Mammográfia (beszélgetés)
Most kaptam ezt az emilt, és éppen előjegyeztettem magam mammográfiás vizsgálatra. . . . most akkor mit tegyek, menjek ne menjek???
60 éves vagyok 2 évente járok szűrésre, de erről eddig nem hallottam, ijesztő amit írnak a mammográfiáról!!
Szendi Gábor:
Mellbeverő kérdések
Akik nem bírják a bizonytalanságot, azoknak javaslom, ne is olvassák el ezt a cikket. Akik viszont felelős döntést szeretnek hozni egészségükkel kapcsolatban, olvassák és mérlegeljenek. Mert súlyos kérdésről van szó.
Alátámasztható a mammográfiás mellrákszűrés hasznossága?
Ez volt a címe Peter Gøtzsche és Ole Olsen 2000-ben -az egyik legrangosabb orvosi lapban, a Lancet-ban- megjelent tanulmányának. A szerzők az összes kutatást elemezték, amely azt vizsgálta, vajon a mammográfiás szűrés valóban életeket ment-e. A címben feltett kérdésükre a válasz: NEM. Válaszuk megdöbbentette az egész onkológiai szakmát, ahogy megdöbbentheti mindazokat a nőket is, akik szorgalmasan járnak mammográfiai szűrésre, abban a hiszemben, hogy ezzel elébe mennek egy súlyos, netán halálos rákos megbetegedésnek. Hogy lehet az, hogy kormányok évtizedek óta milliárdokat költenek egy szűrési eljárásra, és arról most kiderül, hogy teljesen haszontalan, mi több, ártalmas? Egyáltalán milyen alapon került bevezetésre annak idején, ha évtizedek múltán meg az derül ki, hogy értelmetlen?
A kérdés elemzése bevilágít abba a folyamatba, amit orvostudományi mítoszteremtésnek nevezhetünk.
A kezdeti vizsgálatok ugyanis 20-30%-os mellrákhalálozás csökkenésről számoltak be, s ez eufórizálta az orvostársadalmat és a közegészségügyet - na meg a mellráktól egyre jobban rettegő nőket. A mammográfiás szűrés ettől kezdve politikai kérdéssé vált, írták nemrég Dr. Elmore és Dr. Choe az Annals of Internal Medicine szerkesztői közleményében, és ez elhomályosította a szakma tekintetét. Amikor 1997-ben az amerikai kormányzati Nemzeti Egészség Intézet nyilvánosságra hozta álláspontját, miszerint eldönthetetlen a mammográfia hasznossága, a döntést meghozó bizottságot csalással vádolták meg, és a szenátus 98:0 arányban megszavazta a mammográfia szükségességét. Ebben a légkörben Gøtzsche és Olsen elemzése szikra volt a lőporos hordóba. A szakma össztüzet zúdított ellenük. Hiszen kiépült egy hatalmas apparátus, egy szűrőhálózat, kiépült egy iparág, orvosok ezrei gondolták hasznosnak páciensük számára a szűrést, és politikusok fürdőznek a szűrési mozgalom sikereiben. És most vallják be, hogy ez az egész semmit nem ér? Ez óriási blamázs volna. Pedig sajnos, ez az igazság. Gøtzsche és Margrethe Nielsen 2008-ban újraelemezték a korábbi és azóta felgyűlt adatokat, és ugyanarra a következtetésre jutottak. Mindezt a nagy tekintélyű, független elemzéseket közreadó, nonprofit Cochrane szervezet színeiben "követték el".
A mammográfia elleni érvek
A korábbi, nagy eredményekről számot adó vizsgálatokban a semmiféle szűrésen részt nem vevő nők mellrákhalálozását hasonlították össze olyan nőkével, akiket klinikus szűrt mellvizsgálattal összekötött mammográfiával. Amikor azonban a későbbiekben Kanadában és Svédországban igen nagy mintán a tapintásos mellvizsgálat és a mammográfia hatásosságát vetették össze, kiderült, hogy a mammográfia semmiféle plusz hasznot nem jelent. Ha a mammográfia egy életet sem ment meg, felmerül a kérdés, nem jelent-e fölösleges veszélyt? De sajnos, igen.
Az egyik nagy veszély a túlkezelés.
A mammográfia egyrészt olyan apró elváltozásokat is megmutat, amelyek hagyományos vizsgálattal nem fedezhetők fel. Ezek egy része ártalmatlan, más részük rendellenes, de nyugvó sejtcsoport, melyekből az illető nő életében soha nem fejlődne ki tumor. Ha viszont már az onkológus "látókörébe" került, onnantól el kell dönteni a nyugtalanító kérdést, ez most jóindulatú-e, vagy sem. És mivel orvosi szempontból mindig kockázatmentesebbnek tűnik az "inkább fölöslegesen műtsünk, mint hogy meghaljon valaki" elv, a mammográfia bevezetésének hatására 20-60%-al több fölösleges mellműtét, mellamputáció, nyirokcsomó eltávolítás, sugár- és kemoterápia történik. Utólag pedig soha nem lehet megmondani, hogy fölösleges volt az egész.
