Kínos és nyomasztó (beszélgetés)
Valószínűleg igazad van. Én konkrét valótlan dolog állításáról beszéltem.(amiből erkölcsi haszon származik)De egy ellentmondást nem tűrő embertől ez másként esik.
Persze, ha az árnyalatokról beszélünk, az igazság elhallgatása is valamilyen szinten hazudás.
Igen, ez elég összetett dolog.
Köszi a válaszod:)
Lehet, hogy már nem is olvasod itt a hozzászólásokat, meg talán már mindegy is, hogy mit írok, de azért leírom a véleményem.
Miután bárki elolvashatja, akár szólhat ez másoknak is.
Ha abból indulunk ki, hogy hál'Istennek a magyar nyelv elég változatos ahhoz, hogy egy-egy fogalmat többféle módon fejezzünk ki, esetleg árnyaljunk valamit, akkor máris közelebb vagyunk megoldáshoz.
De mire is akarok kilyukadni ezzel?
Arra, hogy mindnyájan hajlamosak vagyunk a legkézenfekvőbb kifejezés használatára, ami az igazság elferdítését illeti.
Ugye azt mondjuk, hogy az illető hazudott.
Pedig hány módon kifejezhető ez!
Csak a leggyakrabban használtakat említem:
- lódít
- füllent
- ferdít
- torzítja a valóságot
- megmásít
- hantázik
- megmásítja a tényeket
- jó, v éppen rossz színben tüntet fel valamit
- becsomagolja a tényeket
- átkölti a valóságot
- mesél
- kamuzik
- valótlanságot állít
- csúsztat
- blöfföl
- igaztalant mond
- megtéveszt
- koholmányt állít
- stb.
és végül
- hazudik
Véleményem szerint, a hazudni annyit tesz, mint - az igazságot ismerve, azt szándékosan és rosszindulatúan megmásítja úgy, hogy azzal kárt okozzon másnak, vagy előnyöket szerezzen magának!
Lényeg itt a károkozás, vagy előny/haszon szerzése
Tudod, szeretem a rendet az életemben és a lelkemben is :)Ha idegenről lenne szó, nem is foglalkoztatna. De érintve vagyok, mint írtam, és miután tudok néhány dologról ami nem igaz, felmerült bennem, hogy ami gyerek koromban a fejem felett zajlott és nem értettem, az is vajon mind úgy volt-e igaz, mint a "mesében" Ezért néha magamban háborgok és tehetetlennek érzem magam. És nem is biztos, hogy az életemre nincs semmilyen kihatással.
De azt hiszem, nincs tényleg semmi értelme annak, hogy ezen rágódom.Csak ahányszor a téma előkerül, úgy érzem h...nek néz.Ettől leszek feszült.Ugyanis neki ellent nem lehet mondani, vele vitatkozni nem lehet, neki mindig igazat kell adni, mert neki mindenben igaza van.Nem tudom találkoztál már ilyen emberrel? Hát, nem egyszerű!
De igazatok van, túl kell lépnem rajta.
Köszi még egyszer a válaszokat!
Köszönöm a válaszaitokat, nagyjából én is így gondolkodom. Szerintem is már annyira elhiszi amit mond, hogy nem lehet "felébreszteni" Amikor előkerül a téma, én gyorsan váltok másra:) Most, a népszámlálási kérdőív kapcsán is volt egy ilyen kérdés. Segítettem a kitöltésben, amikor odaértünk a bizonyos kérdéshez, elmagyaráztam, hogy oda mit kell beírni, hozzátéve, hogy értelem szerűen minden sorhoz azt ír be, amit jónak lát. Nem néztem meg, hogy végül hogyan töltötte ki azt a választ, de ez maradjon az ő titka:)
Köszi, még egyszer a válaszokat!
Szia Zsebibabus,
Panna33-nak tökéletesen igaza van! Már foggalma nincs az igazságról arra emlékszik csak amit kamuzott! Én jól tudom miről beszélsz, van benne részem! Nem kell vele foglalkoznod, neki semmiképp ne mondj semmit, nem értené és csak rád haragudna! Ha úgy érzed, hogy rád nézve lehet kellemetlen néhány dolog, akkor azoknak mondd el akikkel a mami szokott beszélgetni.....
Ne legyen kínos és nyomasztó!
Ezt döntsd el fejben s már nincs is kérdés.:)
Hagyd rá:)
Hidd el, neki az az igazság, amit ő állít, mert ő így tudja elfogadni a múltat. Már réges-rég elhiszi a saját meséjét, csak fájdalmat okoznál neki és utána ezért marna a lelkiismeret.
Persze ha érdeked sérül az más.
Elég titokzatosan fogalmaztál, de neked kell eldöntened, hogy vagy "beolvasol" vagy a békesség kedvéért ráhagysz.
Óh, én a békesség kedvéért annak idején hányszor ráhagytam egyik rokonomra!!!
Én megmondanám a véleményemet és nem idegesíteném tovább magamat!
Mond meg neki, ha úgy gondolod, hogy nincs igaza.
Elég sok ilyen ember van, idősek, kedvesek, a légynek sem ártanak, mi a baj vele?
Mosolyogj, bólogass.
... :o))) ... mosolyogj és bólogass! :)) Drága Juliska nénénk volt ilyen, 96 éves korában halt meg... mindig volt kis katt az agyában, valószínű azért élt nagyon sokáig, mert álmodott, álmodta az életét... és boldog volt benn. :) Emlékszem nagylányka voltam, piros fényes szűk naci, fekete selyeming, széles arany övvel... derékig érő szőke haj... drága Juliska néném kb. 70 éves volt akkor ... nézett-nézett... és elmesélte, hogy neki is pont ilyen haja volt, mint Évikének, és nem tudja hol van az ilyen nadrágja, lehet, hogy az az, ami rajtam volt... és a piros autójával se tudja, hogy mi történhetett.... :))) Szerettük.... jó ember volt, jó emberként is halt meg.
Nem tudom a Te eseted milyen... meséld, mert nekem csak ez a jut eszembe róla. :)