Könyörgöm, segíts, mert te vagy az életem! (beszélgetés)

A karácsony a szeretet ünnepe!

Várd azért, aki szeret, ha másért nem, önmagadért!

Ha valaki elintéz egy kapcsolatot annyival, hogy dobd be a kulcsot, annak nincs helye melletted karácsonykor ... - tudom, ez legalább annyira szentimentális, mint az írásod, de ez az igazság.

Tiszteld, szeresd előbb önmagad, és akkor lesz méltó társad is!

A szociopata ember sokkal tágabb kifejezés annál, hogy a cikkben szereplő férfit annak lehesen jellemezni, csupán mert lecserélt egy nőt.

Kedves Tigris, hogy kilábalhass belőle póbálj abba kapaszkodni, hogy neki nem sokat jelenthetett a kapcsolatotok, ha ilyen könnyedén feladta. Akkor ugyebár amit Te éreztél, az csak illuzió volt.

Én nem gondolom, hogy szociopata lenne ez az ember. Csak egy átlag pasi, akinek szüksége van arra, hogy néha megküzdhessen a választott nőért. Tigris, sajnos ha ennyire látványosan beleadod szívedet-lelkedet egy friss kapcsolatba, akkor a pasi kihasznál és tovább áll. Mert aki ennyire alárendeli magát a másiknak, az nem lesz érdekes nő, nem tud rá felnézni a férfi. Viszont az ilyen pasi nem is rendelkezik annyi érzelmi intelligenciával, hogy ezt ki tudja mondani, sőt talán észre sem veszi, mi is az, ami zavarja őt a partnere viselkedésében. Tapasztalatból mondom, nekem is volt ilyen szeretői kapcsolatom, bár bennem nem hagyott ennyire mély nyomot, mint benned az, ami veled történt.

Szóval majd ha készen állsz egy újabb kapcsolatra (a cikked alapján úgy látom, ez nem mostanában lesz), engedd, hogy a párod férfi lehessen! Engedd, hogy időnként ő lepjen meg, ő kényeztessen téged, és ő tegyen erőfeszítéseket azért, hogy mellette maradj! Persze nem egyszerű megtalálni az egészséges határt a túlzásba vitt törődés és a jégkirálynőség között, de folyamatosan próbálkozni kell.

Eddig tényleg nem értettem honnan ered, hogy gyerekeid lennének.

Sok erőt kívánok, hogy túltedd magad a múlton. Hinned kell abban, hogy eljön az a nap.

Köszönök minden együttérzést,"követ". Majd válaszolok. Betartom az ígéretem, felállok! Csak annyit: nem tudom honnan az ötlet a gyerekekről?

Aranyosak Vagytok! KÖSZÖNÖM!

Én is azt mondom: bármilyen nehéz is, engedd el!

Önként csűröd magad a pokolba!

Van jobb és vidámabb hely is az életben, mint a "pokol"! :)

Kedves Tigris! Sok szép és értékes véleményt kaptál, remélem, profitálsz belőlük és sikerül talpra állni! Ha vannak még gyerekeid, miattuk kötelességed is!

Én értem, hogy lehet az, hogy valaki nem tud haragudni egy férfira, bármennyire is megérdemelné. Átéltem. De nem szabad ebbe beleragadni. Vagy el kell engedni magadban is, vagy, ha esetleg beszélsz vele, ahogy valaki javasolta, akkor csak úgy, hogy felemelt fejjel, egyenrangú beszélgetőpartnerként, és főleg ne könyörögj neki semmiért. Legyen benned büszkeség! Vissza nem kapod már, mert lehet, hogy nem is létezett az az ember, akit te szerettél. Aki maróan ki tud gúnyolni, az nem lehet az, akinek te láttad, bármennyire is annak érzed (szintén tapasztalat). Szerintem te is olyan idealista lehetsz, mint én, akinek nehéz elfogadnia a valóságot, de muszáj, ha élni akarsz. Lehet, hogy még megtalálod valakiben azt, amit szeretnél, de akkor ki kell lábalnod ebből az állapotból, mert így nehezen fogsz párt találni. Szóval, kérlek, állj talpra, fordulj szakemberhez, ha kell, és emeld fel a fejed! Ne őt keresd, hanem te magad próbálj önmagad lenni, ha segítséggel is, de te éld az életedet! Te magad vagy az életed, nem ő, nem függhetsz tőle ennyire! A társ kiegészít, nem ő éltet téged!

Bocs, hosszú lettem. Remélem, érted, mire akarok kilyukadni. Ilyen helyzetben nem voltam ugyan, de én is hajlamos vagyok nagyon függeni mástól, és emiatt sokat kínlódtam, a legjobb emberben is felébred a kihasználás meg a menekülés, ha látja, hogy ennyire függsz tőle. Ennyiből mondhatom azt, hogy tapasztalatból írok.