A másik nagy probléma az un. hamis pozitív eredmény, vagyis, amikor ráknak vélnek egy elváltozást, ami később nem bizonyul annak. Egy amerikai vizsgálat szerint, akik 40 éves koruktól mammográfiára kezdenek évente járni, tíz év alatt legalább egyszer hamis pozitív eredményt kapnak, s ennek következtében e 10 év alatt tízezer nőből 2000-től vesznek a mellből szövetmintát. Mivel a szövettan eredményére gyakran hónapokat kell várni, szinte felmérhetetlen az a pszichés károsodás, amit az utólag tévesnek bizonyuló riasztás miatt a nők elszenvednek.
Ideje volna a valódi megelőzésnek
Az orvoslás és a média rendkívül eltúlozza a mellrák veszélyt, a vizsgálatok szerint a nők hússzor nagyobb veszélyben érzik magukat a valóságosnál, és viszont az indokoltnál százszor nagyobb biztonságban érzik magukat, ha mammográfiára járnak. Aki félelemben él, nem tud reális döntést hozni. Ilyen-olyan szervezetek mozgalmakat indítanak a mellrák leküzdésére, és teljes mellszélességgel kiállnak a mammográfiás szűrés mellett. A rákdetektálás valóban fontos, de ennek hatékony módja a szakszerű tapintásos vizsgálat. Ez azonban a legjobb esetben is rákdetektálási program és nem rákmegelőzési program. Ha akkora hévvel történne a D vitamin mellrák megelőző hatásának propagálása, mint a mammográfiáé, valóban drasztikusan csökkenhetne a mellrákos halálozás világszerte. Amíg azonban politikai és ideológiai kérdés túlhangsúlyozni egy haszontalan és veszélyes szűrési módszert, és ugyancsak politikai és ideológiai kérdéssé vált a napozás tiltása és az elavult D vitamin szükséglet melletti kiállás, marad az egyén józan döntése. Ami azért járhat majd némi szorongással.
Szia,
olvasd el a 19. bejegyzésem.
Sziasztok,
Most mennék mammográfiára. Soha nem voltam, fájdalmas? Most 32 éves vagyok.
Sziasztok!
Voltam a mammográfián és minden ok,semmi eltérés nincs,mondta a dokinő hogy azért évente nem árt....
Szia rbarso!
Igazad van,ilyen korban még nem csinálnak mammográfiát.Én is nemrég voltam(csomót éreztem a mellemben) és nekem is azt mondták,hogy uh-t csinálnak,mert mammográfiát csak 38 évs kortól végeznek.
Szia!
Én is 36 éves vagyok és köszi a bíztatást,igazából nekem az a fura hogy ugye mint írtam épp most van meg és csak ugy megtapogatott a doktornő és akkor mondta h itt egy baromi nagy csomó,de mikor mondtam h épp megvan akkor azt mondta h jah,de azért menjek el megnézetni...remélem nem lesz semmi,mert azóta agyon nyomkorászom magam..
Egy orvosi oldalon nyilatkozta egy dr.nő:
"Hogy kinél indokolt a mammográfia és kinél nem, sok mindentől függ. A legfontosabb szempont az életkor. Szervezett szűrésre 45-65 éves nőknek küldik a behívólevelet. Kivételes esetben a 45 év alatti hölgyeket is beutalhatja a háziorvos vagy a nőgyógyász mammográfiára, ha indokoltnak látja. Meg kell jegyezni, hogy a mammográfia ebben az életkorban kevésbé hatékony diagnosztikai módszer, mint egy 45 év feletti nőnél. Mindig egyénileg kell mérlegelni, hogy valóban szükség van-e rá, milyen információ várható tőle.
Ha valaki 45 éves kor fölött nem kap behívólevelet a szűrésre, az adminisztratív hiba következménye lehet. Az illető valószínűleg nem szerepel azon a lakossági címlistán, amit a háziorvos hivatott leadni a szisztematikus szűrést szervező ÁNTSZ-nek. Ez akkor fordulhat elő például, ha valaki nem adta le a kártyáját a háziorvosnak."
én nem írtam hivatalos meghívóról!
nem tudom milyen a hivatalos meghívó, én önként mentem vizsgálatra.
41 éves vagyok, és a szakma szabályai szerint 40 éves kor fölött mammográfiával kezdik a vizsgálatot és szükség esetén uh. 40 alatt ez fordítva van.
elég nehezen értem el, hogy csak az uh-ot csinálják meg.