Meddig kell egy anyának eltartania a gyerekét? (beszélgetés)

Köszönöm

Hát az elmúlt napokban, itthon van, mert most nincs pénze.

Munkát állítólag keres, de egész nap csak az ágyban hentereg a laptop előtt, igy nem tudom, hogy végülis tényleg keres-e.

Tegnap átutalták a fizetését, kíváncsi leszek mikor megy a bankba felvenni, mert akkor 2 napig biztos nem látjuk.

ki kellett volna venni a sulibol...

amugy nincs tagabb csalad aki neked segitsen? ok hogy apuka nincs, de csalad se??

a stabil csaladi es barati hatter tud egyedul megovni a kamaszkori totalis tonkremenestol. sajnos nagy csodak nincsenek. :(

Tudom Pimpike.... a többiek miatt másoltam be. ...hogy mi a véleménye annak aki már átélte/megélte a barátainak az elvesztését :((

Mi van vele az elmúlt napokban?

hogy mit tegyen ez az anyuka?

Ahogy látom, ő már mindent megtett, ami emberileg lehető. Ahogy látom, ő most már egy kis nyugalomra vágyik.

Most csúnya dolgot fogok mondani.

Tudod, a kísértés mindenkinél nagyjából mindig adott. A lehetőség is, hogy elvesztegeti az életét, enged a kísértésnek, vagy a normális életet választja. Mindenki maga dönti el, mit kezd az életével. Aki gyenge, hát úgy járt...akinek fontosabbak az értékek, az ellent áll.

Nézd, aki nem bolond sem tudja.

Csak az emberek hajlamosak azt hinni, hogy kezükben van a bölcsek köve. Az anyák főleg hajlamosak arra, hogy azt higgyék, ha ők mindent jól csinálnak, baj nem lehet...pedig dehogynem...

Barátnőm 17 éves, addig eminens tanuló lányának ment el az esze. Egyik percről a másikra...Pedig ott drog sem volt...csak ugye lázadt...a maga módján....meg volt egy szívszerelem, aki bíztatta... Otthagyta az iskolát, napokig nem ment haza, a barátnőm belerokkant.

Jó, hát ezzel csak el játszottunk; ha rajtam múlna.

Mindenesetre nem jó irányba haladunk, csak ezért szigorítanék, ha én lennék. :))))

És megértem végre, de nem értek egyet. :))))

Most ez az anyuka mit tegyen? Még elképzelni is szörnyű.

nagyon nehéz helyzet ez, szerintem két dolgot tehetsz. vagy lemondasz róla, elküldöd, magára hagyod, oldja meg az életét, és ne keserítse a tiéteket, vagy maximálisan mellé állsz

lehetne ítélkezni, ha elküldöd, de egy drogos nagyon ki tud fordulni magából, durva idegenné válhat. ha mellé állsz, akkor éreznie kell, hogy a drog ellenére is ott vagy vele, ott vagy neki, segíted, bizalmat építesz ki, beszélgettek, és reménykedsz, hogy idővel rá tudod bírni arra, hogy megpróbáljon leszokni, amiben támogatnád

Majd megtudják...

Aki nem bolond, tudnia kellene, hogy amíg egyikünk egy adott élethelyzetre jól reagál, és talán meg is erősíti, egy másik meg nem bírja ki, drogokhoz nyúl.. Neveléstől függetlenül, vagy legalábbis nem közvetlenül függve tőle...

Itt a hoxán is láthatod a "bezzeg" gondolkozást már akkor is, ha valaki leírja, hogy a gyereke mondjuk harap, vagy üt, vagy sokat hisztizik...

Ok, én elismerem, hogy tele vagy jószándékkal...

de értsd meg végre, hogy hiába köteleznek akárkit elvonóra, ha ő nem akarja.

Bent lehet tartani valakit egy hónapig, egy évig, tíz évig, aztán ha kijön ott folytatja, ahol abbahagyta. A leszokáshoz az egyén saját akarata kell, azt pedig nem lehet erőszakkal, vagy karhatalommal kieszközölni.

