzök meg senkit?

Köszi;)

Miért írsz többesszámban? Az én hozzászólásomra reagálsz, akkor miért beszélsz többünkről? Nem értem.

Tudod, a coviddal kapcsolatos hozzászólásaidban te mindenkit felelőtlennek, önzőnek, lelkiismeretlennek, mások iránt közömbösnek, gonosznak és rosszindulatúnak ítész meg. Aki nem ért veled egyet, arra ráragasztod ezeket a jelzőket. Mindet, egytől egyik a legutóbbi hozzászólásodban írtad.

Látod, én nem írok mások, csakis a saját nevemben. Magam részéről visszautasítom azt, hogy képtelen lennék gondolkodni. Nem többes számban, mások nevében, csakis a magaméban.

Neked viszont már legendássá válik a tökéletességed. A fórum élő legendájává tetted magad. Te magad írtad, az utolsó előtti bekezdésedben. Gratulálok!

Azért a jelenlegi helyzetben az orrdugulás is elég beszédes.

A pozitív tesztem után 6 nappal pont ilyen tünetem lett, és ugye ha kovid, akkor nem tudhatod, hogy a melletted ülő kollégád túléli e.

Nekem 2 ismerősöm halt meg kovidban. Az egyik egy 52 éves nő, a másik egy 62 éves férfi.

Egy 52 éves nő még vígan dolgozik 13 évet a nyugdíjig, azaz ő sem ülhet otthon, bár nem munkahelyen kapta el, hanem kórházban. Ezért is tartom roppant felelőtlennek azokat az eüsöket, akik nem oltatják be magukat és ezzel veszélyeztetik a betegeket.

Klassz, hogy mindenki el tudja dönteni, hogy épp mi a baja, de ha az önzőségeteken túl tudnátok lépni, az lenne a legjobb.

Lehet, hogy kevés a táppénz, lehet, hogy nem tolerálja a főnök, na de mit fog majd szólni annak a kollégának a családja, aki egy kis orrdugulásos kolléga miatt lélegeztetőgépre kerül és még meg is hal. Gondolom nem szállsz majd be a temetési költségekbe sem, ha a táppénzt is kevesled.

Mi sem azért maradtunk itthon 25 napig, mert épp táppénzt csaltunk, hanem azért, hogy ne fertőzzünk meg senkit. Ezért is mentünk el tesztre, mert csak gondoltuk, hogy kovidosok vagyunk. Ha nem mentünk volna tesztre, akkor jó sok embert megfertőzhettünk volna, esetleg közrejátszhattunk volna a halálukban is.

Hát, az én lelkiismeretem háborog, ha arra gondolok, hogy miattam lesz valaki beteg.

A tietek meg sunyi módon elkacarászik veletek együtt?

Persze, mindenki csináljon, ahogy neki jó, és, ahogy ő gondolja, de legalább ebben a 2 évben lehetne felelősen gondolkodni, ha már egyébként nehezetekre esik.

Ja, és egyébként a munkáltató felelősége is vizsgálandó jelenleg.

Az én munkáltatóm az új kollégát is friss pcr teszttel engedi be az épületbe.

A férjem főnöke meg azt mondta, hogy nehogy elmond a lányoknak, hogy kovidos vagy! Elmondta. Az ilyen gerinctelen emberek le vannak kakilva. Nehogy már azért, mert neki rossz, hogy hiányzik x ember, ne tudják, hogy mivel állnak szembe. Röhejes.

Na, ez meg az én véleményem. Szeretném megtanulni, hogy ennyire érdektelen legyek másokkal szemben, hogy én is közömbösen tudjak tekinteni másokra, mert amit csináltok az az, közben meg vizet prédikáltok arról, hogy más milyen gonosz és rosszindulatú és tökéletes, stb.

Igen, hozzátok képest én, szuper tökéletes vagyok, és egy kicsit sem gonosz és rosszindulatú, mert én nem veszélyeztetek senkit, hanem vállalom a bezártságot, a kevés táppénzt, stb.

Nekem ez a véleményem azokról, akik képtelenek gondolkodni...

Ha már újjáéledt ez - a másikhoz nagyon hasonló téma, akkor leírom, amit gondolok, amit tapasztaltam.

Először is: tisztában vagyok azzal, hogy ez egy nagyon megosztó téma, de sosem tartom magamban a véleményemet, még akkor sem, ha ezzel ellenállásba ütközöm, netán ellenszenvet váltok ki. Az én véleményem is csupán egy a sok közül. Sem több, sem kevesebb. Lehet vele egyetérteni vagy épp ellenkezőleg.

Tudom, tudom. Covid. Sajnos már mindannyiunk életének a része. Nem kértük, kaptuk. Már annyi mindent tudunk róla, de én úgy érzem, minél több az ismeretünk, annál nagyobb a bizonytalanság. Egyáltalán mikor szabadulunk már meg tőle? Senki nem tudja. Marad a kétely. De nem élhetünk még ki tudja meddig burokba zárva, bizonytalanságban, stresszben. Már úgy vagyok vele, hogy próbálom a mindennapjaimat úgy élni, hogy amennyire csak lehet, kizárjam a gondolataimból ezt a vírust.

