Miért van az, hogy ha valaki indít egy fórumot, akkor egyes személyek a fórumindítóra támadnak egyből? (beszélgetés)

Az én véleményem az, hogy sok a semmiért, egy humoros, vagy teljesen ellenkező véleményen levő beszóláson, megsértődő ember

Már úgy kezdi a nyitó topikot, hogy "beszólást nem kérek"

Helyén kell kezelni az ilyet és nem sértődni.

Jaj ne csináld !!!

Az ellenvélemény még nem ócsárlás, ezt neked kell/kellene legjobban tudni!

Egyébként szerintem mindenkinek, mindent meg lehet mondani, csak nem mindegy, hogy HOGYAN!

Persze a megfelelő keretek között tálalt vélemény is találhat nem megfelelő fogadtatásra, de hát nem vagyunk egyformák.

Na,ja:-)

Viszont az is igaz,lehet,illik. az írótársakat nem ócsárolni!

De az is igaz, hogy csak akkor tudom eldönteni valamiről, hogy mit gondolok róla, ha elolvasom.

Ezért baromság, amit sokan írnak egy negatív kritikára, hogy:

"- Ha nem tetszik, nem kell elolvasni! vagy

- Ha nem tetszik, nem kell erre a fórumra jönni!"

...és egyéb magasröptű megjegyzések.

Nyilván nem olvasok bele a horgász, vagy atomfizikus fórumokba, mert engem az nem érdekel.

Talán az is igaz,hogy ne mi döntsük el,ki milyen fórumot indítson.Legyen joga bárkinek bárminemű fórumot indítani,ha az nem ütközik a szabályzatba.

Senkinek nem kötelező mindent elovasni.hisz van bőven fórum.

És egy picit könnyebb olvasmány, mint Berne...:-)

Ez utóbbit többször kell, ha azt akarod, hogy meg is maradjon...mondjuk érdemes.

Igaz.

Mondjuk a Mennyei prófécia elolvasása is bárkinek a hasznára válhat. Az inkább tanít, nagyon szeretem.

Na ezt a könyvet tenném kötelezővé...

Mondjuk a gyerekeim már ilyen szellemiséget kapnak tőlünk. Na és ők már más "alapanyag", eleve magasabb szintről indulnak, és talán mi sem örökítjük minden problémánkat öntudatlanul tovább rájuk...

Abszolút így van, én is ugyanezt élem. :-)

Egy ideje elkerülnek az idióták, pedig semmi nem változott, "csak" az én hozzáállásom...:-)

Igazad van sok mindenben. Egyébként én már odáig jutottam, hogy rajtam múlik minden. Azon, hogy én hogyan, milyen mértékben tudom a másikat elfogadni, szeretni, szükség esetén megbocsátani.

De tovább megyek. Saját magamat hogyan tudom elfogadni, szeretni, szükség esetén megbocsátani, mert azt sugárzom ki mások felé, ami bennem van.

És mások akaratlanul is úgy viszonyulnak hozzám, amit sugárzok magamból.

Volt egy időszakom, amikor ki nem állhattam magam. Eredmény mások is utáltak, továbbmenve utáltam az egész világot.

Valaki megtanított más szemmel nézni magam, és láss csodát más szemmel kezdtek el nézni mások is.

A bibliában is az van szeresd felebarátod, mint tenn magad. Nos hát ha nem vagyok magammal megelégedve, akkor a felebarátommal??????????

Én is olvastam.

Tényleg kötelezővé kellene tenni az elolvasását.

Csak ezzel az a hiba hogy aki elolvassa és meg is érti, azzal rendszerint amúgy sincs probléma.

Akivel lenne, az nem olvassa, nem érti, vagy nem ismeri fel magát.

Az üldözöttekre is van Berne könyvében jó példa, ők a "Rúgj belém" játszmát működtetik a világukban. Másolom is:

"3. Rúgj belém!

Tézis: E játszma játékosainak társasági modora felér azzal, mintha egy "Kérlek, hogy ne rúgj belém" szövegű feliratot hordoznának. Szinte ellenállhatatlan kísértésbe viszik embertársaikat, és amikor előááll a természetes következmény, Fehér szánalomra méltóan siránkozik: "De hiszen a felirat azt mondja, hogy ne rúgj belém." Majd hitetlenkedve hozzáfűzi: "Miért mindig velem történik ilyesmi?" Klinikailag a "Miért mindig velem történik ilyesmi?" lehet befelé vetített (introjektált), és elleplezheti az a "Pszichiátriából" vett klisé, hogy "Valahányszor nyomás alá kerülök, mindig kiborulok." A "Miért mindig velem történik ilyesmi?" egyik játszmaeleme visszájára fordult büszkeség: "Az én balszerencsém jobb, mint a tiéd." Ezt a tényezőt gyakran megtalálni paranoidoknál.

Ha a Fehér környezetében levő emberek tartózkodnak attól, hogy "Én csak segíteni próbálok rajtad" típusú jólelkűségből, társadalmi konvencióból vagy szervezeti szabályokból kifolyólag reagáljanak rá, Fehér magatartása egyre provokatívabb lesz, túllépi az elviselhetőség határát, és kikényszeríti, hogy parancsolólag lépjenek fel vele szemben. A "Rúgj belém!" játékosokból kerülnek ki a kivetettek, a faképnél hagyottak, az elbocsátottak. "

/*Eric Berne: Emberi játszmák 83. oldal - Háttér Kiadó 2009/

Igen, ezt játszmázásnak hívják. Eric Berne írt róla az "Emberi játszmák" c. könyvében. Ennek a fajtának - a kifogásgyárnak - a neve "És miért nem... - Hát igen, de".

Érdekes, hogy sokan jönnek egyébként játszmázni, az egyik legsűrűbben a "Hát nem borzasztó" figyelhető meg itt.