Mit tegyek? 1 éve dolgozom a munkahelyemen, de nem nagyon beszélnek velem, napi 1-2 mondat kivételével. (beszélgetés)

Nem tudom, mi van a teszkóban.

Egy szint felett azonban nincs idő és lehetőség fecsegni, nagyobb a terhelés, a felelősség, a munka több koncentrációt igényel, stb. Kb. középvezetői szint és afelett.

Én nem ráérek fecsegni, hanem képes vagyok a munka mellett is mást csinálni, illetve néhány perce biztos van mindenkinek, amit esetleg ezzel tölt.

Persze, tudom, hogy pl. tescóban megmoccanni sem lehet a főnök engedélye nélkül, de azért a legtöbb munkahelyen szerintem van lehetőség arra, hogy egymáshoz szóljanak a kollégák. Na meg ott van a kajaszünet, stb.

Vagy csak nem olyan munkát végez, mint te. Számtalan olyan pozíció van, ahol nem érnek rá fecsegni. Igaz, ott nem 8 és fél órát dolgoznak csak.

Az ilyen pozíciók, bizonyos szint felett vannak, annak megfelelő bérezéssel.

A jelenlegi munkahelyemen én is így kezdtem. Senki nem szólt hozzám, aminek az volt az oka, hogy én a cégvezető ismerőse vagyok és azt gondolták, hogy mindent visszamondok majd neki.

Közel 1 év kellett mire rájöttek, hogy nem vagyok ilyen, de már előtte jött 2 új kolléga, akikkel már tudtunk fecserészni:D

Hát nem tudom...

Szerintem a munkahelyünkön jól kell érezni magunkat, hiszen több időt töltünk a kollégákkal, mint a családunkkal.

Nem arról van szó, hogy nem dolgozik az ember, hanem csak fecseg, de igen is kell a kommunikáció.

Aki azt mondja, hogy ő végig dolgozza a napi 8,5 órát és nincs is ideje beszélgetni, az hazudik.

Én pl. meló közben is képes vagyok beszélgetni, azaz a munkám megy közben is.

Nem csodálkozom.

Pont.

Sokszor nem kell hozzá nagy dolog. Pl. az én esetemben anno az volt, hogy a fejükbe vették, hogy a gyes-en levő kolleganőt majd miattam nem fogják visszavenni, és ezért következetesen utáltak.

Aztán kiléptem, úgy voltam, nyalják ki a s...eggét.

Tényleg van, amikor ha bármit csinálunk is, szemetek, van egy hangadó, a többi agymosott pedig megy utána. A főnök puhap...öcs, nem avatkozik bele. Szerencsére nem ezen múlt, hogy jut-e vajas kenyérre való, így családilag úgy döntöttünk, hogy nem kell nekem minden reggel sírva ébrednem.

Szinte szóról szóra én is írhattam volna ezt.

Csodálom, hogy a fórumindító egy évig bírta, nekem fél év volt a lélektani határ, ha fejre álltam, akkor sem fogadtak el, kiléptem (számviteli osztály, multi cég.)

Dolgozni szeretnél vagy beszélgetni?

Ennyi elég is, a munkahely nem társalgó.

Nincs ötleted,miért van ez esetlegesen?

Én sok helyen megfordultam, mármint munkahelyre gondolok.Nekem nem igazán volt ilyesforma negativ tapasztalatom,mármint kollektiv szinten értem.Egy-két seggfej mindenhol akad,seggnyalóktól az idiótákon át a beképzelt emberig.Sokfélék az emberek,nem lehet általánositani.Viszont meg lehet találni a közös nevezőt mindenkivel egységesen.Én is jártam már úgy, valakinek eszébe jutott esetleg homoszexuális vagyok.Ennek az volt az oka,hogy mivel nős voltam és eszméletlenül monogám természetű vagyok,igy nem reagáltam a koleganőim "incselkedésére".Nem tudtak megkörnyékezni...3 hónapomba telt,amig rájöttem honnan fúj a szél...Meg is szivattam rendesen,igy abba maradt ez a durva kiközösitősdi is....

Szia,

Mashol/maskor is voltak mar hasonlo beilleszkedesi gondjaid? Vagy ez az elso alkalom?