De lényeg a lényeg: azon kívül, hogy minden szabályt betartok, többet nem tudok tenni sem a magam, sem a környezetem egészségéért. Nem vagyok felelőtlen, de ma reggel pl bedugult orral indultam dolgozni. Szóba sem jött, hogy otthon maradjak. Azért gondoljuk már bele mi lenne, ha az emberek zöme így gondolkodna: Ó! Kapar egy picit a torkom, eldugult az orrom. Felhívom a háziorvost, írjon már ki táppénzre. Orvosa válogatja, ki hogy viszonyul a betegállományba vételről. Vannak bőven táppénzcsalók, mindig is voltak. Nekik aztán kapóra jön a helyzet. Tudok ilyenről, aki kihasználta/kihasználja.

Munkahelyfüggő is, melyik főnök hogyan tolerálja vagy éppen torolja meg a betegállományosdit.

Nem egyszerű. De ezt már írtam, nem is akarom ismételni magamat.

Teljesen más dolog komolyabb tünetekkel, betegen, és megint más épp csak kis kellemetlenséggel, mint az orrdugulás munkába állni.

Aki krahácsol, tüsszög, folyton orrot fúj, az maradjon otthon, aki megoldja egy kis orrcsepp, szopogató tabletta használatával, az meg dolgozzon. Így látom.

"Mégsem vagyunk most sem kevesebbet náthásak, mint a kovid előtt érdekes"

Mi az érdekes ebben?

Ha állandóan bejártok betegen, akkor, hogy lennétek kevesebbet betegek?

Gondolom ez a jó szokásotok nem most kezdődött a kovid idején, hanem ezelőtt is így csináltátok.

Majd amikor ebből a kis náthából, ami lehet, hogy épp kovid, kap egy olyan, aki nem éli túl, akkor talán megváltoztatjátok a szokásaitokat, bár nem hiszem. Az emberek önzősége határtalan.

Nekem eddig 2 ismerősöm halt meg kovidba. Igen, amúgy is meghaltak volna valamikor...

Jóval korábban írtam ezt, abba a hasonló fórumba. Most is vállalom. Akkori tudásom szerint, és a mostani szerint így gondolom. Szó szerinti idézet.

123. Sablonos

okt. 29. 09:36

Összefoglalás az eddig olvasottak alapján: mindegyik tábor hozzászólásában van olyan dolog, amivel egyetértek. Ez nem azt jelenti, hogy szélkakas vagyok. Egy biztos: minden munkahely más és más. Van, ahol tolerálják azt, ha a munkavállaló táppénzre megy, van ahol nem. Minden embernek más és más a betegségérzete. Az immunrendszertől függ, hogy kit mennyire visel meg egy nátha. Van, akit ledönt a lábáról, van akit nem. Engem egy nátha nem dönt le a lábamról. Többnyire orrdugulással jár nálam, ezért nem is megyek vele orvoshoz. A kellemetlen érzésen kívül nincs más tünetem. Egy-egy hapci, köhögés még belefér szerintem. Igen. Tudom. Cseppfertőzés. Tuti, hogy nem fogok senkinek az arcába köhögni, tüsszenteni. Eddig sem tettem, most meg ott a maszk. Egyébként meg ha a maszkba tüsszentenék, köhögnék, akkor simán lecserélném a tartalék maszkra.

Az egyik tábor azt mondja: menj orvoshoz, ne menj munkába, ne fertőzd a többieket. Ha megfertőzöd a többieket, kiesnek a munkából.

A másik tábor azt mondja: ha mindenki orvoshoz menne egy nátha miatt, akkor mindenki kiesne a munkából.

A végeredmény ugyanaz. Senki nem dolgozna.

Egál.

Summa: felvállalom, hogy én dolgoznék náthásan. Ha egy kicsit is úgy érezném, hogy másokat veszélyeztetek, akkor maradnék otthon a fenekemen. Akár a szabadságom árán is.

Részemről egyelőre ennyi.

Ha valami új, számomra érdekes hozzászólást látok, akkor újra írok.

Nem.

Az a véleményem, hogy aki beteg, az maradjon otthon és gyógyuljon.

Fertőző betegségek esetén pedig gondoljon a kollégáira, akiket megfertőzhet!

Jól csinálod!

Hallgass Libikókára.

Csak egyfélét tökéletesen bevállt az egész családnak.

Rhinathiol Cold.

Azt őneki kell tudnia, mennyire beteg! És őneki kell felmérnie, hogy a kollégák mennyire toleránsak! Én csak gondolom, ha már kiírt róla egy fórumot, mert kétségei vannak, akkor mégsem olyan jelentéktelen esetről van szó.

Én csak gondolom, ő viszont tudja!