Lanyok, Asszonyok segitsetek! (beszélgetés)

pontosan ez az en gondom is -> a levelezessel ugyanugy "emlekezteti magat". akarva-akaratlanul.

megprobalok tullepni rajta, de leirni sokkal konnyebb mit veghezvinni ;)

Biztos egy darabig meg benned lesz a tuske, de magadnak segitenel, ha megprobalnad lezarni es elrakni az egeszet valami tavoli zugba.

Veled van. Most boldogok vagytok, hamarosan jon a baby, ha ugy dontottel, hogy egyutt maradsz vele, akkor probalj a jovovel foglalkozni.

Amikor felrement, nem torodtel, illetve tudtal vele eleget torodni a tavolsag miatt. Talan ez a kulcsa az egesznek. Ha a jovoben nem lesz elhanyagolva, nem fogja ujra elkovetni ezt a hibat.

A levelezesukrol nem tudok mire gondolni. Gondolom nem latsz bele es felsz, hogy valami zajlik a hatad mogott. A tortentekre o nem emlekezteti magat a levelezessel?

Errol beszelnetek kell. Ha neked rosszul esik, es jogos a tortentek utan, mindkettotoknek engednetek kell a dolgoban.

nos, aki meg emlexik az esemenyekre, annak egy kis update nehany honap utan.

megtettem mindent hogy ujra egy csalad legyunk, nagyon soxor megbocsatottam, most ugy nez ki jo uton jarunk.

kedvesek es figyelmesek vagyunk egymassal. valoszinuleg sokkal jobban mint elotte.

azonban nem bizom benne. szerencsere itt lakunk kinn es nem latja a volt kapcsolatat.

soxor kertem a nejem es egyszer irtam a masik ferfinak is hogy szuntessenek be minden kommunikaciot.

a nejem azt mondja tudja es mar nagyon sajnalja ami tortent es hogy mekkora fajdalmat okozott nekem.

Igen, volt hogy sirtam, mert ugy ereztem nem ezt erdemeltem.

mostmar ritkabban, de azert persze idorol-idore eszembe jut mi tortent es elszontyolodom.

Ezt termeszetesen meglatja a parom is es amikor elmondom az okat, megjegyzi hogy miert nem tudom csak elfelejteni, ne hozzam fel mindig mert ezzel csak ot is emlekeztetem a tortentekre.

masreszrol erzem hogy meg mindig kapcsolatban allnak, meg ha csak "barati" kommunikacio megy, ezt nem szeretnem hogy tovabb menjen.

tiltsam ujra? adjak ultimatumot?

vagy hagyjam es menjek el mellette es bizzak abban hogy a parom valoban csak azert kommunikal vele, mert elmondasa szerint "o az egyetlen ertelmes ember a cegnel ahol dolgozott, es amikor a szules utan vissza akar menni dolgozni kepben szeretne lenni"

nem, nem gondolom hogy naiv vagyok, mert hiszek a nejemnek, elhiszem hogy o is azt akarja hogy a csaladunk egyutt maradjon es tenyleg mintha szeretne ujra.

Viszont nem birom elviselni, hogy azzal a masikkal esetleg levelezget.

nehez ugy. nem akarom lerombolni azt, amit idaig elerutnk.

Légy türelmes és higgadt kutyafül megéri.Nálunk is hasonló szituáció történt, ugyanis mi is távkapcsolatban élünk már jó ideje.A férjem kikacsintgatott másfele, ez kiderült és én válni akartam mindenképpen, nem csupán a félrelépése miatt, vszínű eltávolodtunk egymástól abban az időszakban aminek én is oka voltam.Ő könyörgött hogy ne tegyem, mert elképzelni sem tudja a családja nélkül az életét, és mind lekileg mind fizikailag összeroppann ha elhagyom, annak ellenére amit tett, és hogy soha fel sem merült benne az a kérdés hogy válasszon a család és a másik fél között.Bevallom akkor nem hittem neki, azonban mindent mérlegelve úgy döntöttem hogy adjunk a házasságunknak még egy esélyt, hiszen mindig is jó, és gondoskodó apa és férj volt.Akkor én úgy gondoltam hogy az idő nem a döntéshez kell, hanem hogy újra egymásra találjunk, illetve hogy kiderüljön hogy egymásra tudunk e még találni.Nem volt könnyű időszak sem testileg sem lelkileg, ráadásul hetente 1-2 napot voltunk csak együtt.A volt barátnő pedálozott utána rendesen, ám a férjem ezt mindig elmondta megmutatta az üzeneteket amiket küldött neki, fenyegette annak ellenére hogy tisztában volt vele hogy én mindenről tudok.A férjem jobban kiborult idegileg mint én mivel elmondása szerint még a lelkiismerte is dolgozott benne.Nagyon sokat beszélgettünk abban az időben és megfogadtuk hogy őszinték leszünk egymással történjem bármi is, ennyit megérdemel a másik.Nem a szőnyeg alá seperjük be a kényes megbeszélni valót, hanem egymással rendezzük.Beszélgess sokat a nejeddel mindenről ami történik veled, vele v.a gyerekekkel, ez oldja a feszültséget, és maradj természetes hiszen így ismert meg valamikor amikor még hozzád ment feleségül.Ja és ne dobd ezt a témát az orrára soha

