Kisgyereknek gyónni? (beszélgetés)

Igen, előtte református volt, de áttért, pedig ő már reformátusként is nagyon vallásos volt.

Elmeséled a barátnőd szökési történetét?

Most biztosan nehéz Neki, segítsd ahogy tudod. De az igazság az hogy a rend nyugalma előbbre való a zárda számára mint az egyén lelki békéje.Mondjuk érdekes hogy reformátusként egyáltalán eszébe jutott hogy apáca legyen. Gondolom át kellett térnie.Remélem megtalálja a boldogságát.Túl lesz rajta, amint megbékélt már nem érdekli többé a többiek véleménye.

Az én barátnőm, rosszabbul járt....az tiszta krimi volt ahogy szöknie kellett.

Ha jól emlékszem, elég sokat várt, hogy bekerüljön, előtte sokáig volt novícia, mielőtt teljes tag lett. Tulajdonképpen nem lepődtem meg, hogy ezt az utat választotta annak idején, mert már reformátusként is istenfélő volt (úgy istenigazából, ahogy a nagykönyvben meg van írva:)

Azon csodálkoztam, amikor kilépett, tuti hogy nála hosszas (fél éves) tépelődés előzte meg.

A családalapítás még nem szerepel a tervei között, de szerintem ami késik, nem múlik.

Gondolom azért bántja, hogy mit gondolnak róla a zárdában, mert - bár nem alakíthatott ki baráti kapcsolatot az ottaniakkal (ezt is tiltotta a szabály), azért mégiscsak társak voltak.

A vallás gyakorlása, vagy a hit nem ugyan az .A barátnőd egy olyan dologra tett ígéretet amit aztán nem tartott be. Teszem fel bekerülni sem egyszerű dolog volt.Kikerülni sem az, nem tudom de azt hiszem nem jár a kiugrásért kiátkozás( egy kiugrott katolikus pap volt a töritanárom, 3 gyermeke volt, és egyház iskolában tanított misére is járt ... teljes hitéletet élt). Szóval gondolom a szabályzatban benn van a menete mennyi idő alatt jöhet el.Ha nem engedik el akkor is lehet férje gyermekei.Meg nyugodjon bele, hogy a közösség nem veszi jó néven hogy kihátrált( megszegte az esküjét). Ettől még mehet misére, felveheti a szentségeket, talán nem lehet esküvője egyházi, de élhet teljes életet.

Amikor már nem bántja a saját lelki ismerete, nem fogja érdekelni mit gondolnak róla a zárdában. Sok sikert, boldog életet kívánok neki.

Szinte teljesen egyetértek azzal, amit írsz, de mégsem normális dolog, ha valakit lelki terrorban tartanak. Ez nem egyik napról a másikra döntése volt neki, s ráadásul ő aztán igazán istenfélő ember, szóval igencsak megszenvedi ezt az egészet.

A másik dolog meg, igen, vannak pozitívumai is a katolikus egyháznak (is) mint mindennek a világon, de sajna több a negatívum - az én tapasztalatom szerint.

Nem kell , nem szabad elfelejteni hogy ezekben az évtizedekben társadalmi forradalom zajlik. Az információ áramlásnak köszönhetően, szinte minden adathoz hozzá lehet jutni.De ez nem volt mindig így. Még száz éve sem volt teljesen kézenfekvő hogy minden ember írni olvasni tanul. A vallás, pontosabban az egyház társadalom formáló erejét pedig nem lehet vitatni. Egy gyenge vallás nem marad fenn két évezreden keresztül, nem hoz létre rendházakat kolostorokat, nem épít csodálatos templomokat katedrálisokat. Persze lehetne sorolni az árnyoldalakat( inkvizíció háborúk keresztes hadjáratok stb stb).De nem elfelejteni , EZEK EMBERI SZERVEZETEK EMBERI HIBÁKKAL HATALOM ÉS PÉNZÉHSÉGGEL.

De ettől mi még a zsidó keresztény kultúrkörben élünk, a karácsonyt húsvétot az egész ország ünnepli. Szóval ha valaki apácának áll, valamit tudnia kellene arról hogy a bekerülés sem a kikerülés nem könnyű.Nekem egy barátnőm a szcientológia szeretetese volt( org ahogy ők hívják, a különbség hogy ő meg kellett szökjön annyira nem akarták elengedni)

Így jön ki:) mert hiszen a személyiségjellemzéssel ugyan nem ártasz senkinek. Miért ne lehetne a hobbija egy "hívő" embernek akár?:)

Nem az ilyen dolgoktól leszel jó vagy rossz, hanem a tetteidtől.

Ez így van! Lehetetlen csak jónak lenni.

Viszont az nem egészen úgy van, hogy kiválogatom, mi is tetszik nekem, mi nem.

Zsófi, te mindenben a Biblia szerint élsz? Képtelenség.

Jó, megértem, hogy nem érdekel ez a téma. De másban, nonsense és önámítás, hogy mindent be tudj tartani:) mert ugyan váltig állítom, hogy normális esetben (tehát, ha nem öltél embert, nem raboltál, stb.) nem bűnös egy ember, de akarva-akaratlanul is megbánt, megsért másokat, még egy nagyon hívő ember is.

Okés, én elfogadom, hogy te meg nem hiszel az általam hittekben:) amúgy miért nem? (s most nem a buta mindennapi asztrológiára gondolok, amiben azt írják, hogy holnap nyersz a lottón, vagy hogy elüt egy autó), hanem a személyiségjellemzésekre, a különböző népek által felállított jellemzésekre és így tovább, ha mélyebben foglalkozol vele, bizony kijön egy adott ember viselkedése, hogy mit miért tesz és így tovább.

Szóval te miért nem hiszel bennük? Pusztán kíváncsiságból kérdezem.

Most nagyon ostobának fogok tűnni, de miért olyan fontos az a feloldozás?

Látod Zsófi, ha kell akkor kérdezek is!

Én nem hiszek "az asztrológia, az ezotéria, a reinkarnáció, sőt, az ufo-k"-ban sem.

Nem hiszek a vallásokban, sokkal inkább abban, hogy egyes emberek vallások mögé bújva, hazugsággal elámítva az embereket, befolyásolják őket, és tesznek mindenféle rosszat -akár gyilkolnak is- Isten nevében. Már a zsidók elkezdték, hogy emberi törvényeket helyeztek Isten törvényei elé. Ezért fontos megismerni az Istent, de nem vallásokon keresztül. Mert Isten nem hagy minket tudatlanságban, Ő megismerhető, és csak azután lehet különbséget tenni jó és rossz között. Aki ismeri Istent, azt nem lehet félrevezetni hamis tanításokkal, emberi eszmékkel, amik még ha a vallás köntösét is veszik fel, alatta nem Isten van.

Nem jó elfogadni, becumizni semmit, mert X, vagy Y mondta.

Rémálmai vannak. Úgy érzem, fél, hogy nem oldozzák fel. Szerintem felesleges ez a feloldozás is, mostanában úgysem akar férjhez menni, de én remélem, hogy a későbbiekben megtalálja ő is a hercegét és családot alapít pár éven belül.

Lassan kezd beletörődni, de azért lelkileg nagyon megviseli.