Kiskarácsony, nagykarácsony (beszélgetés)

Ist bizi nem értem!

Miért kell valakinek a hangulatát magyar-irodalomszakos tanárként elemezni.

Van a karácsonyban szép is, jó is, de fájdalmas is. Aki veszítette már el valakijét, az mindig fájón gondol rá.

Nyolc éve halt meg apu, azóta nem sütöttem bejglit.

Most egy barátom kért meg. Anyukája januárban halt meg, náluk nincs karácsony bejgli nélkül.

Életemértelmetlensége percenként hozta a pzs-t. Nekem a karácsonyi bejgli = apu. (Lehet egy kicsit sós lesz?)

Nekem nagyon is átjött a mondanivaló - szerintem szépen kifejezted az érzéseidet. :)

Gratulálok! :)

Én úgy gondolom, hogy (sajnos) nem mindenki jött ilyen, vagy hasonló körülmények közül, mint mi itt jónéhányan. Mert ezek az emberek tényleg átérzik az ünnep igazi hangulatát, és azt, hogy mit kellene jelentenie számunkra. Bizony sokan vagyunk ezzel így, hogy szinte magunk előtt látjuk a "régi, gyerekkori" karácsonyokat, vagy legalább is amilyet szerettünk volna. Ez nem mindenkinek adatott meg, de erről nem ők tehetnek. Bár az is igaz, hogy megpróbálhatnák a gyerekeiknek megmutatni, hogy milyen is volt a Karácsony, mikor még nem voltak méreg drága ajándékok, és giccsesebbnél giccsesebb díszek a fenyőfákon.

Szerintem negyon jó cikk, és bevallom őszintén, ez hozta meg a Karácsonyi hangulatomat! Köszönet érte NANDA!!!!! :)

Eszembe se jutott,hogy úgy olvassam mint egy fogalmazást...Olvasás közben felötlöttek azok a gondolatok, amik szerintem Nandában is..Az hogy a gyerekkori Karácsonyok boldogságáért a szüleink voltak felelősek,a gyerekeink Karácsonyát pedig nekünk kell emlékezetessé tenni!Akkor is ha nehéz élete volt a szüleinknek és nekünk sem könnyű ma..

Az írás realistább mint a ma divatos cukormáz-de pl.Móra Ferenc ,Móricz Zsigmond sem szentimentális írásokkal vonult be a magyar irodalom klasszikusai közé.Mégis olvassuk őket,sőt a gyerekeinknek is olvasunk belőle....Jobb esetben...

Nem értem minek kell matekozni, és irodalmárkodni utólag egy cikk felett???

Ez egy teljesen hibátlan írás, nekem átjött a mondanivalója, tetszik.

PP úgy látszik, vmi szakadt magyartanár, aki mindenben csak az oszályozandó dolgozatokat látja... de tudlak sajnálni...

Nem tudom, ez szomorú, unalmas, szóismétlő cikk volt.

Úgy jön le, mintha "anya" egy háztartásbeli robot lenne. :(

Szerintem erre várt, hogy valaki reagáljon rá... Jobb volt, amíg nem vettünk róla tudomást...

Az ízekre boncolgatást pedig azért írtam, mert nem mindenki tud előírásnak megfelelő fogalmazást írni. Ha pedig tud, nem biztos, hogy lélek van benne. Itt nézzük inkább, amit át akart adni nekünk, nyugodtan eltekinthetünk a "formaságoktól". Amúgy szerintem van irodalmi értéke is.

Vajon miért van az, hogy nem egy fogyókúrás cikket olvastam, amiben szintén nem volt bevezetés, tárgyalás, befejezés, de még tartalom se nagyon, csak az, hogy elkezdte, és mit szeretne... Az ilyenekre valahogy nem szokott jönni a kritika, pedig néha megkérdeztem magamban hogy ugyan minek írta meg a nagy semmit.

Ez a cikk viszont nem a semmiről, hanem a karácsony lényegéről szól. Lehet, hogy igénytelen vagyok, de nekem ez számít igazán.

Mindenki aki kötözködik!irjatok egy irodalmilag teljesen tökéletes cikket,majd gyüjtsétek be a gratulàciòkat,és àltalànos iskolàban se irt mindenki ugy fogalmazàst ahogyan azt tanitottàk és mégis volt,h jelest kapott rà valaki.

Ami ezt a cikket illeti,sztem ami kell benne van es aki akarja megérti a mondanivalòjàt...

:)

Kedves!És ami nem tetszik benne sokaknak, az éppen az, hogy ez IGAZI.Nem fényektől csillogó giccs, ami lehet hogy színpompásan ragyog, de hamar megfakul.

Nekem tetszett ez az írás, úgy ahogy van. Köszönöm! Szerintem az életben ritkák a csak tisztán boldog, vagy boldogtalan pillanatok. Az örömben is sokszor megbújik egy hajszálnyi fájdalom, ahogyan fordítva is igaz.

Még szerencse, hogy nem vagyunk egyformák, mást szeretünk olvasni és nem kell mindenkinek megfelelni. Én ma jól jártam ezzel a cikkel, kár, hogy Pandora Pompadur nem :)