És még egy: nekem eddig úgy sikerült a lelki gödrökből kimászni (bár én még nem voltam benne annyira, hogy feltétlenül szakember kelljen), hogy a munkámat végeztem, ami borzasztó nehéz volt, erőszakot kellett vennem magamon, mert annyi lelki energiám se volt, hogy felálljak a székről. De egy idő után mégis ez segített, elvonta a figyelmemet, és legalábbis tudtam kezelni a fájdalmamat.

és persze a férfinak,aki nem akar gyereket,kutya kötelessége gumit húzni!!!!

úgyhogy ő is keményen szégyellheti magát,a kettőtök felelőssége volt a teherbe esés.

jaj,Istenem,Istenem!

NEM SZABAD teherbe esni oylan férfitól,aki nem mondja el neked konkrétan,többször,hónapokon keresztül egyforma lelkesedéssel,hogy:gyereket szeretnék tőled!

És keress szakértő segítséget,hogy értelmes módon tovább tudj élni!A legtöbb ember követ el hibákat.

Szerintem a lényeg az, hogy Te is ember vagy, amihez, magához a tényhez hozzátartozik, hogy hibázol, hibázhatsz. Senki sem kövezhet meg érte, azt már megtetted Te magad, de ne büntesd tovább magad... nagyon érzékeny vagy, ami egyébként nem lenne rossz, és igazán mélyen megéled az érzelmeidet.

A hiba, amit elkövettél, nem kísérthet örökké, fogadd el, hogy ez történt és lépj tovább. Mindenki hibázik, tökéletes ember nincs. Ezekből lehet tanulni. Büntetted és sajnáltad magad már eleget. Viszont egyedül nem fogsz tudni ebből kimászni, amit tehetsz, hogy elindulsz a felfelé vezető úton, keresel segítséget, elmész egy elvonóra. Ha elindultál, menni fog, csak nehéz lesz elkezdeni.

Elolvastam az írásod, a véleményem a következő:

-szerintem neked orvos kell, mert amit műveltél és amit most is teszel, nem normális!

-a bűntudatod jogos, de kizárólag csak magad tarthatod érte felelősnek! Van fogalmad hány nő neveli egyedül a gyerekét vagy gyerekeit?! De nem valószínű, hogy simán a vesztüket okozzák. Szóval a felelősséget ne akard megosztani. Ha valóban annyira szeretted, örülhettél volna, hogy maradt tőle, belőle valami, valaki csak neked! de te önző voltál! nagyon. És most nem tudsz szabadulni a rögeszmédtől, mert a fixa-ideád lett az a pasi, akinek már nem te kellesz.

Ideje tovább lépni és felépíteni saját egyéniséged és saját életed. A múltadat már nem tudod megváltoztatni. De a hibáidból tanulhatsz és kialakíthatsz egy harmonikus nyugodt, bodog életet.

Hibát mindenki elkövethet, ahogy TE is azzal, hogy nem mondtad el neki.vagy hogy nem voltál biztos, abbam Ő is akarja-e??? De a legnagyobb, hogy nem vigyáztál az Ő AJÁNDÉKÁRA, persze most már vissza csinálni semmit nem lehet.

Mindenképp próbáld őt elfelejteni, mert nEKI nem jelentetted azt, amit ő neked:

Szia

Timcsi 777 nek igaza van. Az alkohol csak legyengít leminősít. A hamis reményeket és álmokat kergetteti veled.

És ami még roszabb a gyerekeket is bünteted ezzel. Még ha nem is vagy vele tisztában. Nézz szembe az alkohol gondal bátran. És pucold ki a lelki szenyt magadból józanul!

És törödj magaddal. Állj talpra a gyerekeknek rád van szüksége. Ne feledd nem lesz egyszerű és senki nem mondja hogy könnyű. De állj talpra.

Benned egy iró veszett el!!!

Ebből a gödörből nagyon nehéz kimászni,és most már plussz rá tettél te még egy lapáttal az alkohollal,ha gyenge vagy ez lesz a veszted,ha erős vagy akkor felállsz és végre elmondod magadnak,hogy most veszitettél,veszitettél egy embert aki már soha többé nem akar vissza menni hozzád,mert nem szeret és ezt kéne felfognod.Ha az első utat választod alkoholista leszel,a gyerekeid elfordulnak tőled,mindenki megszól majd,a hátad mögött pusmogni fognak és te pedig mindig gyengébb leszel.

Ha második utat választod akkor erős vagy,felállsz belenézel a tükörbe,végre észre veszed mit csináltál magaddal egy olyan miatt akibe te halálosan szerelmes vagy,de ennek értelme nincs,ő nem szeret fogd már fel!mond ki és fogadd el!ne reménykedj!!!Takaritsd ki a lelked kezdj új életet,sportolj az jó az idegekre mindenre,törődj magaddal és ami a legfontosabb törödj a gyerekeiddel,akikre igazán ráér ez a jelző,hogy a "mindeneim" igen ők azok,belőled egy darabok,nem pedig az az ember aki nem is szeret,a gyermekeid akiket világra hoztál,ne hagyd el őket és azt sem engedd meg hogy ők el hagyjanak amiért te ilyen lettél,majd megváltozol!

Gondolkodj és ébredj fel!!!!!!!!!!!!!!!!