Mi lesz ezután? Családi vita (beszélgetés)

Mondjuk üzente is, hogy nem akar többet látni.

Ja, legutóbb választásokkor kapott sírógörcsöt, hogy ha nem az ő pártja nyer, akkor ő nem tudja mi lesz vele.

Egy vidéki kisnyugdíjas. Baccus, mi lenne!!

Pedig eldöntöttem.

Vége.

Ja. Az egy végleges lezárás

.

Miért ne lehetne? Sosem hallottál még ilyenről, hogy valaki nem áll szóba a szüleivel? Hány éves vagy? :-O

Én biztos nem erőltetném hogy gyakran látogassam, főleg ha sűrűn előfordulnak ilyen kirohanásai. Ha most volt először, akkor is kicsit várnék mielőtt újra keresem...

Független vagyok, van lakásom, van vagyonom, nem tartozom senkihez és senkinek sem.

Eddig fontolgattam csak, hogy elköltözöm a városból, közel lakok hozzájuk, most már biztosan.

Olyat lehet csinálni, hogy soha többet nem áll valaki szóba egyik szülőjével?

Btw. Senkit nem fenyegetünk fogkiveréssel, agyonveréssel.

Ja, többségiek vagyunk, ez még fontos info.

Mi lesz ezután?

Annyi mindentől függ, történt-e már ilyen, hány éves vagy, vele élsz egy háztartásban, vagy sem?

Annyi esélye van bárkinek erről mondani, mint a lottón eltalálni a nyerőszámokat.

Így csak annyit tudok mondani, nem volt apádtól normális egy cikket így lereagálni.

Nem tudom, nem olvastam.

Sajnálatos a dolog. Én úgy írtam véleményt, hogy nem tudhattam az előzményeket.

Kb két mondatot mondtam anyunak egy esetről, nem is apamnak, ami a napokban több újság címlapján szerepel, egy ittasan történt nobantalmazas,érre már robbant is

Én egy csúnya szót nem mondtam.

Szánalmas, de tudtad ő olyan, amilyen. Lehettél volna okosabb, hogy hagyod a fenébe.

Nekem van barátom is, rokonom is aki a másik oldalon áll, tudom, vagy sejtem miért, elfogadom. Ali van olyan intelligens lehet vele ilyenről beszélgetni, átbeszéljük. A rokonokkal meg nem fogok politikán összeveszni. Ki tudja, aki mellett kiállnék, jobb-e valójában a másiknál?

Sajnos ma ez megy, oszd meg és uralkodj !

Sok család, barát és közösség lett ennek az áldozata.

Fáj ez mindkét félnek. Az idő, vagy valami más majd begyógyítja a sebeket.

Egyenlőre nyugodj meg, békülni még korai.

Nem is volt nagy vita, egy-ket mondat után mar csattant is a durva kirohanada.

Akkoris szánalmas, hogy vadidegen emberek kedvéért, akik őt, mint falusi kis nyugdíjast, ember számba sem vennek, nekimegy a saját lányának.

Egyszerűen nem lehetett volna, hogy ne állj le vele vitatkozni?

Politikán összeveszni családon belül? El nem tudom képzelni.

Ha ismered milyen a habitusa, a politikai nézete, rá lehetett volna hagyni.

Megért neked a saját igazadért kiállni? ....mert gondolom, te is fújtad a magadét, egyébként nem gőzölt volna ennyire be.

Au. Szerintem ezt max. csak magadban kell kezelni. Meg kell próbálni felülemelkedni a sértettségen és fájdalmon, hogy érdemtelenül így bánt veled az apád. Tudatosítani magadban, hogy te erről nem tehetsz.

Én biztos hogy nem akarnék többé mégcsak a közelébe se menni egy ilyen embernek...

Lehet, hogy sok év múlva enyhül már a bánat, az apád meg belátja a hibáját, de tényleg neki kell belátással lenni. És neki kell közeledni feléd, - ha egyáltalán akar.

Nagyon elvakultnak kell lenni.

Én nem tudom, akarok- e ezután valamit apámtol.

Sajnálom, hogy a politikai nézeteitek miatt ilyen feszültség van a családban!

Talán egy higgadt beszélgetést megérne a dolog, hogy a jóviszony helyreálljon. Hiszen valójában (gondolom...) megvan a szeretet, csak apukádat elragadta az indulat.

Beszéljétek meg és egyezzetek meg abban, hogy a politika nem lesz téma többé a családban!