vita alkalmával, ezt én is nagyon nehezen bírtam ki, sőt az elején még csak ki sem bírtam és olyankor a férjem leborult és sírt a lábam előtt, az nekem is rosszul esett úgy hogy nem tettem többé.Mi most jól vagyunk néha olyan érzésem van mintha újra szerelmesek lennénk egymásba,/ezt a fiaink is megjegyezték már/ azt gondolom erről, hogy kezdjük újra megtalálni egymásban a jót, a szépet, a szeretni valót 20 év után is, ugyanis éppen most novemberben leszünk 20 éves házasok.No persze veszekszünk is időnként, de ez régen is így volt nem akartam megváltozni alapból, és azt sem szerettem volna ha a férjem változik meg túlságosan mivel az olyan "Mű" lett volna számomra.Az írásaid alapján sztem. a feleséged szeret téged hiszen veled van ez nagyon fontos jelenség,küzdj érte mert a tied még és az idő lehet hogy neki is arra kell hogy újra rájöjjön mennyire fontos vagy neki és hogy ő mennyire fontos neked.Hidd el megéri!!Nem bántam meg a döntésem még akkor sem ha későbbiekben rosszra fordulna a kapcsolatunk.Az adott pillanat a fontos

nem szabad a múltton és a jövőn rágódni mert megmérgezi a jelent is.Szorítok nektek nagyon kívánom hogy találjatok újra egymásra, örüljetek a megszületendő gyermeketeknek mert neki és a meglévőnek is mindketten egyaránt fontosak vagytok

eltelt 1 het, kezdek kisse magamhoz terni. igen sokat beszelgettunk.

kiderult, hogy annak ellenere, hogy kertem emberunket ne keresse a felesegem, nem ertette meg hogy a csaladunk erdekeben kertem.

ez ki is derult mivel a weben kovetni tudom a a felesegem telefonjarol inditvanyozott hivasokat es sms-eket (tartalmat nem, csak hova es mikor). ebbol volt ismet egy kis kiakadas reszemrol es reszerol is. felesegem azt mondja ne kontrollaljam ot, szeretne meg beszelni az emberrel, mert kollegak es normalisan akarja lezarni ezt az ugyet, de ehhez neha kell hogy beszeljenek. nem ertettem meg miert.

csutortokon este ismet volt egy kirohanasom es nagyon merges voltam. amikor hazaertem lattam hogy a nejem szomorkas, kerdeztem mi a baj. azt mondta hogy nagyon faradt. ekkor ennyiben hagytam a dolgot. leultunk megnezni egy filmet es tovabbra is szomoru volt. sajnos tovabb forsziroztam a dolgot es elmondta, hogy beszelt ujra az emberrel, kizarolag kollegalis viszonyban, munkarol. nagyon merges lettem a masik ferfira, mert sms-ben engedelyt ker arra hogy felhivhassa a felesegem es o beleegyezik, beszelnek. nem foghatom fel hogy miert nem miert nem kepes felfogni: hagyja beken.

megmondtam ujra nejemnek hogy nem akarom hogy beszeljen a masikkal. azota ugy hiszem nem is tettek (persze nem lehetek benne biztos).

a fontosabbik dolog, hogy beszelgettunk a testi dolgokrol, es azt mondta, hogy most egyaltalan nem erez testi vonzalmat es nem tudja hogy ez mikor valtozik meg, illetve megvatozik-e egyaltalan. na, kepzelhetitek mit ereztem ekkor ujra. en annak tudom be mindezt, hogy elhidegult tolem es terhes is ugye.

idokozben azert ugy erzem sokat haladtunk elore, bar lehet hogy csak en erzem ezt igy.

ismetelten turelmet kert, hat majd meglatjuk...

:((

Nem akarom azt mondani,hogy tipikus!

Szerelmes a nejed!Ezt kell megértened!

