Mennyi vizet iszol egy nap? (beszélgetés)

"ényleg hasznos az erőltetett folyadékfogyasztás?

Elterjedt nézet szerint az embernek sokat kell innia, mert az jót tesz az egészségnek, szépségnek, szellemi frissességnek. Számos orvos azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az évtizedek óta sulykolt tanácsnak semmilyen tudományos alapja nincs.

Manapság már a mobiltelefonra is letölthető olyan applikáció, amely rendszeres időközönként csipogással figyelmezteti a tulajdonosát: innia kell, mert testének folyadékszintje csökkenőben van. Az ásványvíz- és üdítőlobby által mesterien hangszerelt hadjárat tetemes profitot eredményez: a palackozott italok forgalma világszerte rendületlenül emelkedik - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A német újság azonban felhívja a figyelmet, hogy az ivás propagálása tudományos szempontból igencsak ingatag lábakon áll. Tény, hogy folyadék nélkül az ember néhány napnál tovább nem bírja tovább: szomjan hal. Ám az, hogy valakinek mennyi vízre van szüksége, számos tényezőtől függ. Például genetikai adottságaitól, a környezet hőmérsékletétől, a fizikai igénybevételtől.

Bizonyos esetekben - például vesekő "kihajtása" céljából - indokolt lehet a fokozott folyadékbevitel. Az viszont egyáltalán nem bizonyított, hogy egészséges embereknek is jót tesz a megnövelt vízfogyasztás. Általában napi másfél liter megivását ajánlják - ám Margaret McCartney glasgow-i orvos ezt értelmetlennek találja. Mint a British Medical Journalben írta, az efféle ajánlásoknak semmiféle tudományos alapjuk nincsen.

Hasonlóan vélekednek amerikai nefrológusok (vesegyógyászok) is. Dan Negoianu és Stanley Goldfarb, a philadelphiai egyetem orvosai a Journal of the American Society of Nephrology hasábjain rámutattak: nem lehet megállapítani, kik dobták be a köztudatba a napi folyadékbevitelről szóló ajánlásokat, és azok milyen kutatási eredményeken alapulnak. A szakirodalomban ugyanis nem találhatók a fenti ajánlásokat alátámasztó adatok.

Tudományos bizonyíték arra vonatkozóan sem áll rendelkezésre, hogy a megnövelt vízfogyasztás megelőzné a betegségeket, és feszesebbé tenné a bőrt.

Az ember valódi vagy vélt folyadékszükségletéről folyó vitában elsikkad az, hogy szervezetünk számos olyan mechanizmussal rendelkezik, amelyek rendkívül hatékonyan ellensúlyozzák a folyadékveszteséget. Ezek egyike a szomjúság. Hogy ez az évezredek során jól bevált vészjelzés ne működne helyesen, amint azt az itallobbi sulykolja, az evolúció szempontjából nem igazán hangzik hihetően.

A túlzott folyadékbevitel ráadásul káros is lehet. Rendkívüli fizikai igénybevételt jelentő sportágakban a vérben lévő nátrium kritikus mértékű felhígulását eredményezheti. Szélsőséges esetben pedig ez a belső szervek vizesedését, sőt akár halálos kimenetelű agyduzzanatot is okozhat.

Egyes sportorvosok máris visszatáncoltak, módosítva a korábban ajánlott vízfogyasztási mennyiséget. Ők ma már azt hirdetik, hogy a folyadékszükséglet egyénenként változó.

A Clinical Journal of Sports Medicine-ben a maratoni futók sportorvosainak szövetsége (International Marathon Medical Directors Association) azt ajánlja a rendszeresen sportolóknak, hogy szomjúságérzetük függvényében igyanak"

Nem iszok vízet........

Néha még folyadékot sem iszok el vagyok ivás nélkül egész nap..........