A nagykorúság 22 évre emelése pedig nem életszerű. Miért büntetnéd a társadalom normálisan élő tagjait néhány önkontrollhiányos egyed miatt?

hm hm. először is : kötelezném elvonóra, aki saját hibájából / alkoholizmus, drog, szerencsejáték / elveszíti a munkahelyét és így veszélyezteti gyermeke lelki fejlődését, megélhetését.

A nagykorúságot nem 18, hanem 22 évre emelném.

?????

nézd, arra is joga van egy felnőtt embernek, hogy véget vessen az életének...felnőtt, ő rendelkezik a saját élete felett

felnőtt embert nem lehet arra kényszeríteni, hogy bármilyen kezelést ígénybe vegyen, ha nem akarja azt...hogy ez jó, vagy rossz? nézőpont kérdése.

A függőségnél meg ugyancsak fontos a "beteg" saját döntése. Mert hiába kényszrítesz elvonóra valakit, ha csak addig absztinens, ameddig rá van kényszerítve.

Kifejezetten ilyenről "szakmai " könyveket nem olvastam, de: Nagyon-nagyon régen kezembe került egy könyv; " Megöl a tizenkilenc évem " címmel.

Ez ma reggel jutott eszembe, elég lenne ha ilyesmit olvasnának többen.

De én ebből is csak a jelenséget és " hatását" tudhattam meg, a segítségadást nem.

Nem, de az a legkevesebb.

A felső vezetés viszont gondolom, tisztában van ezekkel a dolgokkal. És teljesen megdöbbenek, hogy nem lehet tenni semmit.:(

Ha tömegével készülnének emberek öngyilkosságra, akkor sem tennének semmit?Mert ez ugyanaz.

Csak ezek majd tönkremennek és kapnak segélyt.

az vajon mennyivel jobb, mintha akármennyi idős valaki, lehessen elvonóra kötelezni? :))

Csak az nem találkozik vele, aki csukott szemmel (és aggyal) jár a világban.

És hány gyerek élete megy erre rá... ilyenkor már alig van lehetőség visszafordítani mindazt ami 18-20 év alatt ide vezetett.

Ez megdöbbentő. Azt gondoltam, hogy amit én tudok, annál mindenki csak többet tud erről, pont azért, mert "engem nem is érint"...

Ezzel nem magamat fényezem, mert nincs miért, mert nem tettem jószerével semmit néhány közismereti könyv elolvasásán túl, csak őszintén meg vagyok lepve, hogy jólelkű emberek ilyenkor azzal jönnek, hogy "jaj az én gyerekemet sohase tenném ki, mert a gyerekem, és majd a lelkére kell beszélni..." Jézusom.. Azt az elmúlt 15 évben kellett volna. Ilyenkor már mást kell tenni..

Csak éppen ez a tudatlanság adott esetben a saját gyerekünk életébe kerül..

Én se találkoztam vele, hanem utánaolvastam, mert azt gondolom, enélkül én magam is, de főleg a szeretteim, barátaim is veszélyben lennének..

De elég sokat van ilyen műsor a tévében is, híradóban is hangzanak el információk. Még én is nem egyet láttam, pedig televíziónk sincs, csak akkor nézek, ha látok valahol adást, anyáméknál, várókban, akárhol...

Látod, hogy nem tudja mindenki...

ami egyrészt nem is baj, mert azt jelenti, sosem találkoztak a jelenséggel...másrészt meg...reméljük nem is találkoznak soha

Számomra megdöbbentő, hogy az emberek mennyire nem tájékozottak ebben a kérdésben.

Én 3-4 könyvet olvastam el, a gyerekeim, meg az alapműveltségem miatt a témában, de számomra teljesen világos és ismert, amiket te is írsz.

Drognál semmi értelme a beszélgetésnek, meg jószívűsködésnek. És bizony, 100-ból 90 nem jön rendbe soha. És bizony, rámegy a család, a gyerek meg meghal. Evvan. És a maradék 10 is, - mint az alkoholisták - pszichésen függők maradnak. Ezt nem tudja mindenki??

Tényleg nagyon kéne azt a felvilágosítást nyomni, meg azokat a leszoktatós filmeket is... Csernyusnak, de másoknak is voltak ilyenek.

Jááj, hát ez nem fog rákerülni a cd-mre:)

Agyrém!!