Az egy dolog,hogy fél és ezért nem vállal fel dolgokat.Te meg szét emészted magad...

ujra romokban.

kijottunk svajcba. kicuccoltunk egy halom dolgot.

beallitottam egy keylogger a laptopon (utalom magam erte) es tegnap lattam hogy 3 levelet valtottak. sajnos ez meg messze nem mult el.

ott voltak anyamek is amikor kiborultam es elkuldtem.

a baratomnal aludtam ejjel.

baratom azt mondta, nem veletlenul jott ki velem a felesegem, adjak neki meg egy eselyt.

beszeltem vele ujra azt mondta, hogy nem akar valni, ido kell neki mert el akarja felejteni.

irtam az embernek,mert megvan az email cime es kertem hogy nem keresse tobbet a felesegem.

felesegem megigerte hogy nem valaszol tobbet az emberunk kereseseire.

mekkora allat vagyok.

Isten ments,ne erőszakold meg magad,kérlek?!:))

Csak azt tedd, amit jónak látsz,vagy annak érzel.

Remélem idővel rendeződnek a dolgaitok és visszataláltok egymáshoz.

Tudod sokan csak mondják,de te tényleg szereted a feleséged,feltétel nélkül és igazán.

Megérteni és megbocsájtani,csakis őszinte szeretettel lehet.

Nem lesz baj:D

Nem tudom mennyire fogod bírni az erőszakot magadon.

Talán akkor igen,ha jól érzed még így is vele magad,és tényleg vissza talál hozzád. Úgy legyen!!:))

gondolkodtam azokon amiket irtal. tisztaban vagyok azzal, hogy az erzelmeket nem lehet csak ugy egyszeruen ki-bekapcsolni. amiket irtal, miszerint Te hogyan viselkednel, ugy erzem nagyon hasonloak ahhoz, amit az en felesegem is var. nyilvanvalova valt szamomra, hogy most nem a "hos szerelmes" attitudre vagyik reszemrol.

masreszrol pedig most, ahogy megcsapott annak a szele hogy elveszithetem, nyilvanvaloan mindent meg szeretnek tenni annak erdekeben, hogy ez ne igy legyen, magyaran "megeroszakolom" magam es az erzeseimet.

Háááát,nem tudom.Én csak a magam érzéseit tudnám továbbítani.Ha olyan helyzetbe lennék ,mint milyenben az asszonyod van és az ő helyzetébe képzelném magam,akkor én azt szeretném ,ha kissé távolságtaró lennél velem.Nem szeretnék romantikus szavakat,csak normális megbocsájtó viselkedést.

Szeretném érezni ,hogy időt hagysz nekem ,de úgy ,hogy közben nem viselkedsz mártírként,úgy hogy azt érezzem,megbántottalak ,de te még itt vagy mellettem.

Szeretném látni azt is ,hogy éled az életed,nem csak én vagyok az életed,mert ez nagy felelősség egy nőnek,amikor ezt érzi,hogy minden pillanatodat Ő tölti ki.

Pláne azok után ,hogy ez történt....folytatnám,de én ,én vagyok,amúgy is elég másképp gondolkodom sokszor ,mint egy igazi nő:)))

Szóval én nem szeretném ,ha a férjem kedveskedne nekem.

is-is.

amire gondoltam: "kellett ez a pofon az elettol, de egy arnyalattal kisebb is eleg lett volna, hogy felebredjek." :P

mellesleg, kaptam tobb privat uzenetet, amit nagyon koszonok es egyszeruen megrokonyodtem, hogy milyen sokan vannak igy nok, asszonyok akik hasonloan erezhetnek mint a nejem. csak ok meg turik, csinaljak...

ami nagyon tetszett, hogy szinte minden uzenetben benne volt egy csomo jotanacs, hogyan-mit-miert kellene maskent csinalnom.

a kovetkezo majdhogynem mindegyikben benne volt, hogy mennyire szeretik a nok amikor azt halljak:

"milyen jo az illatod!"

hat ezt fejben tartom !! ugy latszik ez szuper fontos :)))

Mellesleg,úgy tűnik a leírtakból ,hogy talán kölcsönös.

Vajon hibázott -e,hogy másnál keresett "vígaszt",vagy kellett ahhoz,hogy megérts bizonyos dolgokat?

Szia Kutyafűl! Úgy értsd, hogy az ő szemszögéből nézve a saját akaratod szerint döntöttél. Valószínüleg örül az örömödnek, ha Te így látod jónak!

Én kívánom, hogy valóban minden rendbejöjjön köztetek, és boldogok legyetek.

:DD örülök,hogy jól telt a hétvégétek séta stb...

Kár,hogy a nejed azt a 9 évet úgy éli meg,hogy adta neked!!!(majd felhasználja arra hogy zsarolja az érzéseidet),de ezt csak én gondolom így!

De mivel szereted minden érzéseddel és tudásoddal küzdj érte:)Sok sikert!