Milyen lelki oka lehet annak, ha egy nő utálja a gyerekeket? (beszélgetés)

Szerintem nem kell szeretni minden gyermeket. Nem jelent semmit az, ha valaki kijelenti nagy általánosságban, mert hogyan is teszi ezt?

Tisztelni kell őket.Már azt a pici emberkét is tisztelni kell és úgy viselkedni velük, ahogyan szeretnénk, hogy ők viselkedjenek velünk.

Te, szerintem tiszteled őket.

Én sem megyek oda gagyogni, ha egy kolléganő behozza a gyermekét. Ha érdeklődik a gyermek elég egy szemkontaktus és akkor mehetünk a szőnyegre játszani, az asztalhoz rajzolni.

Szerintem sem feltétlenül lelki eredetű.

Én teljesen rendben vagyok lelkileg is.

De alapjáraton én se szeretem a gyerekeket. Én aztán nem megyek oda és állom körül a többi 10 nővel a csecsemőt, hogy együtt, tizenegyen gügyögjünk neki baromságokat.

Én max. távolról ránézek és vagy annyit mondok, hogy aranyos, vagy egyszerűen véleményre sem méltatom, mert vagy nem aranyos szerintem vagy csak úgy.

Tehát, engem egy kicsit "idegesítenek" a gyerekek, pedig amúgy egy halálosan nyugodt ember vagyok. De félre tudom tenni a nemszeretemséget, a sajátomnál, a rokon gyerekeknél, az ismerősök gyerekénél, bár csak annyira, hogy amíg csecsemők ellátom őket, ha kell (a saját az természetes), rövid ideig hajlandó vagyok kettesben lenni velük, de ennél több nem fér bele.

Ja, a szüleivel együtt egészséges korlátok között képes vagyok aggódni is a gyerekekért, de képtelen vagyok órákon át pelenkázásról, büfizésről és kakiról beszélgetni.

Amikor kicsit nagyobbak, akkor játszok is velük, de csak értelmes játékokat (memória játék, kirakós, építés, kártyázás), autót tologatni vagy babákkal szerepjátékozni nem vagyok hajlandó.

Miközben velük vagyok, nincs selypítés, gügyögés, hiszti, ordítás, ugrálás, verekedés, stb. Csak a normális viselkedést vagyok képes tolerálni.

A gyerekek érzik, így velem így viselkednek annak ellenére, hogy soha nem emelem fel a hangomat, nem csapkodom meg őket:D

Sokszor sopánkodok, hogy nem fogom szeretni az unokámat sem, de mindenki azt mondja, hogy dehogy nem! Majd mindig arra gondolsz, hogy 10 perc múlva hazaviszik!:DDDD

Persze, sarkítok valamennyit, de nem sokat;)

Jó esetben mindenki ilyen pici korában.:)

Ha az anyuka nem csinál belőle díszpárnát a kanapéra, a tévével szemben.

Érdekes kérdés.

AZ én felnőtt gyermekem sem szereti a pici babákat.

Szerető családba nőtt. Én imádom a piciket, tőlem nem, és a nagy családban sem látta, hogy nem szeretjük a gyerekeket.

Neki undorító, hogy csorog a nyála, tisztába kell tenni, etetni kell, magatehetetlen.

Mégis amikor a család apróságai elkezdtek nő, mindegyik kisgyerek rajongásig odavan érte, nem tudja kikerülni és úgy látom, hogy nem is akarja.

Most még nagy a szája, hogy neki nem is kell. (27 éves)

4 gyermek után is iszonyú nehéz és nem is a 130ezer forint miatt, mint az idő és a sok elintézés miatt.

Gyermektelennek pedig hivatalosan semmiképpen sem csinálják magánban sem gyermektelennek, hacsak nem olyan 1 indok van, ami a halál közeli állapot, vagy az élettel való összeegyeztetethetlenség.

Az, hogy egy nő adott esetben nem szereti a gyermekeket, annak számtalan inkább lelki vagy familiáris eredetű oka lehet.

Nem válaszoltál arra, hogy ez az utálat hogyan, miben nyilvánul meg?

Megköpködi az utcán szembejövő gyermekeket?

Vagy hangos megjegyzéseket tesz rájuk?

Bocs, akkor félreértettem.

Lehet az utálja a gyerekeket, akinek rossz gyermekkora volt. Nincs róla szép emléke. Nem kapott törődést, figyelmet, szeretetet.

Mindenki másképp éli ezt meg. Van a környezetemben olyan, akit az anyukája nem szeretett, a nagyszülők menekítették ki ebből a közegből és egy csodálatos, gondoskodó édesanya lett.

Én nem tudom elképzelni, hogy létezik ember, aki a kölyökkutyákat utálná.

Mégis vannak olyanok.

Nem újszülöttet, csecsemőt írt, hanem gyereket, igez elübbiek sem kismacskák, de egy-két éves kor után mondjuk, hogy gyerek, előtte még babák, akkora meg a terhességidepresszió csak elmúlik.

De gondolom költői volt a kérdés, mert nem válaszol, mi az ami számára at utálatot testesíti meg.

"Milyen lelki oka lehet annak, ha egy nő utálja a gyerekeket?"

Nem tudom elképzelni, hogy létezik ember, aki a gyermekeket utálná.

Esetedben miben, miként nyilvánul ez meg?